Tér-Fény-Felület – Hegedűs Viola Anna világítótestjei
Hegedűs Viola Anna építész, belsőépítész a 2011. évi Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjasok egyike, aki „Tér-Fény-Felület, avagy Fényformák a falakon és mennyezeteken" projektje keretében olyan integrált LED-fényforrásokkal működő világítótestek prototípusait (Hajlat, Hullám, Sarok, Uszony, Zseb fantázianévvel) fejlesztette ki, amelyek gipsz anyaguknak köszönhetően tökéletesen ízesülni tudnak a szárazépítésű falfelületekbe, különleges fényhatásokat hozva létre - indirekt, helyi vagy kiegészítő világításként.
Bevezetés
A világítótestek általában önálló, szuverén tárgyakként kerülnek a belső terekbe, falra szerelve, vagy álmennyezetre függesztve, legtöbbször design elemként is. E projekt célja olyan fényforrások létrehozása volt, amelyek nem törekszenek meghatározó térelemekké válni, hanem képesek belesimulni az adott környezetbe, ennélfogva sokféle típusú építészeti térnél alkalmazhatók - legyen az akár műemléki vagy letisztult modern enteriőr, tudjanak „alkalmazkodni", illetve neutrális formai jellegük miatt beilleszthetők legyenek a legkülönfélébb terekbe.
A belesimulás igazi megoldásának az a még eléggé felfedezetlen terület tűnt, hogy a fények a tereket határoló falakba és mennyezeti felületekbe integrálódjanak, és ezáltal olyan fényforrások (fényformák) jöjjenek lérte, amelyek szerves részét képezik majd a határoló felületeknek. Innen kapta a projekt a címét is: tér-fény-felület.
A megvalósítás célja így tehát nem önálló lámpatest, mint tárgy létrehozása, hanem a felületek és a magukba foglalt fényforrások szerves egységben való kezelése, amelynek során a tárgy a felületek formálása, alakítása során, annak eredményeként jön létre. Ennek a metódusnak feltétele volt több dolog is, elsőként az olyan fényforrások alkalmazása, amelyek kis méretűek, hosszú az élettartamuk és energiatakarékosak. A választás egyértelműen a LED-ekre esett.
A LED-fénytechnológia rohamos fejlődése egyre tágabb tereket kínál a tervezők számára, teljesen új utakat engedve a kísérletezésnek, mind a fénytechnika, mind a megformálás területén. A LED-ek sokoldalúan alkalmazhatóak, és alapvetően más konstrukciót, formai kialakítást is lehetővé tesznek, szélesebb alkalmazási területeket képesek lefedni, mint a halogén vagy a különböző fluorescent fényeket tartalmazó fényforrások.
A tervezés első fázisában lényeges volt megvizsgálni, hogy milyen típusú megvilágításokra lesznek alkalmasak ezek a felületformációk, milyen funkciójú belső tereknél és mely területeken lesznek alkalmazhatók. Ennek a kutatásnak és gyártói egyeztésnek az lett az eredménye, hogy elsősorban indirekt jellegű, kiegészítő vagy hangulat világításnak, esetleg helyi, kiegészítő, direkt világításnak alkalmasak; egy-két olyan eset adódik - de csak álmennyezet esetében -, ahol a formák közé tehető direkt, általános világítás is, külön opcionálisan vezérelve.
A másik az anyagválasztás problematikája volt, amely egy hosszabb utánajárási, gyűjtési, kísérletezési folyamatot igényelt, amelynek során sokféle alkalmazási mód, formai kialakítás, anyagvariáció felmerült. Végül azzal a kiindulási ponttal összefüggésben, hogy a végső termék közép-árkategóriás legyen, tehát gyártása, előállítása egyszerű, gyors és olcsó legyen, az anyagválasztás a gipszre esett.
A gipsz alkalmazása az egyszerű és gyors gyártási technológia mellett egyszerűsítette a tervezési folyamatot, valamint megoldotta a falba, mennyezetbe történő integrálódás kérdését is, mivel a formákat falsíkban belevágják a gipszkartonba, így alkalmazható bárhol, ahol szárazépítést használnak.
