Design/Formatervezés

Zöldfelületi intenzitás változás a fővárosban 1990–2005 között

1/5

1/5

Zöldfelületi intenzitás változás a fővárosban 1990–2005 között
Design/Formatervezés

Zöldfelületi intenzitás változás a fővárosban 1990–2005 között

2006.05.08. 07:51

Gábor Péter, Jombach Sándor, Ongjerth Richárd: Budapest és az agglomeráció zöldfelületi intenzitás változása az 1990-2005 közötti időszakban (kutatási összefoglaló).

Gábor Péter, Jombach Sándor, Ongjerth Richárd: Budapest és az agglomeráció zöldfelületi intenzitás változása az 1990-2005 közötti időszakban (kutatási összefoglaló)1.

A Studio Metropolitana Kht. kutatást készített a készülő Fővárosi Zöldfelület Fejlesztési Koncepció megalapozására. Kutatásunk célja, az űrfelvételek vörös és közeli infravörös hullámhossztartományai térinformatikai elemzése adta lehetőségek kihasználásával, Budapest és térségének zöldfelületi állapotának és annak változásának meghatározása 1990 és 2005 közötti időszakban. A munka úttörő jellegű, mivel mindezidáig nem készült a főváros egészének, valamint az agglomerációnak zöldfelületi adottságait és változásait vizsgáló tanulmány. Reményeink szerint kutatásunk a későbbiek során alapul szolgálhat a főváros és térsége zöldfelületi monitoringjához is.

A zöldfelületek állapotának vizsgálata a Landsat 5-ös műhold TM érzékelőjével Budapest térségéről 1990. július 23-án és 2005 augusztus 1-én készített felvételeinek a vörös és infravörös sávjai alapján számolt NDVI-értékeinek meghatározásával történt2. A felvételek magasabb NDVI-értéke biológiailag aktívabb területet jelöl. A két felvétel alapján zöldfelület intenzitási térképet készítettünk, ahol az egyes képpontok3 biológiai aktivitása került meghatározásra. Ezt követően a 2005-ös adatokat korrigáltuk a meterológiai torzítások kiküszöbölésére. A korrigált felvétel értékeit kivontuk az 1990-es felvétel értékeiből, megkapva így az egyes pixelek NDVI érték változására vonatkozó értékeket.

Az így kapott értékek alapján határoztuk meg a változatlan, kismértékben csökkenő, nagymértékben csökkenő, kismértékben növekvő, nagymértékben növekvő biológiai aktivitású területeket4. A kutatás során feltártuk az elemzés hibalehetőségeit és azok mérséklésének módjait is.

Kutatásunk eredményeit értékeltük a főváros zónái szerint, illetve összvárosi értelemben, továbbá vizsgáltuk a Budapesti Agglomeráció településeinek zöldfelület intenzitás változását is. A következőkben a Budapestről készült elemzést ismertetjük.

Budapesti összefoglaló

Budapest egészének zöldfelületi intenzitás állapotának és változásának jellemzői

Teoretikus zöldfelületi borítottság

 

1990

2005

Zöldfelület intenzitás változás

2005-1990

%

km2

%

km2

%

 

km2

%

100

59,16

11,27

66,58

12,68

Erősen növekvő

6,80

1,29

80-100

47,40

9,03

41,39

7,88

 

 

60-80

88,34

16,82

66,73

12,71

Növekvő

34,50

6,57

40-60

102,66

19,55

92,78

17,67

 

 

20-40

67,60

12,87

84,13

16,02

Változatlan

343,32

65,38

0-20

46,04

8,77

47,37

9,02

 

 

0

39,10

7,45

51,31

9,77

Csökkenő

54,16

10,31

 

 

 

 

 

 

 

(Erdő)

59,13

11,26

59,13

11,26

Erősen csökkenő

11,52

2,19

Szántó

57,74

11,00

57,74

11,00

 

 

Állóvíz

0,66

0,13

0,66

0,13

Szántó

57,74

11,00

Duna

16,43

3,13

16,43

3,13

Vízfelszín

0,66

0,13

Teoretikus zöldfelület

268,74

51,18

255,78

48,71

 

 

 

Összterület

525,13

 

525,13

 

Összterület

525,13

 


A változások tekintetében a nagymértékű zöldfelületi intenzitás csökkenéssel érintett területek (11,52 km2) több mint másfélszer voltak nagyobbak a nagymértékű zöldfelület intenzitás növekedéssel  érintett területeknél (6,80%). Hasonló módon, a kisebb mértékű zöldfelület intenzitás csökkenéssel érintett területek aránya (10,31%) szintén több mint másfélszerese volt a kismértékű zöldfelület intenzitás növekedéssel érintett területekénél (6,57%). 

Amennyiben a főváros zónáit hasonlítjuk egymással össze a 2005-ös űrfelvétel alapján a zóna területéhez viszonyítva leginkább beépítettnek a belső mutatkozik (44,87% a teljes mértékben burkolt területek aránya), amit az átmeneti zóna követ (16,25%). A legalacsonyabb a teljes beépítettség aránya a hegyvidéki zóna (0,82%), illetve az elővárosi zóna (3,34%) esetében. Ezzel párhuzamban a 100%-os zöldfelület borítottságú területekkel leginkább lefedett zóna a hegyvidéki zóna (34,46%) amit csak jóval kisebb (9,24%) aránnyal követ az elővárosi zóna. A 40% alatti teoretikus zöldfelületi érték aránya a legnagyobb ugyancsak a belső zónában (79,76%) illetve az átmeneti zónában (62,23%). A 60% fölötti teoretikus zöldfelületi arány legmagasabb értéke ismét a hegyvidéki zónában tapasztalható (71,61%) de ezt másodikként a Duna-menti zóna követi (32,91%).

Budapest zónáinak NDVI értékei (zöldfelület intenzitás) 2005-ben
a zóna összterületének százalékában (%)
 
 
Legnagyobb arányban erdőterületek a hegyvidéki (33,11%) illetve az elővárosi zónák (10,51%) területén találhatóak. Szántó területek legnagyobb százalékban szintén az elővárosi zóna területén fordulnak elő.

Budapest zónáinak az 1990. és 2005. évek közötti zöldfelület intenzitás változás arányát vizsgálva az erőteljes biológiai aktivitás csökkenés tekintetében a Duna-menti (2,47%) illetve az elővárosi (2,47%) zónák értékei a legmagasabbak. Az erőteljes zöldfelület intenzitás növekedés szempontjából a ugyancsak a Duna-menti (3.49%) illetve az elővárosi (1,27%) zónák emelhetőek ki. A kisebb mértékű zöldfelület intenzitás csökkenéssel legnagyobb arányban a belső (12,52%) és az átmeneti (12,13%) zónák terheltek. A kisebb mértékű biológiai aktivitás növekedés aránya pedig a Duna-menti (11,46%) és az átmeneti (8,05%) zónákban a legmagasabb. A terület zöldfelületi stabilitása szempontjából a változatlan állapotú területek és a szántóterületek  arányának összege a belső zónában volt a legmagasabb (82,52%) míg a Duna-menti zónában a legalacsonyabb (62,51%). 
 
A fővárosi zónák, Budapest és a Budapesti Agglomeráció teoretikus zöldfelület nagysága az egyes térségek összterületének százalékában 1990-2005
 
 
A vizsgált 15 év alatt történt zöldfelületi változásáról érétkes információval szolgál a teoretikus zöldfelületi nagyság indikátor. A grafikonon látható, hogy a főváros szinte valamennyi zónájában, a főváros egészén és az agglomerációban is, igaz csak kisebb mértékben, de csökkent a zöldfelületek intenzitása. Legnagyobb arányú csökkenés a belső (3,10%) illetve az elővárosi (3,60%) zónákban figyelhető meg. A csökkenés a legkisebb arányú a hegyvidéki zóna (0,68%) illetve az agglomeráció térségében (0,34%). Egyedül a Duna-menti zóna esetében mutatható ki kismértékű (1,04%) teoretikus zöldfelületi nagyság arány növekedés. 

