A balassagyarmati Palóc Múzeum Wälder Gyula egyik legkorábban megvalósult munkája, 1914-ben épült. Az épület alapvetően a magyaros szecesszióhoz sorolható, de tömegalakításán és egyes dekorációs elemein már érezhető a mester barokk iránti vonzódása.
Szintén 1914-ben épült a Wekerletelep főterén, a Kós Károly téren álló 9-es számú ház. Az épület tömegalakításában és stílusában Kós Károly egységes koncepciójához igazodik, a kaput díszítő kovácsoltvas rács azonban egyértelműen Wälder Gyulára utal.
Wälder leginkább neobarokk stílusú épületeiről ismert. Ezeknek egyik érdekes példája a gyöngyösi Tűzoltólaktanya, mely 1924-ben épült, az 1917-es gyöngyösi tűzvész utáni rekonstrukció részeként. Átadásakor az ország legkorszerűbb tűzoltólaktanyája volt.
Szintén Gyöngyösön található az 1926-ban épült víztorony. A homlokzaton megfigyelhető Gyöngyös címere, rajta pedig a WG monogram hirdeti az építész kilétét. Az épület szintén fontos része az 1917-ben bekövetkezett tűzvész utáni óvintézkedéseknek.
Wälder számos oktatási épületet is tervezett, melyeknek szép példája a miskolci Zenepalota. Az épület átadásakor, 1927-ben az ország legkorszerűbb ilyen jellegű épülete volt. A nagyméretű hangversenyteremben található Angster orgona ma is látványos.
A miskolci Zenepalota főbejáratát díszítő kovácsoltvas rácson baglyokat láthatunk. A bagoly illik egy oktatási intézményhez, hiszen a tudás görög istennőjének, Pallasz Athénének attribútuma.
Baglyokkal találkozhatunk az 1926-ban épült egri Polgári Fiú és Leány Iskola főhomlokzatán is. Ehhez az épülethez még jobban illik a bagoly, hiszen a várost a Magyar Athénnek is szokás nevezni, elsősorban a Líceum oktatási tevékenysége miatt.
Az egri Polgári Iskolával szomszédos és vele egy időben épült Pénzügyi Palota szándékosan nagyon hasonlít az iskolaépületre, így egységes képet alkotnak, és kiválóan illeszkednek Eger eredeti barokk városképébe.
A Budakeszi Zárda és Leányiskola is 1926-ban jött létre. Láthatjuk, hogy az 1920-as években rengeteg iskola épült, ami Klebelsberg Kuno kultuszminiszter iskolaépítési törvényeinek köszönhető.
Wälder Gyula egyik leghíresebb alkotása a budai Villányi úton álló ciszterci épületegyüttes, mely az 1929-ben épült Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumból, és az 1938-ban épült Szent Imre-templomból áll, a tervezett rendház nem épült fel.
A Szent Imre Gimnázium főbejáratán jól megfigyelhető, hogy Wälder épületein a dekoráció gyakran az ablakok és ajtók köré koncentrálódik.
A Szent Imre-templom és a gimnázium harmonikus egységet alkot, bár stílusukban van némi eltérés, a templom épületén ugyanis több a klasszicizáló elem.
A Szent Imre-templom belső tere is igazán látványos. Legérdekesebb eleme a festett kazettás mennyezet, mely katolikus templomokra kevésbé jellemző, inkább református templomok sajátja.
A feneketlen-tó és a templom látványa fontos része a budai városképnek.
Az 1930-as évek magyar építészetének egyik legfontosabb eleme a pasaréti Napraforgó utcai mintatelep, mely meghonosította a Bauhaus szellemiségét hazánkban. A 2-es számú ház Wälder Gyula munkája.
Wälder munkásságára az 1930-as években a neobarokk épületek tervezése mellett új utak keresése is jellemző, melynek jó példája a pesti Holitscher-ház 1936-ból. Az épület a Rákóczi úton áll.
A Holitscher-házon egyszerre érezhető a modernizmus és a német expresszionista építészet hatása, de közelről szemlélve barokk, sőt, mezopotámiai elemeket is felfedezhetünk.
Wälder leghíresebb munkái közé tartozik a Madách tér koncepciója, melyet 1937-ben alkotott meg. Az épületegyüttes a Holitscher-házéval azonos stílusban épült.
A Madách téri FKT-székház emblematikus boltíve alulnézetből is látványos. A kazettás kialakítás jellemző Wälder munkáira.
Az épületek homlokzatán megfigyelhetők barokk elemek, ezért az együttest gyakran az Art Deco stílusához sorolják, az építész szándéka azonban modern épület tervezése volt, de nem tudott elszakadni az általa kedvelt barokktól.
