Szoba kilátással
A Clark Ádám térre tervezett szálloda dr. Anthony Gall által bemutatott elvi építési engedélyezési tervét december 10-i ülésén támogatta a tervtanács. Tudósítás és tervek.
Támogatta a Központi Építészeti és Műszaki Tervtanács december 10-i ülésén a Clark Ádám térre tervezett szálloda dr. Anthony Gall által bemutatott elvi építési engedélyezési tervét. Ahhoz, hogy Budapest leghíresebb foghíjtelkének sorsa végre megoldódjon, az érvényes szabályozási tervet is módosítani kell.
A Clark Ádám tér és a Fő utca sarkán lévő üres telken eredetileg egy Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota, a Budai Takarékpénztár épülete állt, de ez a második világháborús bombázásokban elpusztult az Alagút bejárata előtti, három oldalról zárt tér szinte összes többi épületével együtt. Csak a Hunyadi János út sarkán álló, íves bérház maradt épen, lecsupaszított homlokzatokkal, és két gangos belső udvarral, amelynek lakói hatvan éve élvezhetik a különleges panorámát. Ehhez az épülethez kell csatlakoznia az új beépítésnek az egyik oldalon, a másikon pedig a Fő utca historizáló házsorának utolsó, tömör tűzfallal záruló tagjához. Sok szó esett már a telek szerencsétlen formájáról, az eredeti szabályos téglalap nagyjából kétötödét ugyanis levágták a Clark Ádám téri körforgalom kialakításakor. A szabálytalan alakú maradéktelek formája egy észak felé némiképp kihegyesedő negyedkörcikkre emlékeztet. Noha a hasonló esetleges telekformák nem ritkák a történelmi városokban, ezúttal egy olyan viszonylag újkeletű képződményről van szó, amelynek végleges építészeti megoldását eddig nem sikerült megtalálni.
Pedig tervek bőven születtek. Az utolsó nyílt, országos tervpályázatot a jelenlegi befektető írta ki két évvel ezelőtt, de azon a zsűri egy olyan extrém építészeti megoldást díjazott, amely éppen a telek legértékesebb adottságát, a páratlan panorámát hagyta kiaknázatlanul. Nem csoda, hogy a tulajdonosnak esze ágában sem volt a nyertes házat megépíteni, és a pályáztatástól is végleg elment a kedve – megfontolandó tanulság a jövőbeli zsűrorok számára, hogy a rangsor felállításakor érdemes az élet szempontjait is figyelembe venni.
A megbízott tervező, dr. Anthony Gall két éve dolgozik a szálloda elvi engedélyezési tervén, amely a befektető, a kerület, a városlakók és a szomszédok számára egyaránt elfogadható. Aczél Péter I. kerületi főépítész most azt kérte a tervtanácstól, mondjon véleményt az eredményről, és adjon tanácsot a kerületnek, érdemes-e módosítani az érvényes szabályozási tervet. A jelenlegi telekforma ugyanis véglegesnek tekinthető, a teljesen megváltozott környezetben nincs értelme az eredeti utcavonal helyreállításának. A szabályozási tervben szereplő 3,3-as szintterületi mutató gátolja a kis területű telek (676 m2) beépítését. A terv szerint a beépítési mutató 5,5+0,5-re változna.
Anthony Gall terve a korábbi pályázat legtöbb díjazott alkotásával ellentétben nem birkózik a kialakult furcsa helyzettel, hanem teljes szívvel, ellenérzések nélkül elfogadja a kirajzolódó szabálytalan, íves felületekkel határolt tömegformát. Az így létrejött, legyező alakú hotel száz ablakának háromnegyede a Dunára, maradékuk egy belső udvarra néz. Ez a belső kert a terv egyik rokonszenves gesztusa: egy légteret alkotva összekapcsolódik a szomszéd ház két belső udvarával, nem falazza el a lakókat, hanem amennyire a szűkös adottságok engedik, kárpótolja őket a panoráma elvesztéséért. A szálloda gyalogos főbejárata a Clark Ádám tér tengelyébe kerül, innen nyílik a tágas, kétszintes előcsarnok és a kertre néző társalgó. Az utcafronton étterem és üzlet kapott helyet, a ház legtetején egyedi kialakítású, tetőteraszos panoráma-kávézó. A közös terek nagyvonalúsága üdítő kivétel manapság, akárcsak az egyértelműen megjelölt, méltóságteljes főbejárat. Mindez olyasféle – a helyszín által megkövetelt – rangot ad az épületnek, amely a régi nagyszállók világát idézi.
Az íves homlokzat esetében láthatólag alapvető követelmény volt az illeszkedés a környező történelmi épületekhez (és a kerületi építéshatóság esztétikai elvárásaihoz). A hagyományos lyukarchitektúra mélyen ülő ablaknyílásaival erős plasztikus hatást kelt. Szokatlan részletgazdagságot jelent a párkányok és lizénák homlokzatra feszülő raszterhálója és a félgömb-sorokból képzett ornamentika. A kétszintes földszint határozottan elkülönülő lábazati sávot alkot, amelyre 3 + 2 tagolású emeleti zóna kerül. A legfelső szint visszahúzott, a homlokzat a tervek szerint egységes öntött kő vagy kerámiaburkolatot kap.
Skardelli György opponenciájában dicsérte a ház telepítését, jól működő funkcionális felépítését és tömegformálását, de azt javasolta, hogy a tervező kerülje a homlokzat cizellálását, hagyja el az összes rátétet, az egyik tervváltozaton látható bejárati előtetőt és „bízzon a tektonikai erejű szerkesztés erejében". Az opponens javasolta az elvi építési engedélyezési terv elfogadását.
A tervtanács tagjai gyakorlatilag vita nélkül tudomásul vették, hogy a szabályozási terv módosítása a telek beépítésének elengedhetetlen feltétele. A hozzászólók többsége elismerte a terv érdemeit, de többen azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a bemutatott terv „biztonsági játék", és sajnálatosnak nevezték, hogy a tervező „kihagyta a ziccert", és nem akart egy merészebb, kortárs építészeti gesztussal új városi jelet létrehozni. A homlokzat esetében Skardellivel egyetértve az ornamentika elhagyását, a bemutatott változatnál egyszerűbb, főleg fény-árnyék hatásokkal operáló homlokzatterv készítését javasolták. Mindez nem lehetett akadálya az elvi építési engedélyezési terv elfogadásának, mivel a végleges építési engedélyezési tervet úgyis megtárgyalja még egyszer a tervtanács.
Zsuppán András
