Táj/pont - Szabó Péter, Gazdag András és Buzás Bence Álmos III. díjas terve

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata nyílt építészeti ötletpályázatot hirdetett szeptemberben „Egységes megjelenésű turisztikai információs pontok megtervezése” címmel. Bemutatjuk Szabó Péter, Gazdag András és Buzás Bence Álmos III. díjas tervét. 

A pályázat célja karakteres építészeti eszközökkel megfogalmazott, a turizmust tájékozódási és tájékoztatási centrumként kiszolgáló, figyelemfelkeltő, de a kialakult falu, vagy városképet nem romboló építményekre vonatkozó innovatív ötletek beszerzése volt.

A PÁLYAMŰ

A magyarországi önkormányzatokat foglalkoztató egyik fő kérdés napjainkban, hogy a meglévő, s kihasználatlanul álló épületállományaikkal mit is kezdjenek, illetve azok a fenntartását hogyan biztosítsák.
A táj / pont Egységes Megjelenésű Turisztikai Információs Pontok Megtervezésére kiírt nyílt építészeti ötletpályázat kapcsán felvetődik egy országos hálózatot lefedő, új épületállomány kiépítésének lehetősége. A kiírás hangsúlyozza; egy olyan „embléma-szerű" épület megfogalmazása a feladat, melynek megjelenésben ötvöződik a hagyománytisztelet és a kortárs szellemiség. Ez mind fizikai, mind szellemi értelemben kétségeket vet fel, így a mindennapok racionalitása arra irányít, hogy a megoldás máshol keresendő.
Több településen tájékozódva, beszélve az önkormányzat vezetőivel, azt tapinthatja ki az arra érdeklődő, hogy egy újabb épület (ki)építése, közművekre kötése, üzemeltetése nagyobb gondot és terhet jelentene, mint a várt pozitívumok.

Az önkormányzatok tulajdonában lévő, s részben vagy egészben kihasználatlanul álló, meglévő épületállomány felhasználásával, azokba új életet lehelve létrehozható egy országos Turisztikai Információs Pont hálózat. Mivel nemcsak minden település egyedi, de a felhasználható épületek is változatosak, sokszínűek, ezért egy olyan elv kidolgozása a cél, mely bárhová adaptálható. A táj /pontnak a köztérre kell nyitnia; a kiválasztott épületeket nemcsak belakni, hanem megnyitni is kell. Az infrastruktúrát s közműveket igénylő funkciók / helyiségek (iroda, mosdó, raktár) az épületben kerülnek elhelyezésre. A fedett, nyitott tér viszont a köztérre, az épületből kihúzva, mint egy fiók szolgája a látogatókat s a helyi lakosokat is. A hely adottságaihoz igazodó rendszer mindenhol egyedi táj / pontot hoz létre.

Az épületből kihúzott fiók egy korten-acél szalag. A külső, köztéren fekvő fedett, nyitott tér (mely az tájékoztatásról szól elsődlegesen) fölé hajol a lemez. Semmi egyéb tartószerkezet vagy réteg. A falpaneleken lévő információ lehet állandó vagy időszakos. Az állandó információ az acélon gravírozással és szitázással, az időszakos egy függesztett üveglapra integrálva kerül ki. A település címerét gravírozzuk az acél szalag hátára, ami a fiók eleje, a díszítéssel és fogantyúval.

A külső fedett nyitott tér és az épület közt kialakulhat egy új típusú köztér (mint az aszódi példánál is). Az épület nyitott, fedett előtere a pihenést szolgálja elsődlegesen; főként rossz idő esetén. A település lakói itt helyezhetik el személyes üzeneteiket, hirdetéseiket. Az információs iroda is publikus tér, melyből nyílik a raktár és a mosdó.

Az új életet kapó önkormányzati épületek felújítása, belakása által kedvezőbb beruházási költséggel valósítható meg az országos fejlesztés. Még úgy is, ha az épületeket megújuló energiával látnánk el; napelemekkel önellátóak lehetnek. A külső és belső fedett, nyitott tér feletti szalagba elhelyezett led csíkok éjszakánként folyamatosan világítanak, viszonyítási, tájékozódási pontként szolgálva.

Az alábbi három településen mutattuk be a táj/pontot: Gyepükaján, Aszód, Ózd. Részletes kidolgozásra az aszódi példa, a „'B' Típus – 1500–25 000 lakos – kisvárosi TÁJ/PONT” került.

Szabó Péter, Gazdag András, Buzás Bence Álmos

ÉRTÉKELÉS

„Pályázó az önkormányzati épületek funkcióváltására, újrahasznosítására és a „fiók” elven létrehozott fedett-nyitott térre tesz javaslatot, mely gondolat tágabb értelemben értelmezi a kiírást. A beruházási költség a funkcióváltással kialakított elv miatt takarékos, így nagyobb hangsúly helyezhető a közterületi rész kialakítására. A meglévő épületek felújításával és tipizált „jel-fiók”kialakításával létrehozott egységes rendszer-helyi karakter egyensúlyt biztosít. Megoldása műszakilag megvalósítható, de a corten acél út és járdaburkolat tartóssága kétséges. A bemutatott példák meggyőzőek, de a javasolt rendszer gyenge pontja is megmutatkozik: a turisztikai szempontból preferált helyek és az önkormányzati hasznosítható ingatlanok ritkán fedik egymást. Kiemelendő a benyújtott pályamű, különösen a modell igényes megvalósítása.”

A Bíráló Bizottság a pályázati munkát az újrahasznosítás és a helyi értékekhez való finom viszonyulása miatt III. díjban részesítette.