Planning Horizons - a várostervezésre váró 21. századi kihívások

Nem a változást kell megtervezni, hanem meg kell tanulni változó környezetben és szituációkban tervezni. A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és a brit Royal Town Planning Institute (RTPI) által kiadott és most magyarra fordított Planning Horizons sorozat azt a célt tűzi ki maga elé, hogy utánajárjon a tervezői szakmákra és az urbanisztikára váró nagy kihívásoknak, valamint a gyorsuló mértékben változó világhoz történő szakmai adaptáció kérdéseinek.

Az évszázad vége felé haladva egyre több szokatlan, esetenként zavarba ejtő feladattal találkozhatnak majd a települések és a térségek jövőjével foglalkozó szakemberek. Nem tudjuk még, hogy mit tarthatunk meg majd a tervezés jelenlegi eszköztárból és mi az, amit másképp kell csinálnunk, de világszerte már ma is számos olyan változás figyelhető meg, mely segít megérteni, hogy mi várhat ránk.

Ha végignézünk a Föld különböző pontjain, akkor azt látjuk, hogy többek között várostervezők, városépítészek, tájépítészek, geográfusok, környezetmérnökök és közgazdászok, no és persze politikusok és városvezetők, vagy épp civil aktivisták igyekeznek megoldást találni az éghajlatváltozás, a népességfogyás és növekedés, az urbanizáció és a vidéki települések kiüresedése, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek okozta feszültségek és a gazdasági átrendeződés, illetve a technológiai változások okozta folyamatokra. Viszonylag kevés sikerrel, és sokszor nagy áldozatok árán. Talán egy, általános érvényű tanulság rajzolódik ki: minden megközelítést adaptálni kell a helyi igazgatási és kulturális viszonyokra, ezeket pedig képessé kell tenni a kihívásokkal való megbirkózásra.

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és a brit Royal Town Planning Institute (RTPI) által kiadott és önkéntesek által magyarra fordított Planning Horizons sorozat - melynek első része a Térben gondolkodva pont az építészfórumon debütált – azt a célt tűzi ki maga elé, hogy utánajárjon a tervezői szakmákra és az urbanisztikára váró nagy kihívásoknak, valamint a gyorsuló mértékben változó világhoz történő szakmai adaptáció kérdéseinek.

Utazás a Föld körül

A sorozat nemrég megjelent négy kötete újabb világ körüli útra viszi az olvasót. Eljutunk a vízre épült Makoto nyomornegyedébe, láthatjuk a városi hőszigetek tervezését Chicagóban és Tokióban, végigjárhatjuk a Rajna mentén a holland – francia - német együttműködéssel megvalósult Helyet a Folyónak folyópart revitalizációs projektet, megismerhetjük a bázeli zöldtető programot vagy a cornwall-i szolárenergia- tervező „főépítészi-irodákat”. Bepillantást nyerünk a pezsgő urbanisztikai életű latin-amerikai városok tervezői gyakorlatába, Rio de Janerio, Medellin és Bogotá informális településeinek, favelláinak infrastrukturális, szolgáltatási, megközelítési és üzletfejlesztési problémáiba és az alkalmazott „nem-fizikai” tervezési megoldásokba. 

Aztán egy nagy ugrással Ázsiában találjuk magunkat, például Dakka megapoliszban, ahol a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség, a várostervezés és a közösségi reprezentáció hiánya, na meg a rendszeres áradásokkal és tengerszint növekedéssel bemutatkozó éghajlatváltozás máris óriási nyomást fejt ki az emberek életére. A kínai urbanizáció gondjaira olyan városok példái vetnek fényt, mint Dalian, Chongquing, Shenzen vagy épp Hong-Kong, ahol az életmódból adódó egészségügyi bántalmakkal, erős légszennyezéssel, a népességrobbanással, a helyszűkével vagy a közlekedés túlterheltségével és a „kisebb” megavárosok működtetésének gondjaival küszködnek az állami tervezők.

A fejlett országok sem maradnak ki a körből: itt van az életminőségi indexek favoritja Bécs és Melbourne, vagy Malmö karbonsemleges városnegyede a Vastra Hamnen. Olvashatunk New York közösségi tértervezéséről, Barcelona városi sűrítéséről, Johannesburg szegénynegyedeket feltáró regenerációs tengelyeiről, Rotterdam város Randstad régión belüli specializációjáról, Koppenhága egészségügyi tervezéséről.

A sorozat könyvei

Viszonylag egyszerű módszerrel él a sorozat, a brit RTPI felvette a kapcsolatot világszerte dolgozó tagjaival és megkérdezte őket, hogy hol és mit tapasztalnak. Majd az összegyűjtött tudáson alapuló kutatás eredményeit öt kötetben, különböző szempontok alapján összegezte. Minden könyv ajánlásokat fogalmaz meg arra nézve, hogy mit kell a szakmának tennie az információgyűjtés és elemzés felhasználása, az intézményi háttér struktúrájának és kapacitásának megerősítése, és a döntéshozók és szakemberek készségeinek és képességeinek újragondolása terén.

A második kötet a Jövőálló társadalom a klímaváltozás és a demográfiai változás három-három aspektusára, azaz a szélsőséges időjárási eseményekre, a vízellátásra és az energiaellátásra, valamint a népességnövekedésre, az elöregedésre és a társadalmi kohézióra koncentrál. A tanulmány azt mutatja be, hogy e kihívások kezelésében a döntéshozók és politika formálói hogyan és mit tanulhatnak a tervezők gyakorlatából ahhoz, hogy a társadalom és a helyi közösségek ellenálló képessége erősödjön.

A harmadik rész az Egészséges városok, a városokban vagy urbanizálódó környezetben élő emberek jólétével és egészségével foglalkozik. Míg egyes városok népessége robbanásszerűen nő, máshol a lélekszám rohamosan fogy, de a fejlett és a feltörekvő országokat vizsgálva egy közös jellemző mindenhol akad: az emberek egészségi állapota és jóléte között jelentős és sok helyen növekvő az egyenlőtlenség. A tág értelemben vett urbanisztikai-tervezői tevékenységnek - kezdve a fejlesztési és infrastrukturális döntésektől - óriási szerepe lehet életterünk környezetének olyan irányú alakításában, melynek révén javul az emberek egészségi állapota és jóléte.

A negyedik rész a Gazdaságilag sikeres helyek létrehozása témája a gazdasági növekedés fenntarthatósága és előnyeinek megosztása. A tanulmány összefoglalja azokat a meghatározó trendeket, melyek a leginkább befolyásolhatják a következő évtized gazdaságának alakulását, s hogy a tervezők mit kezdenek az új helyzetekkel. A helyekre, helyszínekre és településekre irányítja a figyelmünket, illetve azt is megmutatja, hogy a közösségek sikeressége mennyire összefügg a helyi gazdaság sikerességével.

A sorozat befejező része a Hozzunk jobb döntéseket a helyekről az egyes könyvekben kitárgyalt kihívásokat egészében áttekintve a döntéshozatalra koncentrál. Arra, hogy az a legmegfelelőbb szinteken - a helyitől egészen az országos és nemzetközi szintig – történjen meg, és ennek révén jóval hatékonyabb intézkedések szülessenek. A várostervezés szerepe ebben a formában már túlmutat a szakma szerepének hagyományos felfogásán, mivel tevékenységével iránytűként szolgál a kormányzati és közigazgatási, valamint a magán és civil szférában dolgozók egész sorának döntéshozási rendszerében. A ránk váró kihívások megoldására ugyanis egyik fél sem képes egymagában.

A Planning Horizons projekt

A 2017ben bemutatott kiadás fordításán az önkéntes csapat 2 éven át dolgozott, és időközben felmerült az igény a magyar tervezői szakmára váró kihívások bemutatásra is. Mivel nem volt mód a könyvek magyar specifikus oldalakkal való kiegészítésére, a MUT és az RTPI támogatásával és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szervezésében az önkéntesek a Planning Horizons sorozat tematikájára alapozva kidolgozták a 2017 februárjában megrendezett még50év konferenciát.

A szabadon letölthető könyvsorozat kiegészült a konferencia felvételeivel is, amelyek megtekinthetőek itt (ez a Youtube lejátszási lista első videója).

A könyvek letölthetők az önkéntesek honlapján itt, vagy a MUT honlapján itt.

A még50év konferencia hátteréről több megtudható itt.