építészet : környezet : innováció

Visszaszerzett panoráma – Badacsony, kilátó

A Badacsony különleges adottságú hegy: a felső "bazaltsapka" megvédte az alatta lévő lágy, üledékes részeket az eróziótól, ami a bazaltréteg széleit viszont állandóan pusztítja, így alakítva ki a látványos bazaltorgonákat és a kőzsákokat. A vidéket, gazdag növény- és állatvilága miatt, 1965-ben védetté is nyilvánították. A hegytetőn álló korábbi kilátó állapota azonban idővel nagyon leromlott, magassága sem biztosította többé a zavartalan panorámát. Hogy újra bárki gyönyörködhessen benne, új torony építésével bízták meg Kőmíves Szabolcsot és munkatársait.

Környezeti sajátosságok, helyszín

Badacsonyi Tájegység

A XX. század elejétől intenzív bazaltkitermelés rombolta a csodálatos tájat. A vidéket csak 1965-ben nyilvánították védetté, azóta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. (Területe 7 030 hektár, ebből fokozottan védett 773 hektár. Néhány szigorúan védett terület kivételével szabadon látogatható.) A nemzetközileg is ismert, kiemelkedő szépségű vidék vulkanikus eredetű tanúhegyeinek látványa szinte mindenki által ismert. A tájegység nevezetességei a vulkanikus tanúhegyek - Gulács (393 m), Csobánc (376 m), Szent György-hegy (415 m) -, amelyek közül a legismertebb a koporsó alakú Badacsony (437 m). Geológiai különlegességei az oldalában található megkövesedett lávaoszlopok, a "bazaltorgonák". A vidék természeti értékei geobotanikai tanösvényeken is megismerhetők.

 

Badacsonytomaji kilátó - vezető tervező: Kőmíves Szabolcs

 

A Badacsony

Ranolder püspök ezt írta Badacsonyról a XIX. században:

”Badacsony a legszebb magyar hegyek egyike. Karakteres, csonkakúp alakja szimbolikus jelentőségével egyúttal a Balatont is jelöli, együtt gondolunk rájuk. A tó lágy vize, a hegy lankái, a zamatos bor, a csodálatos kilátás, a tiszta levegő rabul ejti az itt élők és az ide érkezők szívét. A település, Badacsonytomaj a Balaton partján kezdődik és az egyre meredekebbé váló lejtőin fel az ismert bazaltorgonákig, szélmarta sziklákig folytatódik, ahol szőlők közt megbúvó présházak, nyaralók láthatók.”

A hegy alakja és geológiai emlékei világosan mutatják a vulkanikus hegyek kialakulásának menetét. A felső "bazaltsapka" megvédte az alatta lévő lágy, üledékes részeket a szél és a víz hatásától, így a hegynek csak a környezete kopott az évmilliók során. Az erózió a bazaltréteg széleit állandóan pusztítja, így alakultak ki a látványos bazaltorgonák és a kőzsákok. Ezek alatt, a termékeny üledékes talajon díszlenek a híres badacsonyi szőlőskertek. [...]

A terület legfontosabb kultúrtörténeti értékei a szőlészethez és a borászathoz kapcsolódnak. A hegylábak nagy részét gondozott szőlőültetvények foglalják el, hiszen a badacsonyi, gulácsi, Szent-György-hegyi és szigligeti borok minősége nemzetközi szinten is elismert. A szőlősök között és a falvakban nem ritkák a több száz éves borospincék, és a terméskőből készült házak – a népi építkezés remekei. Több helyen római-kori kőfaragások is hirdetik Bacchus és Diána tiszteletét. A terület ezen kívül is rendkívül gazdag történeti és kultúrtörténeti emlékekben: majd mindegyik hegyen találunk várromot, a hegyoldalakban régi kúriák, a szőlők között kápolnák, présházak szervezik maguk köré a balatoni tájat.

Badacsonytomaj

A Badacsony-hegy keleti lábánál találjuk a 2600 lakosú Badacsonytomaj várost. A település gazdasági fellendülése 1903-ban a bazaltbánya megnyitásával kezdődött. Ami jó volt a lakosságnak, az helyrehozhatatlan sebeket okozott a gyönyörű hegy keleti oldalán. A természetvédők hosszas küzdelmének eredményeként 1965-ben felhagytak a bányászattal, a hegyet tájvédelmi körzetté nyilvánították.

 

Badacsonytomaji kilátó - vezető tervező: Kőmíves Szabolcs

 

A város területén 1263-ban már állt a pálos rend Szent Imréről elnevezett kolostora. A falu a XIV. század elején a szigligeti királyi vár tartozéka volt. A törökök többször is elpusztították, majd a XVIII. század elején népesedett be, ekkor az Esterházy hercegek voltak a terület birtokosai. 1715-ben, a somogyi oldallal folytatandó árucsere érdekében két nagy komphajót állítottak üzembe. A lakosság halászattal, szőlőtermesztéssel és bortermeléssel foglalkozott. A település építészeti kuriózuma a központban álló, fekete bazaltkőből emelt, neoromán stílusú római katolikus Szent Imre-templom, a kontinens első ilyen jellegű építménye, mely Közép-Európa egyetlen kéttornyú bazalttemploma.

A hajóállomástól aszfaltozott úton érhetjük el a Kisfaludy-házat (mely eredetileg a költő présháza volt, ma étterem). Előtte fakad a Kisfaludy-forrás, a felette lévő autóparkolóból indul a Kisfaludy-kilátót is érintő tanösvény. A Kisfaludy-ház alatt áll a költő feleségének, Szegedy Rózának présháza és lakóépülete. A tornácos, nádtetős épület emeletén irodalmi emlékkiállítás látható. A Kisfaludy-házból már meredek turistaösvény vezet a Kisfaludy-kilátóba (437 m). A környező fák már elég magasra megnöttek, így csak észak felé van innen kilátás. A hegy platóját érdemes körbejárni, a nyugati oldalon a Bujdosók-lépcsője vezet le a partra.

Előzmények, tervezési program

A megrendelő a meglévő Kisfaludy-kilátó helyére új, magasabb, megbízható műszaki állapotú kilátótorony tervezését határozta el. A meglévő fatorony 14 m magasságba emelkedett, merevítő acélpászmákkal volt rögzítve a ható szélerő ellen. A meglévő torony műszaki állapota már nem volt megbízható. A fa anyaga elöregedett, az időjárás viszontagságai megviselték. A tetőhéjazat deszkázatát a szél leszaggatta, a lépcsőszerkezet tartószerkezete statikailag nem volt többé kielégítő. Az építmény magassága sem bizonyult már megfelelőnek, mivel a torony mellett magasodó fák az évek során annyira megnőttek, hogy a kilátóból a szemlélő csak észak felé tudott kitekinteni, és nem kapott olyan élvezhető körpanorámát, mint azt az adottságok egyébként lehetővé tennék. A növényzet kurtítása természetesen szóba sem jöhetett, mivel természetvédelmi területen található a helyszín.

 

Badacsonytomaji kilátó - vezető tervező: Kőmíves Szabolcs

 

A kirándulókra gondolva a megrendelő kérése volt, hogy a torony aljában lehetőség szerint kapjon helyet egy esőbeálló is. Ezt a funkciót a földszinten a lépcső körüli fedett tér látja el. Az esőbeálló a lépcső indulása felől nyitott marad. Így az igény tehát egy 18 m magas kilátótorony volt, ám a tervezésnél gondolni kellett arra, hogy az építési terület teherautóval, nagy munkagépekkel nem megközelíthető!

Az épület leírása

Az új kilátótorony a régi, elbontandó fatorony pontos helyére épült. A torony fszt+3 szintes. Az építészeti alapkoncepció egy körülölelő, az ég felé megnyíló tömeg képzése volt, melynek szerkezeti megoldása mérnöki, a mostoha építési körülmények közepette is egyszerűen, nagy egységekben szállítható és szerelhető. Így alakult ki a forgástest forma, mely pontszerű, elegáns, csomópontjai és szerkezetei sematizálhatók, így könnyen szerelhetők. Az ég, a fák fölé, illetve a kilátás felé tekintést, és a természetbe menekülő vándor szabadságérzetét a burkolati héj fölfelé fogyó struktúrája adja.

A födémek egymás fölött elhelyezkedő szintenként egységnyit elforduló oktogonok. A födémek szerkezete egy érdekes, membránszerű gerendarács, melynek járófelülete áttört, „stancolt” horganyzott acéllemez. Így a szintek között áttekinthetőség van lefelé és fölfelé is. A zárófödém teljesen nyitott, csak gerendaváz,  tartószerkezet épült, így teljes a nyitottság. A torony feljárata, illetve a lépcső indulása a turistaút felől közelíthető meg, mintegy csalogatva a vándort. A lépcső szintén áttört szerkezetű csigalépcső.

Minden szint egy nagy kiterjedésű pihenőként funkcionál, ahonnan folyamatosan juthatunk egyre följebb, följebb a fokozatosan világosodó, kitáruló tetőpontra, ahol végre elénk tárul a teljes körpanoráma a Balatontól a Csobáncig.

Anyaghasználatban törekedtünk rá, hogy csakis természetközeli anyagokat használjunk fel, így a tervezett torony szerkezetei borovi fenyő és acél anyagúak.

[…]

Kőmíves Szabolcs


vezető tervező: Kőmíves Szabolcs

Kőmíves Szabolcs

tervezés éve: 2008-2011
kivitelezés éve: 2011
helyszín: Badacsonytomaj külterület, Balatonfelvidéki Nemzeti Park
generáltervező: Platinium Group Kft
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Badacsonytomaj Város Önkormányzata
építész munkatársak: Bálint András
szakági tervezők: Tamássy Tamás, Lógó János, Merczel Dániel (statika)
bruttó beruházási költség: cca. 80.000.000 Ft
generálkivitelező: Fitotron System Kft.

 

 

6 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »