Törökkávé Szlovéniából – Cafeteria Rog, Ljubljana
Egy jó erős feketéhez hasonlít a Špela Leskovic és Aleš Košak (AKSL arhitekti) által tervezett Cafeteria Rog. A Ljubljana belvárosában található új kávézó lágyan simul szűkebb és tágabb környezetébe, a régi, boltozatos épületbe és az egykori bicikligyár területébe egyaránt. Mégis össze nem téveszthető karakterjegyekkel, kortárs atmoszférával (aromával) várja a vendégeket.
CAFETERIA ROG
Az új Cafeteria Rog a Petkovškovo nabrežje területén (Ljubljanica folyó közelében), Ljubljana belvárosában található, közvetlenül a Rog, az új kulturális központ mellett. A kávézót egy régi, boltozatos mennyezetű és öreg, íves ablakokkal ellátott házban rendezték be, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Ljubljanica folyóra.
A tulajdonosok olyan kávézót kívántak nyitni, ami egészen estig nyitva tart, kitűnő kávét és kellemes légkört kínál a város lakói és a Ljubljanába látogató turisták számára egyaránt. A cél az volt, hogy a környékre jellemző, tipikus régi kávéházat alakítsanak ki, mégis kortárs módon.
A kávézó belsőépítészete a közelben egykor működő Rog-gyár emlékét idézi vissza, ahol hosszú évtizedekig bicikligyártás folyt, ám a kerékpár-szimbólum nem uralkodik el a térben. A múlt a fal művészi felületkezelésében jelenik meg, a képzeletbeli bicikli grafikájában, és a fekete falban, ami a ház és a környék történetéről mesél...
Az étteremben sötét és világos színek váltakoznak. Világosabb fát választottak a tervezők a székek, tálalók és padok esetében, míg máshol sötétebb bőrt alkalmaztak, vagy egyes falakon és a hatszögletű lapokkal borított padlón is a sötétebb tónus jelenik meg. Különös hangsúlyt kap a belső térben a réz jelenléte, a mélyen lelógatott lámpák, melyek meghitt, intim megvilágítást nyújtanak az asztalok fölött. A réz lámpaernyők a törökkávé készítésekor használt réz kanna emlékét idézik, mely főzési mód sokaknak nosztalgikus élmény, arra emlékezteti őket, ahogyan szüleik vagy nagyszüleik itták a forró italt.
A tér L-alakú. Az üvegezett bejáraton belépve egy 6 m hosszú pulttal találkozunk. Négy különböző jellegű teret alakítottak ki az üldögélés és a nyugodt kávéfogyasztás céljából. Közülük kettő az utcára vagy a folyóra néző ablakok előtt helyezkedik el, egy a művészi grafikával díszített fekete fal előtt, míg a negyedik a legintimebb zug, ahol újságot lehet olvasni vagy négyszemközt beszélgetni a párnázott, bőrborítású fal előtt.
helyszín: Ljubljana, Szlovénia
tervezés éve: 2010
kivitelezés éve: 2010
tervezők: AKSL arhitekti d.o.o. ; Špela Leskovic, Aleš Košak
építész munkatárs: Maja Pečar
szakági társtervezők: Design studio Bergla – Saša Kerkoš, Studio drevo (Dejan Pfeifer)
fotó: Matevž Paternoster
10:00
Nagyon helyes kis kávézó.
15:06
@DSterner: Hát... Elsőre az Ötpacsirta utcai Építészpince és a Széchenyi téri Gresham kávézójának előnytelen keverékét véltem felfedezni benne. Azután, néhányszor átlapozva a képeket, valamelyest megenyhültem. Ez a kávézó jobb, mint az Építészpince, a maga szuterénbe süllyesztett mélabújával, sötétszürke falaival, barna padlójával, ahol a totális depressziót pontszerű fényforrások súlyosbítják. Ha ott ebédelek, nem győzök olyan asztalt keresni, amelyre véletlenül odavilágít a halogén reflektorok valamelyike. A Gresham presszója pedig azért jut eszembe erről a kávézóról, mert az előbbi - sommásan szólva - rézből készült. Úgy uralja a réz és a sötét fa a Gresham interiőrét, hogy vendég legyen a talpán, aki mosollyal az arcán távozik ebből a kőkemény ünnepiségből. A szlovén kávézó padlója és falai is többnyire szomorúan szürkék, a lámpák pedig totálisan berezelik a teret; ám a falakon míves grafika terül szét, az asztalok sora és a külső fény pedig hősies harcban áll a sötéttel és sikeresen deríti a helyiségeket.