SzigetKözPont — Szigetközi-Csallóközi Nemzeti Park látogató- és igazgatási központ, Mosonmagyaróvár

Az épület kiáll magáért, egy épületszerű épület, mégis mimikri nélkül képes feloldódni a tájban.Cseh András diplomaterveBME Középülettervezési Tanszék

„ Az építészt nem csak az minősíti, hogy kiváló terveket gyárt, hanem van ennél sokkal fontosabb is. A közösséggel együtt él, lélegzik és kezdeményező felelőséget vállal érte. Az igazi feladat nemcsak épületeket építeni, hanem elsősorban közösséget. Akár egy kis falu, egy tájegység vagy egy ország közösségét.“

Szigetköz. Az épület funkciójából adódóan tájegység-léptékben helyezem el elsősorban. Az Ezer Sziget Országának esszenciáját kell hordozza a ház, és olyan "második bőrt" kell adni a benne kíváncsiskodónak, hogy ne csak a házban, hanem a tájban is érezze magát.

Fontos volt az épület könnyű elérhetősége, de ezzel párhuzamosan megfogalmazódott a sűrűbb beépítettségtől és forgalomtól való távolság igénye is. A Szigetköz fővárosának nevezett Mosonmagyaróvár környéke, valamint a Mosonmagyaróvárról Feketeerdő felé induló út, mint a Szigetköz kisebbik verőere, teljesíti ezeket a kívánalmakat.

Erdősáv. A Kisalföld és ezen belül a Szigetköz abban különbözik a legtöbb alföldi tájtól, hogy itt nem nyúlik végtelenbe a látóhatár. A sík területeket erdősávok határolják.

---

Mosonmagyaróvártól Feketeerdő felé haladva összeszűkül az út melletti szántóföld, mielőtt belépnénk a Szigetközbe. Egyik oldalról a Mosoni-Duna kanyarja, másik oldalról egy fokozottan védett égerlápos íve a határvonalak. Az országút a kettő közötti legszűkebb keresztmetszeten megy keresztül. Ezt a helyet találtam a legalkalmasabbnak a Nemzeti Park központjának elhelyezésére. A környéket tagoló erdősávok ritmusába egy új növénysávot telepítek, ami képes az ember által művelt környezet és a természeti környezet olyan mértékű összefonódását és egymást kiegészítő minőségét bemutatni, amely nemcsak hazánkban, de Európában is egyedülálló.

Növények. A területen az országút melletti burkolt parkolófelülettől indulva táblákban bemutatásra kerülnek a tájra legjellemzőbb termesztett növények: a búza és a repce. Ezek mellett még mindig mellérendelő táblákban a szigetközi háztáji gazdálkodás jellegzetességei, a mák és a levendula kapnak helyet. Az épület utolsó, fedett-nyitott traktusa mellett nyírt gyepet gondoznak, innen a Mosoni-Duna mentén végigfutó erdősáv felé közeledve a terület természetes növényzetéhez tartozó növényeket telepítenek, itt már hozzárendelő módon, tehát egyre inkább a meglévő ligeterdőkhöz hasonló növényzetet alkotva. Az ide telepített növények a következők: medvehagyma, hóvirág, feketeribizli, zselnice meggy, veresgyűrűs som, fekete nyár. Így a partmenti erdőhöz már úgy csatlakozik a nyárliget, hogy nincs éles határvonal a természetes és mesterségesen, de a természeti mintájára telepített növényzet között.

Befogadó. A sokak emlékei között élő, kitömött állatokkal zsúfolt, száraz tudományos szövegekkel kerített természettudományi témájú múzeum képét szeretném elfelejtetni. A ház nagy tereivel és kisebb vetítőhelyiségeivel minden lehetőséget biztosít arra, hogy a kortárs szemléletek szerint kialakított kiállítások helyet kapjanak benne. A ház képes arra is, hogy néhány, nagyobb léptékű kiállítási tárgy elhelyezése teljes értékű térhasználatot alkosson. (Példának gondolok arra, hogy pár éve Héderváron kidőlt az ország legöregebbnek tartott fájának az egyik fele. Ezt a nemcsak természeti, de kulturális emléket/értéket a falu lakosságán és pár arra járón kívül senki nem látta. A SzigetKözPont alkalmas lenne egy ilyen természeti csoda/képződmény/jelenség befogadásával az ezt övező témakör bemutatásával a Szigetköz általános ismertetése mellett egy-egy szegmensének mélyebb feltárására is.)

