Új trónkövetelő a Kossuth téren - a Közigazgatási és Igazsági Minisztérium rekonstrukciója

A II. világháború óta szerényen, megkopasztva állt a minisztériumként működő egykori magánpalota a Kossuth tér déli oldalán. A KIM épülettömbjének homlokzat- és tetőrekonstrukcióját Bánáti Béla vezető tervező mutatja be.

A volt Wellisch-palota, a jelenlegi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületének rekonstrukcióját a Kossuth tér átépítésének terve indította el. A Parlamentet övező térfal történeti arculatában az egyetlen bántó disszonancia ennél az épületnél mutatkozott, amely a tetőszerkezet háborús sérüléseit követő érzéketlen helyreállítás, és az idők során elmaradt, vagy szakszerűtlen felújítások következménye volt. 

Történet

A Kossuth tér - Széchenyi rakpart - Zoltán utca - Akadémia utca által határolt tömb valójában két épületből áll: az Országház (mai Kossuth) tér felől emelt bérházat Wellisch Alfréd, korának neves és befolyásos építésze, ingatlanfejlesztője; a Zoltán utcáról nyíló déli Nyugdíjintézeti épületet Sebestyén Artúr műépítész tervezte. A két épület párhuzamosan épült és bő egy év alatt, 1912-ben készültek el, a korai 1900-as évek jellegzetes, budapesti bérházaira jellemző, eklektikus, a korai szecesszió egyes elemeit már felmutató, nagyvárosi, nagypolgári ízlésnek megfelelő stílusban. Az Országház tér felé néző homlokzatot a tervező, Wellisch Alfréd által tervezett reliefek díszítik, míg a Sebestyén ház finom, lechneri hatást mutató, szecessziós vonalvezetésével hívja fel magára a figyelmet. Az épületek üveg-, és mozaik munkái Róth Miksa műhelyében készültek, a szobrok Nay Simon és Moiret Ödön, a vasszerkezetek Jungfer Gyula munkái.

A rekonstrukcióhoz a legfontosabb előképet a Magyar Építőművészet 1911. 10-11. számában megjelent színes látványterv nyújtotta. Az impozáns, réz díszműbádogozást viselő tető, a finom kőmunkákat illetve vakolatarchitektúrát mutató akvarell lelkesítette legfőképpen az építtetőt a munka elkezdésére.
A kiterjedt, eredeti rajzokra, korabeli fotókra támaszkodó kutatásunk és a Bor Ferenc művészettörténész által készített értékvédelmi dokumentáció az épület eredeti, főbb geometriai méreteit és jónéhány részletet tisztázott, valamint az épületek időbeli változásának fontosabb mérföldköveit is kiderítette, ám a Kossuth téri főhomlokzatot kellő részletességgel ábrázoló fotó, vagy terv nem került elő. Így a fő tetőfelépítmény és az ahhoz szorosan kapcsolódó építészeti elemek (saroktornyok, oromzatok, fiatornyok) alakzatát, pontos eredeti méretét és architektúráját nem tudtuk meg.

A II. Világháborúig az épületeken csak néhány kisebb változás történt (a húszas évek végén eltűnt a gerincdísz, a Wellisch ház első emeletén 1942-ben irodákat alakítottak ki), de a háborúban az épületet bombatalálat érte, ami elpusztította a tetőszerkezet, a tetőtér és a homlokzati díszek (pl. az Országház téri tornyok) egy részét.

A fotók tanúsága szerint a rombolás nem tűnt súlyosnak, könnyedén rekonstruálható lett volna az eredeti állapot is, mégsem ezt tették. A tetőt megcsonkítva állították helyre, részben szilárd szerkezetes emeletet építettek a helyébe, a megmaradt tetőtérbe újabb irodákat alakítottak ki és a két épületet 1949-ben egyesítették.

1974-ben „Fémmunkás" acél-alumínium szerkezetűre cserélték a földszinti portálokat, 1990-ben megkezdték a külső nyílászárók szakaszos cseréjét korszerű, műanyag ablakokra, amivel tovább rontottak az addigra teljesen jellegtelenné vált összképen.

Az összegyűjtött információk és az ezekből levont következtetések alapján négy változatot tártunk az építtető elé, amelyek a teljes, történeti hűséggel való újjáépítéstől a részleges, a Kossuth téri épületre és a lényegi elemek rekonstruálására koncentráló, költséghatékony változatot tartalmazó skálát ölelte fel. Az építtető a változatok közül a műszaki kompromisszumok figyelembe vétele mellett a legigényesebbet választotta, a teljes eredeti tetőszerkezet visszaépítését a belső keresztszárny kivételével, ahol számos gépészeti berendezést kellett volna elmozdítani a csekély esztétikai hozadékkal szemben.

Az újjáépítés a következő koncepcionális megfontolások mellett történt:

• A rekonstrukció célja, hogy az épület a megújuló Kossuth tér képéhez méltó keretként tudjon csatlakozni.
• A közterület felőli oldalakon mind a tetőt, mind a homlokzati kontúrt az eredeti állapotnak megfelelően állítottuk helyre. Megtartottuk ugyanakkor a Sebestyén ház Duna parti oldalán kiépített teraszt, amely páratlan panorámát nyújt, így komoly funkcionális értéket képvisel.
• Az eredetileg rézlemez bádogos szerkezeteket titáncink anyagra váltottuk, elkerülve a túlzottan hivalkodó megjelenést
• A két épület tónusában közelálló, de a megkülönböztetést jelző, eltérő színezést kap, míg a nyílászárók egységes színével fejeztük ki a funkcionális egybetartozást.
• Azon elemek, amelyek pontos információ híján nem voltak rekonstruálhatóak teljes biztonsággal, a fő geometriai méreteik megtartásával, stilizált formában készültek.
• A földszinti portálok többé nem szolgálnak üzleteket, a redőnyszekrény és feliratsáv elhagyásával egyszerűsített eredeti formában állítottuk helyre őket, mivel szükségesek az épület teljes képének megformálásához.
• A meglevő irodafelület nem csökkenhet, így azokat az irodákat, amelyek az eredeti állapot visszaállításának érdekében elbontásra kerültek, pótolni kellett.
• A belső átkötő szárnyon levő gépészeti berendezéseket a külső szárnyak magastetővel való fedése érdekében csekély mértékben átrendeztük

A tetőtömeg és homlokzat

Az eredeti tetőgeometria és homlokzati kontúr meghatározására számítógépes modellt készítettünk és a korabeli fotók perspektívikus nézőpontjaiból összehasonlítottuk a fotókkal. Az eltéréseket korrigálva újabb modell készült és így tovább addig, amíg ezzel az időigényes, iteratív eljárással sikerült rekonstruálni a tető alakzatát.

A fotók nézőpontjába állított modell alapján derült ki, hogy a kiindulásként használt látványterv sohasem mutatta pontosan a valós állapotot, az akvarell készítője kisebb kegyes csalásokat követett el a kedvezőbb hatás érdekében.

Az eredeti állapotnak megfelelően visszabontottuk tehát a Wellisch ház Kossuth tér felőli és Széchenyi rakparti emeletráépítését, és helyreállítottuk a középső oromzatot. A saroktornyokra visszakerült a titáncink fedésű gombakupola, a hangsúlyos fiatornyok és a gerincdíszítés szintén titáncink lemezből készültek.
A Sebestyén Artúr féle ház rakparti homlokzatán a visszaépített tört vonalvezetésű oromzatok mögött elfut a terasz, és az üvegfal fölött lebeg az eredeti tető, amely révén helyreállt a rakparti térfal hajdanvolt képe. A terasz és a tető összebékítését úgy fogtuk fel, mintha a meglevő eredeti tetőhöz kellene egy új tetőteraszt készíteni.

Részletek

A feltárások során a homlokzatok eredeti színeiből egyedül az emeleti nyílászárók színezésére kaptunk támpontot. A néhány ponton homályosan előbukkanó „sás-zöld" színhez illesztettük a simított fedővakolatok és a Sebestyén háznál a világosabb tagozatok színárnyalatait, a portálok színeit, jellemzően zöldes alaptónusban.
A Wellisch ház eredeti bronzveretes kapujáról tervek ugyan nem, de egy közeli részletfotó rendelkezésre állt. Ennek alapján szobrászművész segítségével, a fa vázszerkezetre hajtott titáncink lemezből és horgany öntvény fríz- veret- és füzér díszítő elemekből, szoboralakból álló míves kapuzat kelt életre. A különböző technológiák miatt heterogén felület homokfúvást, folyékony horganyos patinát, végül enyhe polírozást kapott. A kapu egész nap nyitva áll, csak a munkaidő leteltével zárul, a valós térelhatárolást a belső síkon levő automata üveg tolóajtó végzi.

A megújult épület egyedüli kortárs eleme a Kossuth téri főbejárat előtetője. Egy közeli fotón kivehető ugyan a bejárat feletti eredeti előtető formája, pontos anyaghasználatára, részleteire és méretére azonban nem volt fellelhető megbízható információ.

Úgy gondoltuk azonban, hogy az országos középülethez arányaiban egyébként sem illene a korabeli lakóházhoz még passzoló darab, ezért az épület hangulatára, stíluskorszakára rímelő, de visszafogott, mai előtetőt készítünk, amely méltó módon látja el a reprezentatív személyforgalom fogadását.
Az íves acélszerkezetre ültetett pontfogott biztonsági üveg alá egyedi mintázatú, lézervágott acél lemezből készítettünk árnyékolót, amely valamelyes hangsúlyt is ad a szerkezetnek.

Budapest 2014. április 29.

Bánáti Béla
vezető tervező