építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Zöldebb Budapestet!

2017. november végén European Urban Green Infrastructure címmel nagyszabású nemzetközi konferencia zajlott Budapesten. Németh Annamária tájépítészmérnökkel, a konferencia egyik résztvevőjével beszélgettünk arról, hogy mi lehet a legkorszerűbb zöld megoldásokat bemutató rendezvény tanulsága Budapest számára. 

A második alkalommal megrendezett kétnapos szakmai eseményen tervezők, politikusok, ökológusok, építészek, tájépítészek, mérnökök, fejlesztők, befektetők, kivitelezők és létesítmény üzemeltetők népszerűsítették a természet alapú városi megoldásokat. A mintegy ötven előadó között a terület nemzetközileg kiemelkedő szakemberei mutatták be munkáikat, többek közt Gary Grant tanácsadó, a városi ökoszisztéma szolgáltatások nemzetközileg elismert szakembere, a londoni olimpiai park biológiai sokféleséggel kapcsolatos akciótervének kidolgozója, Dusty Gedge zöld infrastruktúra tanácsadó, az EFB elnöke és a Livingroofs.org alapítója, vagy Laura Gatti agronómus, a díjnyertes ‘Bosco Verticale’ projekt társtervezője.

Sajnos a kedvezményes részvételi díj is olyan magas volt, hogy - bár Ausztráliától Amerikáig voltak résztvevői a konferenciának – magyarok csak kevesen jutottak el a rendezvényre, építésszel pedig elvétve sem lehetett találkozni, holott a zöld építés elve, előnyei és technológiái az építészeti gondolkodásban is egyre inkább helyet követelnek maguknak. Németh Annamária tájépítészmérnök, a Főváros Városépítési Főosztályának korábbi munkatársa többedmagával vett részt a konferencián, ahol a számunkra egyelőre még utópisztikusnak tűnő projektek között több magyar előadó is bemutatkozott. A beszélgetésben arra kerestünk választ, mi valósulhat meg itthoni körülmények között, hol tart Budapest a zöld fejlesztések terén.

 

Eugic Konferencia, Budapest, 2017. november - fotó: ceeweb.org

 

Zöldi Anna: Ma már az óvodában előkerül a fenntarthatóság fogalma és illik zöldnek lenni. De mit takar ténylegesen a zöld építés fogalma, amely ilyen nagyszabású konferenciát érdemelt?

Németh Annamária: A konferencia a környezettudatos, fenntartható építés, az épületek CO2 kibocsátásának csökkentésén, a hatékony víz- és energiafelhasználáson túl a zöldinfrastruktúra fejlesztésének lehetőségeit vette számba. Zöldinfrastruktúra alatt a természetes és félig természetes területek, illetve az egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózatát értjük, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására legyen képes. A természetalapú módszerek széles körű megismertetése különösen fontossá vált, hiszen az éghajlatváltozás hatásait egyre inkább érezzük. Szinte minden előadó az éghajlatváltozás (villámárvizek, hőségnapok) problémájától indulva mutatta be az aktuális zöld megoldásokat. Az épületeken telepített vegetáció – zöldtetők, zöldfalak, zöldhomlokzatok – előnyös hatásait már egyre kevesebben vitatják.

Az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan jelentősen csökken majd az épületek fűtési igénye, ugyanakkor a többszörösére emelkedik a hűtési igény. A zöldtetők és zöldfalak a leghatékonyabb megoldások a hűtési igény csökkentésében. Ugyanilyen fontos a városok fenntartható csapadékvíz-gazdálkodása. A klímaváltozás negatív hatásait nagyban tudná enyhíteni, ha a lehullott csapadékot is az ökoszisztéma részeként kezelnénk, és nem pusztán arra törekednénk, hogy minél gyorsabban elvezessük a burkolt felületekről. A párolgás jelentősen csökkenthetné a túlzott felmelegedést. Általánosságban létfontosságú, hogy a városok - amelyekben az emberiség egyre növekvő hányada él – fenntartható ökoszisztémákká váljanak ahelyett, hogy lassan lebetonozzuk a földgolyót. A konferencia résztvevői nyilatkozatot írtak alá, amelyben kinyilvánították, hogy az Európai Unió 2014-ben született zöld infrastruktúra stratégiájához képest több erőfeszítésre van szükség, és megfogalmazták ennek alappilléreit.


Eugic Konferencia, Budapest, 2017. november - fotó: ceeweb.org

 

ZA: Több előadás foglalkozott az EU intézményes stratégiájával. Mi az EU szerepe és állásfoglalása a zöld építésben?

NA: Egyrészt felismerték, hogy a zöld infrastruktúra tűnik az egyik legalkalmasabb eszköznek a biológiai sokféleséget veszélyeztető tényezők – az élőhelyek szétdarabolódása, a földhasználat változásai és az élőhelyek eltűnése – elleni fellépéshez. Az EU 2020-ig szóló Zöldinfrastruktúra és Biodiverzitás Stratégiájának célja az élőhelyvédelem, az ökoszisztémák védelme, a biológiai sokféleség fenntartása. Másrészt az EU Zöld Infrastruktúra Stratégiájának célja, hogy a zöld infrastruktúra az uniós szakpolitikába is teljes körűen beépüljön, vagyis az EU egész területén a területfejlesztés állandó eleme lehessen. A stratégia a zöld infrastruktúra használatát az Európa 2020 Növekedési Stratégia kontextusába helyezi, és rámutat, hogy a természet folyamatain alapuló megoldásokkal a zöld infrastruktúra hozzájárulhat számos uniós szakpolitikai cél megvalósulásához is.

ZA: Hol tart ebben a folyamatban Budapest?

NA: Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából elkészült Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója. Az első kötet Budapest adottságait, jellemzőit feltáró helyzetelemzés, a második kötet erre alapozó javaslatokat tartalmaz. A Fővárosi Közgyűlés 2017 augusztusában határozattal elfogadta a koncepció tartalmát, ez nagy előrelépés, mert eddig nem volt hivatalos szakági fejlesztési dokumentum. 2018-ban elindul a stratégiai szintű akcióterv készítése, amely már konkrét számokkal, lehatárolt akcióterületekkel jelöli ki a fejlesztés irányait. Az EUGIC konferencián a szerzőcsapat képviseletében dr. M. Szilágyi Kinga és Tatai Zsombor mutatták be Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepcióját az európai nagyvárosok bemutatkozása szekcióban.

ZA: Mik a fejlesztési koncepció fő irányai?

NA: A koncepció a helyzetelemzés során gyűjtött adatokra alapozva a fejlesztés célrendszerét fogalmazza meg. A konkrét beavatkozások, projektek, ezek finanszírozási forrásainak, indikátorainak meghatározását a most készülő középtávú stratégia (Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési- és Fenntartási Akcióterve) végzi majd el.

A koncepciónak 3 pillére van: a meglévő zöld infrastruktúra védelme, például a közparkok ökológiai és rekreációs funkcióinak megőrzése; a zöldinfrastruktúra fejlesztése a meglévő, szigetszerű zöldfelületek egységes zöld gyűrűvé kialakításával, a barna zónák zöldfelületi fejlesztésével, végül pedig a hatékonyabb zöldterület-gazdálkodás megteremtése, ami jelenti többek között a jogszabályi környezet újragondolását és a finanszírozási feltételek megújítását. Tehát nem csak az innovatív megoldásokon, hanem a meglévő értékek megóvásán és fejlesztésén is múlik az eredmény.


Eugic Konferencia, Budapest, 2017. november - fotó: ceeweb.org

 

 ZA: A megóvás sem tűnik zökkenőmentesnek, példa rá a Liget projekt bűvészkedése a zöld mutatókkal. Az innovatív megoldásokra térve, mi lehet ezen a - sejtésem szerint elég drága - területen releváns gyakorlat Magyarország számára?

NA: Nem feltétlenül a magas árakkal van baj, sokkal inkább azzal, hogy sokszor még a szakemberek sem elég tájékozottak, a megbízókról – legyen az civil közösség, vagy önkormányzat – nem is beszélve. A főváros ismerettejesztő szakmai kiadványsorozattal igyekszik a javaslatok megvalósítását elősegíteni, ez elérhető a tervezők, döntéshozók, önkormányzatok számára. A Zöldinfrastruktúra füzetsorozat korszerű, innovatív módszereket, megoldásokat, technológiákat mutat be, eddig a vízáteresztő burkolatokról és a zöldhomlokzatokról készült kiadvány (ld. a kapcsolódó dokumentumok között). A következő kötet a városi fák, fasorok, illetve a fák és közművek problémáival foglalkozik, ma ugyanis a fásítás során az elsődleges akadály a közművek sűrűsége. A kötet célja, hogy a különböző közművek paramétereinek vizsgálatát követően korszerű fatelepítési megoldásokat javasoljon, akár a közművekkel behálózott területeken is.

ZA: A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megfékezésében a konferencián is nagy hangsúlyt kapott a növényzet mellett a víz szerepe…

NA: Kiemelt terület a fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodás. A leburkolt városi felületeken kritikus a felmelegedés, a hőszigetek kialakulása, a helyben tartott víz hatékonyan csökkentheti a hőmérsékletet. Ma a vizet a burkolt felületekről elvezetik, a jövőben ökológiai szempontból szükséges lesz a beszivárogtatás, a víz helyben tartása – többek között vízáteresztő burkolatokkal, amely a beültetett fák körül besegít a növények vízellátásába is. A városi zöldfelületek fenntartásának sarkalatos pontja az öntözés, a csapadékvíz helyben tartása ezen is segíthet. A belvárosi burkolt felületek esetében nehezíti a dolgot, hogy a csapadékvíz itt nehézfémekkel, olajszármazékokkal szennyeződik, de a kertvárosokban egyénileg gyűjthető a csapadék a föld alatt. Városi léptékben esőkert jellegű szikkasztó árkok jelenthetnek megoldást – ezek olyan mélyedések, melyek növényzete jól tűri a vizet, de az esetleges kiszáradást is.

Vannak már Budapesten jó példák, de ahhoz, hogy ezek elterjedjenek, a legfontosabb a tájékoztatás és ösztönzés, mert a megoldások széles skálán mozognak, a költségeket rugalmasan lehet tervezni. A Főváros határozattal elfogadott dokumentuma tudományosan megalapozza a gyakorlat irányát. Az EUGIC konferencián az egyik magyar előadásban Dezsényi Péter, a ZÉOSZ (Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége) elnöke a Főváros Zöldhomlokzatok című kiadványáról beszélt. Ezen felül budapesti példaként a Green House irodaházat mutatta be.

ZA: A rendkívül impozáns és gazdag programot kínáló nemzetközi konferencián mit hallottál, ami itthon is hasznos lehet?

NA: Külön szekcióban, a konferenciával párhuzamosan mutatkoztak be a V4 országaiból érkezett előadók. Az ő tanulságaik számunkra is hasznosak lehetnek (a szervező CEEweb kiadványa).

A fejlődés iránya az Innovatív zöldfelület-gazdálkodási módszerek irányába mutat: az ökologikus zöldfelületek városi alkalmazása, a biodiverz növénykiültetések, a természetalapú megoldások (nature-based solutions) mind azt célozzák, hogy a városokban önfenntartó biológiai rendszer alakuljon ki. A természetalapú megoldások jelentik a fő irányt, amelyek a természet erejét és összetett rendszerét kihasználva, igyekeznek innovatív válaszokat adni a városok jellegzetes környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásaira.

A zöld infrastruktúra fejlesztési lehetőségei, az innovatív technológiák egy része itthon is ismert: a napelemek használata, a szürkevíz hasznosítása, a zöldhomlokzatok és zöldtetők kialakítása. Terjed a biodiverz növénykiültetések gyakorlata, ahol nagy tűrőképességű, talajjal szemben igénytelen, minimális fenntartást igénylő vadvirágok, fűfélék önfenntartó biológiai rendszerré állnak össze, és élőhelyet biztosíthat különböző madaraknak, rovaroknak. Ilyet találunk például a Margitsziget és a Nehru-part ágyásaiban, vagy az Örs vezér téri Ikea és az Alkotás Point épületek tetején.

A belvárosi, sűrűn beépített és burkolt felületek esetében a zöldfelületek arányának növelése nehéz feladat, azonban megoldást hozhatnak a vertikális kertek, a zöldhomlokzatok. Jó példa rá az Allee Bevásárlóközpont konténeres rendszerű borostyán homlokzata, a XII. kerületben az Istenhegyi úti környezetbarát MOL kút, ahol a passzívház hőszigetelését zöldfal és zöldtető segíti, vagy a XIII. kerületben a Pannónia Általános Iskola támszerkezetre futtatott vadszőlő homlokzata. A megvalósítás ára nem indokolja, hogy egyelőre kevés van belőlük, inkább itt is a tájékozatlanság az ok. Többféle megoldás közül lehet választani, a típustól függ a fenntartás költsége.

Az egyszerű megoldás, ha támaszték nélkül fut fel a növény a falra – ez bármely társasházi tűzfal esetében megvalósítható, 50-60 cm széles ültetősáv elég hozzá. Költségesebb az acélsodronyra futó beültetés, amit szintenként ültető edények beiktatásával lehet sűríteni – ezek fenntartását már szakszerűen meg kell tervezni. Tévhit, hogy a zöldfal károsítja a homlokzatot. Erre is igaz, hogy a társasházak lakói esetenként tájékozatlanok lehetnek. Gyakori érv a növénnyel való futtatás ellen, hogy felmászik a bogár, az egér. A rosszhír, hogy akkor is felmászik, ha nincs zöld. A jó hír viszont, hogy sokkal több a pozitív hatás: a jobb mikroklíma, a hőmérséklet csökkentése, párologtatás erősödése.

ZA: Gigantikus zöldfal készül a Millenáris szomszédságában a Széllkapu projekt keretében. Mit várjunk erről?

NA: A tervezett projekt adatai imponálók: a parkba a hirdetmény szerint 328 előnevelt fa kerül, a cserjék pedig 5407 négyzetmétert foglalnak majd el. A tervezett tó felülete 651 négyzetméter, amiből 88 négyzetmétert borít majd növényzet. Ehhez járul attrakcióként a Mammut oldalfalával párhuzamoszöld installáció, egy mintegy 20 méter magas, 80 méter hosszú acélhálós szerkezet, aminek 4766 négyzetméteres felületére növényeket futtatnak majd. A tartószerkezet egyes szintjein acélhálóval és korlátokkal védett gyalogos járdákon lehet majd végigsétálni. Egy ilyen zöldfal esetében minden a jó fajtaválasztáson és a fenntartáson múlik. Ha jól gondozzák, és megfelelő növényeket választanak, egy ilyen feltűnő objektum jó reklám lehet a zöld építésnek.

 

Eugic Konferencia, Budapest, 2017. november - fotó: ceeweb.org

 

ZA: Milyen jó gyakorlatokról hallottál, amik itthon talán még utópisztikusnak tűnnek?

NA: Nálunk még utópia a konferencián többek által is bemutatott vertical farming. Az elve ugyanaz, mint a zöld homlokzatoké, csak itt zöldségeket ültetnek és futtatnak a támszerkezetre, gyakorlatilag egy függőleges veteményest kialakítva. Általában sok jó dolog hangzott el, de sajnos még több az elmélet, mint a bevált gyakorlat. A tendencia mindenesetre külföldön már ebbe az irányba mutat, itthon sajnos még nem itt tartunk.

Több előadás foglalkozott a zöldtetőkkel, amik Nyugat-Európában, Nagy-Britanniában már nagyon elterjedtek. Bécsben jogszabály írja elő, hogy új lapostető esetében kötelező a zöldtető létesítése. Basel és Bécs volt az első, ahol ezt kötelezően előírták, ma már Németországban, Franciaországban is hoztak hasonló szabályozást. Németországban már több mint 100 millió négyzetméter zöldtető létesült. A V4 projekteket bemutató szekcióban láthattuk, hogy Varsó egy körzetében szintén felmérték a lapostetőket abból a szempontból, hol lehetne zöldtetőt létesíteni. Itthoni példa tetőn kialakított parkra a Westend fákkal, cserjékkel beültetett tetőkertje. Manapság a már említett biodiverz növénykiültetés dívik - a mesterségesen létrehozott természetközeli élőhely, kvázi virágos rét megteremtése a városban, ahol aztán új fajok is megjelennek. 

ZA: Miért jó, ha vannak a tetőn szöcskék?

NA: Ma már kisebb csoda, ha egy mikro életközösség létre tud jönni a városi térben. Az EU Biodiverzitás Stratégiája is a sokféleséget támogatja, 2020-ig kitűzütt célja a fajok csökkenésének megakadályozása. Biodiverz tetőkerteket mutatott be Londonból Dusty Gedge, aki az Európai zöldtetők, zöldfalak szövetségének elnöke.

A zöldtetők a sűrű belvárosi szövetben ellensúlyozzák a burkolt felületek hatását: a hőszigetek, a nyári hőhullámok, villám-árvizek, az aránytalan csapadékeloszlás kialakulását. Azzal, hogy megtartják a csapadékvizet, növekszik a párologtatás, elérhető a hőmérséklet csökkentése. Zöldtetőkkel hatékonyan növelhető a sűrű városi szövetben a zöldfelületi arány, illetve kompenzálhatók a klímaváltozás következményei.

ZA: Nem túl drága megoldás ez?

NA: Európa számos országában a támogatási formák széles skálája segíti a zöldtetők és zöldfalak terjedését, nálunk ezek hiányoznak. Pedig itt is igaz, hogy több típus van, lenne mozgástér a választásban. A kevés fenntartást igénylő extenzív zöldtetők vékony talajréteget kívánnak, a párnás növekedésű, szukkulens növények jól bírják a szárazságot. Itt is fontos a tájékoztatás, és hogy egyszerűbb legyen a megvalósítás. Új építésnél a zöldtető eleve bekalkulálható a tervezésbe.

ZA: Nem nagyon láttam építészeket a konferencián, pedig rajtuk sok múlik. Hogy lehetne őket bevonni?

NA: Az építészek úgy érzik, nem nekik szól ez a terület. Fontos és hasznos lenne építész konferenciákba becsempészni ezt a tematikát, mert a tervezők sem mindig ismerik a lehetőségeket. A Főváros a Tér_Köz projekt során a 2016-os pályázatban igyekezett a zöld megoldásokat népszerűsíteni az említett kiadványokkal, például vízáteresztő burkolatok használatára serkentve a pályázókat. A helyzet az, hogy ez a szemlélet alulról kell, hogy induljon, a politika legfeljebb követi a folyamatot. Bécs jó példa – ott a városlakók nyitottak, felismerik a zöld megoldások előnyeit.


Eugic Konferencia, Budapest, 2017. november - fotó: ceeweb.org

 

ZA: Összegezve: hogy áll Budapest, mik a nehézségek és mik a lehetőségek?

NA: Budapest külső kerületeiben a zöldfelület-intenzitás jó átlagértékekkel rendelkezik, köszönhetően a kertvárosi, illetve az erdő és mezőgazdasági területeknek. A belvárosban viszont ma gyakorlatilag szinte fasor sincs, itt jelenthet megoldást a zöldhomlokzat, a tetőkert, de ehhez szükséges a sokat hangoztatott szemléletváltás, a tévhitek eloszlatása – aminek a könyvben külön fejezetet szenteltünk. A lakótelepek eleve tervezett zölddel épültek, de mára elöregedtek a rekreációs területek, játszóterek. Most jó tendencia ezek megújítása, fejlesztése.

A vízkezelés terén az esőkert reális lehetőség – közparkokban kialakítható kisebb-nagyobb területű mélyedés vagy tó, beültetve a vízborítottságot bíró növényekkel, melyek adott esetben a kiszáradást is eltűrik. Egy ilyen esőkert megoldja a helyi szikkasztást, érdemes az eleve mélyebb területeket kihasználni erre a célra. Az esőkert kialakítása nem igényel különleges, drága rendszereket. A XXII. kerületben a Szent István tér ilyen adottságú, támfalakkal körülvett terület, ott készül most esőkert a pályázati felújítás keretében.

Közterületen itt is a fenntartás, üzemeltetés lehet a gond: a sok esetben túlterhelt szolgáltató nem szívesen vesz át üzemeltetésre a megszokott rendszertől eltérő, esetleg más fenntartási igényekkel rendelkező új létesítményt. Ez is mutatja, hogy rendszerszintű, már a tervezés során alkalmazott személetváltozásra van szükség, amíg nincs ez meg, hiába próbáljuk a gyakorlatot erőltetni. Ebben segítenek az olyan feltűnő projektek, mint a Mammut melletti zöldfal: lehetséges, hogy a szükségessége vitatható (főleg a költségeit tekintve), azonban egy ilyen innovatív, itthon még nem mindennapi fejlesztés képes lehet arra, hogy egy közpark fejlesztést nyugati szintűvé emeljen, és felhívja a figyelmet az ehhez hasonló innovációk fontosságára és a korszerű technológiák alkalmazására. A feltűnő, nem mindennapi dolgok segítenek a szemléletformálásban.  

Zöldi Anna


A rendezvény a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Livingroofs.org és az EFB – Nemzeti Zöldtető Szövetségek Európai Föderációja szervezésében, az Európai Unió támogatásával valósult meg. A budapesti EUGIC 2017 együttműködő partnerei a Természetvédelmi Világszövetség/IUCN, az Európai Önkormányzatok a Fenntarthatóságért / Local Governments for Sustainability – ICLEI Europe, a magyarországi Green City, a Green Infrastructure Partnership (Egyesült Királyság) és a ZÉOSZ Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége voltak.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »