Tatai Mária: Az épített környezet – vezérfonal a korszerű építészetszemlélethez

"Az építészeti környezettel és a vizuális kultúrával – az információs társadalom meghatározó tényezőivel – kapcsolatos ismeretek oktatása szinte teljesen hiányzik a jelenlegi magyar iskolarendszerből, mind tantárgyként, mind szemléletként."könyvajánló

Az építészeti környezettel és a vizuális kultúrával – az információs társadalom meghatározó tényezőivel – kapcsolatos ismeretek oktatása szinte teljesen hiányzik a jelenlegi magyar iskolarendszerből, mind tantárgyként, mind szemléletként. Az Enciklopédia Kiadó által megjelentetett tankönyv ezt a hiányt próbálja meg pótolni, amennyire ez egy könyv keretein belül megtehető. Átfogó témákra osztva, de ezeket egységes rendszerként kezelve ismerteti meg olvasóját az építészettel – annak kulturális-eszmetörténeti beágyazottságától kezdve a szerkezeti elemeken át a gépészetig és a technológiai szempontokig, mindig szem előtt tartva a célt, ami az összes ilyen tevékenység előtt áll: hogy a születő épület korának releváns és értékes dokumentuma legyen (hiszen a kiváló funkcionalitás is mi más lenne, ha nem ez...)

A tematikus elemzések után konkrét példákon mutatja be a szerző az említett elvek gyakorlati ´alkalmazását´, az európai középkori építészettől a kortárs példákig. A könyv célcsoportja a középiskolás diákság, illetve a vizuális nevelést tanuló egyetemi-főiskolai hallgatók, de összefoglaló forrásként ajánlják érdeklődőknek is.

Egy ilyen átfogó munka elkészítése ekkora terjedelemben mindenképpen korlátokat szab a témában való elmélyülésnek, de a könyv nagyon kiegyensúlyozottan és összefogottan elemzi az egyes problémaköröket. Mindazonáltal egy vizuális kultúrát, vagy rajzot oktató tanárnak kevés ez az anyag, mind tartalmilag, mind szemléletileg. Átfogó szemlélete ellenére hiányzik belőle – mint annyi, eddig megjelent műből – a legújabb és a korábbiaktól alapvetően különböző építészeti folyamatok elemzése, ami az egész könyv tartalmát teljesen új kontextusba helyezné. A kortárs építészet elemzése megáll a posztmodern korszaknál, ezt lényegileg alig érintve, és itt már összemosódik dekonstrukció, high-tech vagy éppen ´regionalista´ gondolat – de leginkább úgy tűnik, mintha még ma is ezek lennének a korszak alapvonulatai. A felvonultatott épületek elemzései nagyon intelligensek, a legújabb házak között viszont meglepő az elmúlt évek nemzetközileg legnagyobb visszhangot kapott épületeinek hiánya.

Mindezekkel együtt hasznos és remélhetőleg népszerű kézikönyv született, ami a kortárs kultúra egyes oldalait naprakészen ismerő gereráció előtt újabb területeket nyit meg.