A tervezés útja
- anyagelgondolások, formakísérletek
- a LED-technológia megismerése az adott elgondolások mentén
- hasonló irányú törekvések feltérképezése
- anyagkör leszűkítése: gipsz
- prototípusok megvalósítása - gyártási folyamat
- a munkafolyamat különböző fázisai
Miután kialakult, hogy a felületformációk milyen típusú megvilágításokra lesznek alkalmasak, elkezdődhettek a megformálási kísérletek. Ennek a modellezési folyamatnak kezdetben a papír volt az alapanyaga, és sok forma alapötlete is a papírból, illetve annak formálási lehetőségeiből fakadt. Rengeteg formai karakter és ötlet született, hasonló kísérletek vagy megvalósult fényforrások, termékek tanulmányozása folyományaként is, de a legtöbb megismert példa inkább kizárt utakat és lehetőségeket, leegyszerűsítve ezzel a tervezési folyamat további menetét. A kizárások oka általában - a termék előállításának menetét és kölségét mérlegelve - a gyártási folyamat túlzott összetettsége volt, mert továbbra is fő szempont volt a gazdaságos előállítás.
Szintén a folyamat elején kialakult a gyártókkal való egyeztetések során, hogy mindenképpen olyan termékcsalád létrehozása a cél, amelyben a LED-ek integrált módon vannak jelen, tehát nem cserélhetők, valamint az elekrtomos hálózatra való csatlakozás, illetve a vezérlés kérdése is megoldott, akár darabonként, akár több darab együttes alkalmazása esetén is. A létrejövő tárgyak tervezése során végülis a papírból adódó formálási megoldások feleltek meg a legjobban ezeknek a feltételeknek és elvárásoknak, azonkívül ezek formai utak bizonyultak a legalkalmasabbnak a gipsz gyártási technológiája számára is.
A gipszformák létrehozási eljárása lehetővé tette, hogy a vázlatok után egyenesen a kész formák létrehozásán lehessen dolgozni. Ez egyrészt felgyorsította és leegyszerűsítette a tervezési folyamatot, másrészt más, anyagközelibb gondolkozásmódot igényelt, ami kifejezetten üdítő volt a folytonos és már megszokott számítógépes tervezési munka után. Ez a folyamat a gipszműhelyben zajlott és lényegében három fázisból állt: a forma kialakítása agyagból vagy gipszkartonból, a formáról egy negatív gipszágy készítése, majd az öntés. Az öntés után tulajdonképpen már létrejöttek az első prototípusok, amelyek retusálás után váltak arra alkalmassá, hogy funkcionális szempontok szerint tökéletesíthetők legyenek. Ekkor jött el a tervezési folyamat legizgalmasabb része, a forma és fény összeillesztése, amikor láthatóvá vált, hogyan jelenik meg a fény a formákban. Ennek a kísérletsorozatnak lett az eredménye a LED-szalagok használata, amellyel minden formánál megoldhatóvá vált a megfelelő mennyiségű fény alkalmazása akár színes, akár hideg-meleg fehér fényeknél is. A LED-szalagokat a gipszformák hátoldalán alumíniumszalagokra ragasztással rögzítettük, ugyanis a LED-szalagokat a hőtermelődés miatt (amelynek mennyisége ugyan nem számottevő) hűteni kell, mivel a LED-ek élettartama nagy mértékben csökken hűtés nélkül. Másrészt az alumíniumszalag egy sima, pormentes ragasztási felületet biztosít az öntapadós ragasztóval ellátott LED-szalagok rögzítéséhez.
Ez a kialakított fénytechnikai és gyártástechnológiai megoldás egyben azt is lehetővé tette, hogy opcionális, variálható, akár központilag vezérelhető fények kerüljenek a formákba, tehát színes és fehér fények kombinációja vetüljön a falra, vagy hideg-meleg fehér színek legyenek variálva, sőt a fénymennyiség is változtatható aszerint, hogy az egyes formákba mennyi LED-szalag tehető.
Teljes szabadságot adott a formák kialalkításánál, hogy nem kellett minden egyes darabba külön drivert integrálni, mert egy nagyobb teljesítményű driver több „fényformához" is elég úgy, hogy egy nagyobb térben egy nagyobb teljesítményű driver akár 5-10 db fényforrást is képes egyszerre meghajtani, és 8-10 m távolságra elvihető elektromos kábellel a formáktól. Ez abból a szempontból volt könnyebbség, hogy még kisebb hely is elegendő lett a formák hátoldalán (ahová a LED-szalagok kerülnek), és nem kellett minden formához külön hozzáférhetőséget biztosítani a driver esetleges meghibásodása esetére, ami jelentősen megbonyolította volna a formák beépítését.
A tárgyak beépítése, felületkezelése, méretezése
A tárgyak alkalmazási területe a szerelt gipszkarton rendszerekbe illeszkedik, részben ez az oka annak, hogy a formák anyagvastagsága a gipszkartonéval azonos, így tudja azt az érzést kelteni - ami az eredeti tervezési szándék is volt -, hogy a falsík folytonos és homogén, és felülete mögül árad ki a fény. A másik ok maga a gipsz anyagának az a tulajdonsága, hogy nem önthető sokkal vékonyabbra egy egyrétegű gipszkartonlemez vastagságnál, mert az öntőformából való kivételkor sérülhet, törhet.
A formákat a dupla rétegű gipszkarton falfelület első rétegébe illesztik be, a hátsó gipszkarton lemezre híg gipsszel ragasztva vagy csavarozva rögzítik. Így a látszó, végső falfelülettel teljesen egy síkba kerülnek, mintha abból domborodnának ki, hajlanának ki. A száraz beépítés után még retusálható, festhető, felületkezelhető ugyanúgy, ahogyan a többi sík gipszkarton felületek.
A tárgyak méretei a járatos fal-, és álmennyezetburkolati elemméretekhez is igazodnak, hogy megkönnyítsék beillesztésüket a már létező rendszerekbe, és megfeleljenek kisebb és nagyobb terekhez is, mind lakossági, mind „ipari" felhasználás esetén.
Tapasztalatok és további tervek
Az elkészült elemek, prototípusok kivitelezése során rengeteg újabb korrekció és ötlet merült föl, éppen a fények és a formák összehozásának tapasztalataiból, amelyek ezen időintervallumon belül már nem készülhettek el. De a két gyártói oldal további támogatásával a jövőben ezek a további formakísérletek is megvalósulhatnak.
Köszönetnyilvánítás
A Gipszművészet Kft. és a Lisys Zrt. aktív részvétele nélkül ez a projekt nem valósulhatott volna meg. Ezúton szeretnék köszönetet nyílvánítani azoknak a tervezőknek, kivitelezőknek, feljesztőknek, projektvezetőknek, akik ebben résztvettek.
Köszönet a Gipszművészet Kft.-nek:
Laki Péter elnök, vezérigazgató úrnak,
Becker Péter projektvezető úrnak,
Dósa Veronika tervező, kivitelező úrhölgynek,
Köszönet a Lisys Zrt.-nek:
Böröcz Sándor elnök, vezérigazgató úrnak,
Vonnák István igazgató úrnak,
Horváth Csaba fejlesztési igazgató úrnak,
Ramasz László feljesztőmérnök úrnak.
Köszönet Lászlócky Viktória úrhölgynek, aki a fotókat készítette.
Hegedűs Viola
belsőépítész, építész tervező művész
tervező: Hegedűs Viola Anna
tervezés éve: 2011
kivitelezés éve: 2011-2012
szakági tervezők: Dósa Veronika-gipszmunkák, Ramasz Gábor-fénytechnika
projektvezetők: Becker Péter-Gipszművészet Kft., Horváth Csaba-Lisys
generálkivitelező: Gipszművészet-Lisys