építészet : környezet : innováció

Tudásközpont – A Magyar Szentföld-templom újraértelmezése

Kádár Sebestyén Énok diplomamunkája alapjának Molnár Farkas templomtorzóját választotta. Az épület konfliktusokkal teli egyrészt félkészségéből adódóan, másrészt az eredeti koncepció kettőssége miatt. A diplomamunka az épület spiritualitását a tanulás funkciójával váltotta ki, így jöhetett létre a Tudásközpont, mint a tudás szentélye. 

Helyszín

Az épület a hűvösvölgyi villamos végállomástól nem messze, a Heinrich István utca 3- 5. szám alatt található. Ez az utca ferdén indul el a 61-es villamos azonos nevű megállójától és a Hűvösvölgyi útba torkollik, nem sokkal annak a tetejétől, a Nagykovácsi úttal való kereszteződésénél. A területen szinte kivétel nélkül régi és kevésbé régi családi villák találhatóak, ebből adódóan egy nagyon nyugodt környék. A megközelítése még úgy is egyszerű, hogy a centrumtól messze fekszik, a Deák Ferenc térről alig több, mint fél óra tömegközlekedéssel.

 

Mai állapot - építész: Kádár Sebestyén Énok - fotó: wikipedia.hu

 

Történet

Az eredeti épületet Molnár Farkas tervezte szentföldi emlékhelyek pontos másolatait magába foglaló, ezeket korabeli építészeti formákkal egységben összefoglaló templomként 1938-ban. Az építés az építész tanulmányútjának erős bizánci hatását mutató harmadik tervváltozata alapján kezdődött el 1939-ben, de a világháború, az építész halála és a kommunizmus hatására végül félbemaradt. Napjainkban gondozatlan állapotú, a folyamatos foltozgatással részben grandiózus jellegéből is vesztett, bár a kupola híján kialakult belső udvar ma is tiszteletet parancsoló. A környező kápolnák azonban részben sosem épültek meg, részben az átalakításokban veszítették el eredeti jellegüket, ma már csak egy-két helyét vesztett apszis és oszlop utal rájuk. Sosem épült meg a bejárati tömeg sem így az egész épület kompozíciója is hiányos maradt, amin nem segít a karima leghátsó darabjának hiánya sem.

 

Makett fotó - építész: Kádár Sebestyén Énok

 

Kortárs elképzelések

Sokan foglalkoztak már ezzel az épülettel, valószínűleg pont azért, mert nagyon sok szempontból páratlan, talán nem is csak Budapesten. Azt gondolom, hogy nem véletlen ez a gyakori visszatérés, nagyon nehéz egy végleges megoldást találni, mert az épületben erős konfliktusok maradtak, egyrészt a félkészsége révén, másrészt az eredeti koncepció kettőssége miatt. Ezek a konfliktusok legjobban a jelenlegi tömegen mutatkoznak meg szerintem. Közös jellege a terveknek, hogy míg funkcionálisan elég sokféle keresgélést láttam, a tömeg alakítása nagyon visszafogott, ahhoz csak finoman nyúltak.


Makett fotó - építész: Kádár Sebestyén Énok

 

Miken gondolkoztam?

Sok ötlet jutott az eszembe, de egyikkel se voltam megelégedve. Gondolkodtam lakó funkciójú épületeken, mint szociális lakások vagy öregek otthona, mert a kisméretű lakóterek sorolása jól illett az eredeti cellakoszorús térszervezéshez, de ezek lekorlátozták volna az épület látogathatóságát. Ugyanúgy a cellás vonalon elindulva, de a mindenki számára való nyitottságot végig szem előtt tartva jutottam olyan funkciókhoz, mint az állatkert vagy a piac. Ezek viszont profán, hétköznapi, emberhez közeli funkciók, az épület pedig ezzel szemben magasztos, áhítatos, emberfeletti. Gondoltam még egy iskola utáni, tanulást segítő, közösséget építő helyszínre, de ez is hétköznapi, ez se illett az épülethez. Itt sikerült párhuzamot találni: a tudás vette volna át az eredeti épület spiritualitását, ez lett az az érték, ami meg tudhat felelni az „emberfeletti” elvárásnak.


Makett fotó - építész: Kádár Sebestyén Énok

 

Mit választottam?

Ezen a „tudás, mint örök érték” gondolatmeneten rágódtam , amikor eszembe jutott a megoldás: A tudás háza, a tudás szentélye, nem a tanulás hanem annak a „raktára”, ami a mai világban egy szerver, illetve több szerver. Így alakult ki a végleges funkció, egy digitális archívum és a hozzá tartozó feldolgozó, felhasználó funkciók, melyet Tudásközpontnak neveztem el. 

ÉK-i homlokzat

 

A kialakítás

Az első próbálkozások után döntöttem úgy, hogy átvágom a gondosan felépített gordiuszi csomót: nem a meglévő tömeget toldozva hozom létre az épületet, hanem egyszerűen köré építem. Lebontom a dobra aggatott, funkciót vesztett kápolna maradékokat, mert azok mai formájukban nem foghatók az oszlopcsarnok erőteljes testéhez, helyenként csak egyszerű vasbeton csarnokszerkezetek. Ráadásul az eredeti elképzelés, mely szerint létező építmények, barlangok cementrabic álkupolákkal és előtétfalakkal épített másolatai lettek volna, is „billeg” mai szemmel. Innen a következő lépés az volt, hogy az eredeti épületet úgy elevenítem meg, hogy az új épület a régi határára épül ezzel térként hozva azt elő. Az befoglaló forma, a négyzet, a centralitást képviseli és ezt ötvözi az egyszerűbb, szabályosabb formára való törekvéssel. Az utolsó nagy változás a, szinte a bejárat elé nyúló, két épületszárny záródásában történt. Míg korábban voltak csapottak, a négyzet átlója mentén, sőt egy rövid ideig íveltek is, végül úgy döntöttem, hogy a szabályos rendszerbe szorítom őket is, a kijáratnál egyszerű kivágást hagyva, mintha csak a középső részt lehetne azon keresztül betenni.


Alaprajz - építész: Kádár Sebestyén Énok

 

Központ

Az épület koncepciójának központi eleme természetesen a maghoz, az eredeti épület megmaradó dobjához való kapcsolódása. A lecsupaszított mag „csak” mint egy műtárgy, egy nagyméretű szobor jelenik meg, így kapva kiemelt szerepet. Bár a szó szoros értelmében már nem része az épület, de mégis e köré rendeződik a kompozíció nem csak fizikailag, hanem ezen keresztül tárul fel a funkció is. A külső falak is ezen elv alapján lettek elhelyezve: vagy, mint már írtam, az eredeti körvonalakra, vagy az dob központja köré írt négyzetre vagy a központi mag mintegy folytatásaként. Az épület nyitásai is eszerint lettek szervezve. Az épület két szélén teljes felületen homogén, függönyfalas felnyitást kapott, míg befelé tetőre felfutó réseken át nyílik fel, elhaladva „felvillantva” a templom megmaradó, impozáns falait, ezzel felhívva rájuk a figyelmet, mégis megtartva a belső tér funkcióból adódó intimitását. 


A büfé látványa - építész: Kádár Sebestyén Énok

 

Szabályos rend

Az előbbi szerkesztési elvet tartja kordában, írja felül a szabályosságra való törekvés. A nagy áramló tereket preferáló funkciókon kívül mindent szabályos, sorokba rendezett dobozokban rendeztem, ezzel tartva kordában az eredeti terv szerkesztését. Így alakul ki a funkcionális hierarchia, szárnyanként a bejáratra szimmetrikusan felfűzve. Az északkeleti szárnyban egy előtérrel indul, amihez a közönséget kiszolgáló ruhatár és mosdó csatlakozik, ezt követi a kutatótér aminek rendezett párja a szerver és annak gépészete, a sort pedig a könyvtár zárja. A túloldalon a sor a büfével indul, a „dobozban tartott” háttérhelyiségeivel és mosdókkal, utána jutunk a kiállítótérbe, ezt az archiváló és az irodák együttese kíséri. Ez az oldal az előadóteremmel zárul.


A kiállítótér látványa - építész: Kádár Sebestyén Énok

 

Anyaghasználat

A belső tér is, hasonlóan a külsőhez, törekszik a letisztult, már-már ipari megjelenésre. Ez anyaghasználatban a látszóbeton nagy mennyiségű alkalmazásában mutatkozik meg. Ezt a falaknál a thermomass rendszer alkalmazása teszi lehetővé, ami kívül-belül látszóbeton felületet eredményez. Ennek további érdekességet ad a falak függőleges nyers deszkákkal való zsaluzása, ami faerezetes betonfalakat hoz létre. A beton nyersségét ellensúlyozandó, a szokásos kísérőjét, a fát választottam. Ez az anyag a burkolati sávokon, az ablakkereteknél, illetve a beépített bútorokban jelenik meg. Az épület állandó dolgozói tereiben, a munkahely egy fokkal kevésbé rideg és otthonosabb megjelenése érdekében a beton falburkolatot helyenként giszkarton váltja fel, képviselve a megszokott fehér falakat. Ez jól kiegészíti a természetes anyagok okozta semleges, nyugodt színvilágot. Az irodák további emberi elemeként festett fa, acél kombinált anyagú irodabútorokat építek be, akár színes kivitelben is.

 

A kutatótér látványa - építész: Kádár Sebestyén Énok

 

A projekt 3D modellje itt tekinthető meg.

 

Kádár Sebestyén Énok

 


 

Források

Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Szentf%C3%B6ld-templom)

Csider István Zoltán írása a teplomról, Népszabadság, 2007. március 8.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »