Közélet, hírek

Zéró széndioxid kibocsátás / Fenntartható építészet — konferencia másodszor

1/8

Zéró CO2 konferencia megnyitó - Csanády Pál, Dióssy László és Fegyverneky Sándor

Zéró CO2 konferencia megnyitó - Csanády Pál, Dióssy László és Fegyverneky Sándor
Zéró CO2 konferencia megnyitó
Dióssy László KVVM szakállamtitkár előadása
Zéró CO2 konferencia - Alexandros Tombazis előadása
Zéró CO2 konferencia - Zoboki Gábor előadása
Zoboki Gábor
Csoknyai Tamás előadása
Zéró CO2 konferencia megnyitó - Csanády Pál, Dióssy László és Fegyverneky Sándor
Zéró CO2 konferencia megnyitó
Dióssy László KVVM szakállamtitkár előadása
Zéró CO2 konferencia - Alexandros Tombazis előadása
Zéró CO2 konferencia - Zoboki Gábor előadása
Zoboki Gábor
Csoknyai Tamás előadása
1/8

Zéró CO2 konferencia megnyitó - Csanády Pál, Dióssy László és Fegyverneky Sándor

Zéró széndioxid kibocsátás / Fenntartható építészet — konferencia másodszor
Közélet, hírek

Zéró széndioxid kibocsátás / Fenntartható építészet — konferencia másodszor

2008.11.17. 10:23

A magyarországi ingatlanfejlesztők többsége még mindig súlyos veszteségekről, 80–100 éves megtérülési időről panaszkodik, ha felmerül a kérdés, hogy beruházása során miért nem részesíti előnyben a megújuló energiaforrásokat. Kétségtelen, hogy a magyar állam egyelőre szinte semmilyen formában sem ösztönzi a vállalkozói szférát és a lakosságot a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. A Zéró CO2 – Fenntartható építészet című konferencia délelőtti szekcióján jártunk.

A magyarországi ingatlanfejlesztők többsége még mindig súlyos veszteségekről, 80100 éves megtérülési időről panaszkodik, ha felmerül a kérdés, hogy beruházása során miért nem részesíti előnyben a megújuló energiaforrásokat. Kétségtelen, hogy a magyar állam egyelőre szinte semmilyen formában sem ösztönzi a vállalkozói szférát és a lakosságot a széndioxid-kibocsátás csökkentésére – a megújulóenergia-források kiaknázására szolgáló eszközök, berendezések, szolgáltatások áfája még mindig magas, 20%. Mindeközben a társadalom minden szegmense hatalmas méretű gázárkompenzációban részesül, amely még inkább hátráltatja az ügyet, hiszen a jócskán mérsékelt piaci árak senkit sem sarkallnak változtatásra: egyszerűen nem éri meg vállalni az átállással járó kényelmetlenségeket és plusz költségeket.

Minden jel arra mutat, hogy Magyarországon a megújuló energiák használatának ügye lassan, de biztosan a politikai paternalizmus és populizmus áldozatává válik, miközben Nyugat-Európában nem csak érdemi társadalmi vita zajlik, de komoly törvények születnek például arról, hogy mikor jön el a pillanat, amikor már csak „zéró széndioxid-kibocsátású” épületek tervei kaphatnak építési engedélyt.

Az immár második alkalommal megrendezett Zéró CO2 – Fenntartható építészet című konferencia ezekre a problémákra is felhívta a figyelmet, melyre november 5-én, az UIA–ARES Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért hazai munkacsoportja szervezésében került sor a VAM Design Centerben. Az alábbiakban a délelőtti szekció legérdekesebb előadásaiból szemlézünk.

 

Zéró CO2 konferencia megnyitó - Csanády Pál, Dióssy László és Fegyverneky Sándor
1/8
Zéró CO2 konferencia megnyitó - Csanády Pál, Dióssy László és Fegyverneky Sándor

Zéró CO2 konferencia megnyitó
2/8
Zéró CO2 konferencia megnyitó

Dióssy László KVVM szakállamtitkár előadása
3/8
Dióssy László KVVM szakállamtitkár előadása

 

Némi bizakodásra adhat okot a 20082025 közötti időszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Statégia (NÉS), melyet idén februárban fogadott el a kormány, és megvalósításához két évre szóló programot indítottak (Nemzeti Éghajlatváltozási Programot). A stratégiát prezentáló Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) szakállamtitkára elmondta, hogy a következő öt évben több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre klímavédelemmel kapcsolatos beruházásokra. Hozzátette, hogy Magyarország idén már kétmillió széndioxid-kibocsátási egységet értékesített: az ebből befolyó összeget a KVVM klímavédelmi projektek pályázati úton elnyerhető támogatására fordítja majd.

A NÉS megvalósítása azonban valószínűleg nem lesz problémátlan: Dióssytól megtudtuk, hogy a közeljövőben radikálisan átszabják a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely új formájában minden bizonnyal a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatáspolitikára fog koncentrálni – a NÉS helye ebben a struktúrában egyelőre bizonytalan...

Dr. Ürge-Vorsatz Diana, klímakutató, a Közép-európai Egyetem Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének docense szerint a fő feladat az átlaghőmérséklet-emelkedés ütemének csökkentése, melyhez 50100 éves távlatban kell gondolkodnunk. A kutató szerint az épített környezet a CO2-kibocsátás terén nagyobb csökkentési potenciált jelent, mint az ipar összes szektora együttvéve. A magyarországi CO2-kibocsátás 50%-áért az épületállomány a felelős – ezen a téren Európában mindenütt jobb a helyzet (hozzátette, hogy a hazaihoz hasonló értékeket csak a fejlődő országokban mértek). Dr. Ürge-Vorsatz Diana felhívta a figyelmet arra is, hogy az általános vélekedéssel szemben nem a panelházak korszerűsítésétől, hanem a meglévő családi házak átalakításától várható a legnagyobb energiamegtakarítás.

 

Zéró CO2 konferencia - Alexandros Tombazis előadása
4/8
Zéró CO2 konferencia - Alexandros Tombazis előadása

Zéró CO2 konferencia - Zoboki Gábor előadása
5/8
Zéró CO2 konferencia - Zoboki Gábor előadása

Zoboki Gábor
6/8
Zoboki Gábor

Csoknyai Tamás előadása
7/8
Csoknyai Tamás előadása

 

Az új fatimai Szentháromság-templomot mutatta be a tervező, Alexandros Tombazis. Az épület különleges struktúrája a természetes fény maximális kihasználására, a mesterséges megvilágítás minimálisra csökkentésére törekszik.

Az Építészfórumon korábban részletesen is bemutattuk a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) szentendrei épületét – a megújuló energiákat hasznosító házat Bauer Zsolt, a REC kommunikációs vezetője prezentálta.

Zoboki Gábor a hazai építészszakma helyzetét, illetve a témához való viszonyát ecsetelte: véleménye szerint a CO2-kibocsátás csökkentése terén óriási a tudatlanság Magyarországon mind a beruházói, mind a tervezői szférában, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági viszonyok sem kedveznek a környezettudatos gondolkodás erősödésének. Cége, a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda 2005 óta foglalkozik a problémával, s mára már a legfrissebb nyugat-európai módszerek szerint dolgoznak. Ők már nem az épülethez függelékként illeszkedő, helypazarló és rossz élettani hatású gépészeti rendszerekben gondolkodnak, hanem a ház szerkezetével szerves egységben álló struktúrákban. Épületeikben sugárzó hőt adó rendszereket már nem alkalmaznak, s egyre inkább előnyben részesítik a geotermikus energiát és a folyami víz használatát.

Szekér László építészmérnök, az UIA-ARES Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért hazai munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta: Magyarországon is el kellene érni, hogy 2020-tól csak zéró CO2-kibocsátású épületek tervei kaphassanak építési engedélyt (ahogy teszik ezt Nagy-Britanniában). Az építész a megújulóenergia-felhasználásban világhatalommá váló Ausztriában lezajlott projektek egész sorát ajánlotta mint példaképet.

A Gerard tetőcserép előnyeit ismertette Malcsik Gábor gépészmérnök. Megtudtuk, hogy ez a környezettudatos módszerekkel előállított tetőcserép valójában alumínium-cink ötvözettel bevont, különleges minőségű acéllemezt jelent, melyet további akrilgyanta bevonati rétegek és természetes kőzúzalék takaróréteg egészít ki. Az alucink ötvözettel bevont acélnak köszönhetően ez az egyik legtartósabb tetőfedő anyag, míg a természetes kőzúzalékos bevonatnak köszönhetően minden felhasználási területen jól alkalmazható.

 

munkatársunktól

Fotók: Szilágyi Sándor / ZERO CO2 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk