építészet : környezet : innováció

VÁR-vég

"Mivel az ország szívével kapcsolatban az egész építész szakmának van véleménye, mi is el szerettük volna mondani a sajátunkat. Ezért versenyen kívül létrehoztunk egy szakértői csapatot (hidrogeológus, régész, műemlékvédelmi szakértő, muzeológus, kulturális menedzser, turisztikai szakértő, környezet-pszichológus), a velük való egyeztetés során kialakult koncepció alapelveit foglalja össze ez az írás." Építész Stúdió Kft.

VÁR?

 

VÁRakozó

avagy: a jó munkához idő kell


A Budai Vár a főváros szíve, Budapest az ország szíve, a Budai Vár Magyarország szíve. Ez a szív nem egészséges. Hogyan lehet az országos jelentőségű gyógyító munkához hozzákezdeni? Nagyon körültekintően, az összes érdekelt felet bevonva, a legkülönbözőbb szakemberektől kezdve a vári őslakosokig, széleskörű társadalmi párbeszédet folytatva. De mindez önmagában még nem elég, nyitott folyamatra lenne szükség, amit a tapasztalatok alapján folyamatosan korrigálni lehet, éveken-évtizedeken keresztül. A gyors, előkészítetlen döntések hosszú időre zsákutcába juttatnák a Várnegyed szerves megújulását (ahogy ez legutóbb a 60-as években történt).

 

antikVÁR

avagy: a hitelesség és a folytatás kérdése


Van-e olyan hiteles várostörténeti szál, amihez ma érdemes kapcsolódni? A 60-as években politikai döntésre azt is lerombolták, ami a második világháború után megmaradt, a KÖZTI a korra jellemző racionalitással csupaszította le a még helyreállítható belső tereket és megvakította az ablakokat. A Hauszmann-féle túlzott reprezentáció a Habsburg-uralkodónak szólt, a polgárvárosban pedig túldimenzionált katonai épületeket emeltek. A kiegyezés korában látszott utoljára harmonikus épületegyüttesnek a Várnegyed, az 1873-as térképen még egy élhető Polgárváros látható, ami egészen a Palotáig húzódott. A foghíjakat és a Szt. György tér hiányzó térfalait az akkori léptékhez illeszkedően, de mai módon kellene beépíteni.

 

megismerésre VÁR

avagy: a megkerülhetetlen első lépések


Rengeteg információ áll rendelkezésünkre, de nem elég ahhoz, hogy a Vár egyes területi egységeivel és épületeivel kapcsolatban felelős döntést hozhassunk. Fontos régészeti feltárások hiányoznak, eredményük alapvetően befolyásolhatja a döntéshozatalt. A védett épületek építészeti és művészettörténeti felmérése sem teljes körű, a dokumentációk egységes, rendszerbe állított kezelése megoldatlan. Az elmulasztott, vagy rossz minőségben elkészült felújítások eredményeképpen a Vár egésze rossz műszaki állapotban van. A vízelvezetés megoldatlansága, a felszín alatt húzódó, sok helyen instabil üreg- és pincerendszer miatt bármikor megismétlődhet a várfal egy részének omlása, elsüllyedhet egy köztéren parkoló autó, katasztrófa esetén akár egy ház is. Az épületállomány egésze vegyes képet mutat, vannak jó példák is, de a Várkertbazár nem az egyetlen kiemelt jelentőségű műemlék, amely hosszú évek óta életveszélyessé nyilvánítva várja sorsa jobbra fordulását. Nagyra törő álmokra szükség van, de előtte nem árt szembenézni a valós helyzettel.

 

gyógyulásra VÁR

avagy: diagnózis és terápia


A Várnegyed a Palotával fizikailag és mentálisan meglehetősen rossz állapotban lévő élő szervezet, amely egyben az ország szíve. Kórtörténete (a természetes földalatti üregek kialakulásától kezdve, történelme jeles napjain át a 2. világháborús traumáig) számtalan időbeli és fizikai rétegből áll, amelyek gondoskodásra várnak.

Diagnózis: funkcionális és keringési zavarok, fizikai hiányok, fizikailag leromlott állapot, tudatzavar, depresszió.

Javasolt terápia: először önmaga értékeinek megismerése és ezzel mentális állapotának javítása (történelmi rétegeinek feltárásával, folyamatukban való bemutatásával), majd ezt követően új szellemi és fizikai sejtek beültetése az élő szervezetbe, amelyek életképesek és környezetükben új életet generálnak.

A gyógyulás folyamata: a vérkeringés javulásával fizikailag, szellemileg és lelkileg egyre átjárhatóbb lesz a Budai Vár, vagyis minden irányból megközelíthető, minden része bejárható, szellemileg mindenre nyitott, lelkileg mindenre érzékeny. Az államkasszát terhelő, trombózist okozó funkciók helyett élő műhelyek működjenek benne, amik a kultúra kovászát adják.

A gyógyult állapot: az egészséges szervezet újból megtelik élettel, a tekintet élénk, az arc üde és kipirult, nincs szüksége sminkre (például a Hauszmann-i homlokzatok visszaállítására). 

 

Vár Plakát - Építész Stúdió Kft.
 

 

 

pénzsóVÁR

avagy: a finanszírozás csapdái


Üzleti alapon a Vár fejlesztése nem oldható meg, naivitás azt hinni, hogy az esetleges ingatlanértékesítés fedezheti a felújítások és új épületek költségét. Az itteni telkek és épületek egytől-egyig speciálisak, az adottságok nagyon vonzóak, de a műemléki, régészeti, valamint műszaki kötöttségek a fejlesztők szemében csak nehézséget, leküzdendő problémát jelentenek. A magánszféra szerepét azért is korlátok közé kell szorítani, mert az új beépítések vagy bővítések mértékét és funkcióit a Budai Várban nem határozhatja meg a profitorientált gondolkodás.

 

kisVÁRos

avagy: éljen a Vár!


Az élő Vár - egy történelmi panoptikum helyett - az egész ország érdeke. A Polgárvárosban lakók mindennapi életének folyama képes arra, hogy biztosítsa az alapvető vérkeringést a Várnegyedben. A cél, hogy a Várnegyed infrastruktúrában, intézményi ellátottságban is élhető kisvárossá váljon. A vári lakosok ne csupán passzív elszenvedői legyenek a változásoknak, hanem társadalmi párbeszédet folytatva velük, számukra is minden szempontból nyitott, őket aktívan befogadó megoldások szülessenek. És ne csak a felszíni életre gondoljunk, a barlangrendszer nagy része kómában van, állapota folyamatosan romlik, pedig óriási lehetőség rejtőzik a felszín alatt, és jól tudjuk, hogy a használat a legjobb védelem.

 

várva VÁR

avagy: a tettre kész tér


A Szt. György tér, amely története során hol katonai, hol politikai, hol civil szerephez jutott, fontos kapoccsá kell, hogy váljon - valóságban és átvitt értelemben egyaránt – a Palota és a Polgárváros, vagyis a kultúra, az idegenforgalom, és a lakónegyed között. A terület a régészek által teljesen feltárt nyugati oldal beépítésével újra valóságos és élhető térré alakulhatna. Az itt elhelyezett funkciók (információs központ, az idegenforgalom elosztóhelye, vári léptékű szállásépületek) élettel tölthetnék meg a teret, és kivonnák a nyüzsgő zajos tömeget a Polgárvárosból, ami segítene oldani a helyiek és a turisták közötti feszültséget.      

 

csodára VÁR

avagy: a Palota küldetése


A Budai Vár a nemzet szimbóluma. Államformák és kormányok változnak, a nemzeti kultúra átível a korszakokon. Hatalmi központként, védendő objektumként a Várnegyed zárványává válna a Palota, a kultúra fellegváraként viszont mindannyiunk közös kincse lehet: az alkotók és feltalálók hazájában a művészet, az oktatás és a tudomány otthona és műhelye. A mindig létező, de nem mindig látszó magyar csoda, az országhatárokon átívelő magyar kreativitás hirdetője.

 

várPALOTA

avagy: a Palota stratégiája


Ahhoz, hogy a Palota jövője döntési helyzetbe kerüljön, először a következő lépéseket kell megtenni:

- befejezni azokat a régészeti ásatásokat, amelyek a Palota koncepcióját alapvetően befolyásolhatják (pl. a Szárazárokba dőlt gótikus palotahomlokzat feltárása),

- a Palota alapos történelmi, régészeti, művészettörténeti és építészeti elemzése után lehet nyílt szakmai fórumokon eldönteni, mit tartunk ma védendőnek, mit bonthatónak és mit rekonstruálhatónak,

- széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd során lehet eldönteni, milyen funkciókra használjuk a Palotát a jövőben,

- és mindezeket figyelembe véve nyílt építészeti tervpályázat útján lehetne a legjobb megoldást megtalálni a Palotára.


Mindez nem jelenti azt, hogy a Várban évekig nem lesz érzékelhető változás, hiszen pl. a legjobban előkészített helyszín, a Szt. György tér nyugati oldalának beépítési módját és mértékét eldöntő nyílt építészeti tervpályázat soron kívül kiírható.

 

VÁRatlan

avagy: a szakmát kizáró közbeszerzés


2011 végén került sor „a Budai Várnegyed 25 éves fejlesztési stratégiája” témájú két tanulmány (KÖZTI, Zoboki) szakmai véleményeztetésére és az ugyanerre kiírt közbeszerzési pályázat meghirdetésére. A két tanulmány készítőin kívül a pályázás esélytelen volt, mivel az igen rövid határidejű közbeszerzési kiírást csak az igen hosszú időt igénylő tanulmánnyal lehetett teljesíteni. Mivel az ország szívével kapcsolatban az egész építész szakmának van véleménye, mi is el szerettük volna mondani a sajátunkat. Ezért versenyen kívül létrehoztunk egy szakértői csapatot (hidrogeológus, régész, műemlékvédelmi szakértő, muzeológus, kulturális menedzser, turisztikai szakértő, környezet-pszichológus), a velük való egyeztetés során kialakult koncepció alapelveit foglalja össze ez az írás.


Építész Stúdió Kft. (Félix Zsolt, Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Nagy Iván, Pálfy Sándor és Cságoly Ferenc)


Budapest, 2012. február hava

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »