Test- és lélekfrissítő - Budai Park Teniszklub

A Feneketlen tónál található Park Teniszklub több mint 100 éves épületét tervezte újjá Marozsán Máté diplomamunkájában, mely versenyek lebonyolítása mellett szabadidős tevékenységnek is helyet biztosít. A parkoló kiszorításával, a zöldfelület csökkentése helyett tovább növelte a már meglévő területet. 

Témaválasztás

Diplomamunkám témaválasztásánál azt tartottam szem előtt, hogy olyan épületegyüttest tervezzek, amely lehetőséget biztosít napjaink rohanó tempójában a szabadidő kulturált és hasznos eltöltéséhez, a családi, baráti együttléthez és a sportoláshoz. Fontosnak tartottam, hogy olyan helyszínt válasszak, ahol az egész napos munka után a lélek és a test a szabadban frissülhessen fel.

Helyszínválasztás

A sportlétesítmény helyszínének kiválasztásánál arra koncentráltam, hogy a létesítmény miatt ne csökkenjen Budapest lakosságszámához rendelkezésre álló, viszonylag kevés zöldfelület, sőt azt növeljem. Ehhez a megfelelő helyszínt a Feneketlen-tónál lévő Park Teniszklub területe nyújtotta.
A helyszín megismerése és a további kutatásaimat követően a jelenlegi, több mint 100 éves, több jelentős sportsikereket elért teniszezőt kinevelő létesítmény újjáépítése mellett döntöttem.

Az általam tervezett új Budai Park Teniszklub továbbra is lehetőséget nyújt a profi versenyzők edzéséhez és a teniszezni szeretők számára a szabadidő kellemes környezetben való eltöltéséhez. Az új épületegyüttes kialakításával kisebb versenyek lebonyolításához is megteremtettem a kor és a nézők elvárásainak megfelelő feltételeket, továbbá az építmény hatékonyabb funkcionális megoldásaival, kb. 4 000 m² – el növelhető a Feneketlen-tó körüli park és egyben a városi zöldterület.





A Feneketlen-tó és környékének szerepe a városszövetben

Feneketlen-tó és az azt körülvevő park Budapest XI. kerületi szövetének szerves részét képezi. A tó egy több mint 4 hektáros parkban, megközelítőleg 1 hektáros területen terjeszkedik a Kosztolányi Dezső tér és Villányi út között.
A tó környékének parkosítása 1957-ben kezdődött, kialakításában részt vett a kerület lakossága is. A tó körüli park tervezője, a munkák kivitelezője dr. Mőcsényi Mihály úgy nyilatkozott, hogy „Arra törekedtem, hogy „sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek.”

Építészeti koncepció

A tervezési koncepcióm elsődleges szempontja a jelenlegi parkoló felület kiszorítása a parkból és ezáltal a zöld felület növelése volt. Ezen kívül fontosnak tartottam egy olyan zárt egység létrehozását, amely a Fadrusz utca átmenő forgalmával von párhuzamot.

A létesítmény több mint 1000 m²-es főépületét Villányi úttal párhuzamosan helyeztem el. Mellette alakítottam ki a szabályozásnak megfelelő parkolót. Ezzel a megoldással a park keleti oldalát két közel azonos sávra tudtam osztani, melyek közül az egyikben található a kiszolgáló épület, az azt körülvevő U alakú „lelátószárny” és az általa körülvett 2 versenypálya, ezen kívül a 9 gyakorló pálya. Ezzel az egységgel párhuzamosan a parkoló ellenpontjaként kialakult egy közel 4000 m2-es funkcionális zöldfelület, melyben a szabadtéri sportolás, edzés kedvelői otthon érezhetik magukat.

Funkcionális felépítés

Az épülettömeg kialakítása során a tervezésben nagy szerepet játszott a helyszín izgalmasságát jelentő 3-3,6 m-es szintkülönbség a Villányi út és a Bartók Béla út között.

Megoldásra váró feladat volt a szintkülönbség kihasználása, így az épület tömegét és funkcionális elrendezését úgy alakítottam ki, hogy a sportolók számára biztosított helyiségek (öltözők, mosdók, zuhanyzók, konditerem) a teniszpályákkal azonos szinten helyezkedjenek el. Az emeleti tömeg pedig méltó érkezési lehetőséget kínál minden érdeklődőnek.

A szintkülönbség áthidalására elsődlegesen a kiszolgáló épület előterében található lépcső nyújt lehetőséget, azonban biztosítanom kellett az épületen kívül közlekedők számára is a zavartalan útvonalat a Villányi út és a park területe között. A kezdeti fázisban ezt a lépcsőt az épület tömegén kívül helyeztem el, azonban a terv kialakulása közben izgalmasnak éreztem, ha ezt a lépcsőt bevonom az épülettömegbe, így maga az épület egyfajta szűrőként fog működni, hiszen az épület másodlagos bejárata a lépcső által kijelölt útvonalon található.





Az U alakú szárnyban két lelátót helyeztem el, a keleti és a nyugati oldalon. A keleti oldalon található lelátó egy tereptárgyhoz hasonlóan alkalmazkodik a zöldfelülethez, így a lelátó fokai egymáshoz képest rövidebbek vagy hosszabbak, mely egyfajta játékosságot is biztosít.

A lelátók elhelyezésével kettős volt a célom: egyrészt véleményem szerint a nézők jelenléte, a teniszjátékot kísérő feszült csend, erős ösztönző erőt nyújt a játékosok számára, másrészt a modern, kényelmes és a jelenleginél nagyobb nézőszámot befogadó lelátók segítségével a tenisz sportot kedvelők számára egy újabb szabadidős lehetőséget biztosítunk, illetve az utánpótlás nevelésben is nagy szerepe lehet.

Anyaghasználat

A homlokzati anyagok megválasztásánál az esztétikai szempontokat, a funkcióhoz, a környezethez való illeszkedést, valamint a tartósságot is szem előtt tartottam. A fa, az üveg és a táblás rézlemez burkolati anyagként való használatával a tradicionális és a modern építészeti anyagokat próbáltam ötvözni. A közöttük lévő helyes arány alkalmazása megteremti az általam megálmodott sportlétesítmény egyszerű mértékletességét, időállóságát ugyanakkor kihangsúlyozza a teniszjáték eleganciáját.

A három burkolati anyag gondoskodik a homlokzat vizuális tagoltságáról, megtöri az épület tömegét és dinamizmust biztosít az épületegyüttesnek. A homlokzati réztáblákkal színazonos korcolt fémlemezfedés, optikailag teremti meg a homlokzat és a tető közötti egységet.

Az üveg függönyfal biztosítja a vizuális kapcsolatot a kiszolgáló épületrész és a teniszpályák között. Az épület letisztult formavilágához, szögletességéhez jól illeszkedik ez a hideg, anorganikus építőanyag. A fa meleg természetességet kölcsönöz az épületnek és megteremti a környezettel a harmonikus kapcsolatot.

Belsőépítészet

Az épület belső kialakításánál a célszerűséget és a praktikumot tartottam szem előtt. Az épület belső tereinek felületképzése a külső homlokzaton felhasznált anyagoknak állít ellentétet. A világos színek, nyers felületek dominálnak és az üveg függönyfalnak köszönhetően a használati terek világosak és barátságosak. A csiszolt betonpadló, látszóbeton pult, faburkolat és a bőr ülőfelület eltérő tulajdonságai megteremtik a belső tér vibrálását. A felmenő falszerkezetek és az álmennyezet fehér festése kiemeli a beton eleganciáját.

Kerttervezés

A Villányi úti főbejáratnál és a Fadrusz utcán lévő fasort érintetlenül megtartottam. Az új parkrészletben a díszfüvek és a pázsit közötti színbeli kontraszt egyszerre kölcsönöz nyugalmat, vidámságot és játékosságot, míg a levendulamezővel a lendületességet csempésztem a parkba.
A park tervezésével az volt a célom, hogy olyan közösségi teret hozzak létre, amely egyaránt biztosít lehetőséget a pihenésre, sétára, de arra is, hogy az érdeklődők a szabadban hódolhassanak az elhelyezett edzőgépek segítségével a mozgásigényüknek.

Marozsán Máté