Élő. Ennek megfelelően lüktető. A természeti környezetben való létnek meghatározó eleme az évszakok változása és az időjárás. Olyan házat szeretnék építeni, amelyben az év minden szakában és minden időjárási körülmény között legyen olyan tér, amely szoros kapcsolatban áll a környezettel, de az éppen aktuális viszonyoknak megfelelő védettséget nyújt. Ezért sok a teljesen zárt és teljesen nyitott terek közötti átmeneti tér, amely határhelyzetek és pontszerű kapcsolatok helyett téri összefonódásokkal teremti meg a kapcsolatot a belső terek és a természet között.

---

---

Szín, pajta. A magyar tájban és életben a legegyszerűbb és legáltalánosabb befogadó épület. A természeti és telepített növényi környezetben a kortárs építésztrendeknek megfelelően a ház mint tárgy vagy szobor formálása jelen esetben olyan önmagáért való gesztus lenne, amely ellenkezik a házam és környezete alakításának gondolatmenetével. Nem archaizálás vagy népi utalások miatt született a forma, hanem a használatból, a belső terek egymással való kapcsolatából, valamint a belső és külső terek kapcsolatából és az építéshez használt anyagok jellemzőiből adódott ki.

Fa, vályog. Az idén tavaszra elkészült Szigetköz-rehabilitációs javaslatok meghatározó eleme a fonatos ágrendszer feltöltődése által kialakult nyár- és akácligetek jelentős részének kitermelése, hogy a további feltöltődést és láposodást megakadályozzák. Ez a faanyag rendelkezésre áll, és amennyiben jól kiszárítják és megfelelő felületkezelést kap (tűzvédelem, csapadékvíz elleni védelem) alkalmas a beépítésre. A funkcióhoz – úgyis, mint nemzeti park és úgyis mint a Szigetköz jellegét idéző és azt be/megmutató épület – is közel áll a faanyag használata, hiszen ezen a területen a fa és a föld a természetben megtalálható építőanyagok.

A szerelt faszerkezet nagyon jó hőszigetelőképességű, de hőtárolóképessége minimális. Ezért olyan környezetbarát anyag beépítésést kíséreltem meg, amely ezt ellensúlyozhatja. Jelen esetben a vályognak tartószerkezeti szerepe nincs, kitöltő hőtároló épületszerkezetként jelenik meg a padló- és a falrétegrendben.

---

---

„ A diplomamunka fő érdeme a komplex táji össefüggésben való gondos elemzés, a döntések józansága és őszinte jóindulata. ...
A tervezett ház terei a tervező szándéka szerint befogadó jellegűek. Szinte függetlenek a konkrét funkciótól és rugalmasan képesek követni a különböző igényeket, nem merevednek bele egy pillanatfelvéteszerű programba. Mint minden jó épület a „helyet“ biztosítja az életnek, így maradhat szellemi értelemben is időben állékony. ...
A ház habitusa mezőgazdasági jelleget mutat. Mentes azonban mind a népi, mind kortárs építészeti trendekre való utalásoktól. Ennek köszönhető magától értetődő, modorosság nélküli természetes megjelenése. A fából való építés is evidens választás.
Az épület kiáll magáért, egy épületszerű épület, mégis mimikri nélkül képes feloldódni a tájban.“

„ A terv nem szándékozik váratlan egyedi megoldásokkal élni, konokul kitart a lényeg mellett. Kifejezőkészletével nem keveredne megértési konfliktusba az emberekkel, mely ma egyébként a legtöbb esetben jellemző. Nem fog fejtörést okozni az értelmezése egy városlakónak, egy környékbelinek vagy egy gyermeknek sem.“

Cseh András
(Az idézőjeles szövegek részletek Szokolyai Gábor opponenciájából)

Cseh András diplomaterve, 2008
BME Középülettervezési Tanszék

Konzulens: Hőnich Richárd DLA
Opponens: Szokolyai Gábor