Kutatási összefoglaló

Kutatásaink eredményeit mintaterületeken részletesen vizsgáltuk, annak érdekében, hogy felderítsük, milyen folyamatok is rejlenek a zöldfelületi intenzitás változás hátterében. Az alábbiakban címszavakba szedve közöljük, a kutatásunk alapján meghatározott főbb, Budapestet és a budapesti agglomerációt jellemző zöldfelületi tendenciát.

1.    a zónák többségében mind a kismértékű mind a jelentős mértékű zöldfelület intenzitás csökkenés meghaladja a zöldfelület intenzitás növekedési értékeket,
2.    a Duna menti zóna kismértékű zöldfelület intenzitás növekedés területeinek nagysága meghaladja a kismértékű zöldfelület intenzitás csökkenés területeiét,
3.    egy kivétellel minden zónában, Budapesten és a Budapesti agglomerációban is kismértékben csökkent a teoretikus zöldfelületi nagyság 1990 és 2005 között,
4.    a Duna menti zónában növekedett a teoretikus zöldfelületi nagyság a vizsgált időszakban,
5.    a jelentős városi szintű közparkok esetében nem figyelhető meg számottevő változás a zöldfelület intenzitás tekintetében,
6.    kimutatható közpark ingatlanfejlesztési célra való hasznosításából eredő zöldfelület csökkenés (Tabán, Egyetemisták parkja),
7.    kimutatható növekedést ereményező közpark fejlesztésre is van példa (Milenáris),
8.    az agglomerációs területek 100% beépítésű területei 2,5 szeres mértékben növekedtek a vizsgált időszakban,
9.    a lakótelepi területeken általános a zöldfelület növekedése,
10.    az extenzív mezőgazdasági területek jelentős hányadában zöldfelület intenzitás növekedés történt,
11.    a zöldfelület csökkenések döntő részben emberi beavatkozásnak, beépítéseknek következtében figyelhetőek meg,
12.    valószínű, hogy az új beépítések területén a későbbiekben megerősödő növényzet zöldfelület intenzitás növekedést fog eredményezni,
13.    a főváros területén vasúti területek mentén megfigyelhető zöldfelület intenzifikálódás a ruderális növényzet térnyerésének eredménye,
14.    a kisvízfolyások és a velük határos területek zöldfelületi folyosót alkotnak (Rákos-patak, Szilas-patak, Mogyoródi-patak, Csömöri-patak, Erzsébet-ér, Gyáli-patak, Aranyhegyi-patak)
15.    a város jelentős zöldfelületi folyosóit alkotó patakok mentén megfigyelhető a beépítések növekedése, helyenként az erdő és mezőgazdasági területek rovására,
16.    a vizsgált „lakóparkok” jelentős részénél a beruházás zöldfelület csökkenést eredményezett (Paskál, Forrásliget),
17.    van példa olyan lakóparki fejlesztésre, amely zöldfelület intenzitás növekedéssel járt (Homoktövis lakópark),
18.    a városrehabilitációs területeken megfigyelhető zöldfelület intenzitás növekedés (Ferencváros),
19.    a társasházas beépítések jellemzően zöldfelület csökkenést eredményeznek,
20.    a „villa jellegű” beépítések területén több helyen zöldfelület csökkenés figyelhető meg
21.    zöldfelület csökkenés figyelhető meg a pesti oldal családi házas lakóterületeinek jelentős részénél,
22.    a hegyvidéki zóna családi és társas házas beépítésű területein zöldfelület intenzitás csökkenés és növekedés egyaránt megfigyelhető,
23.    a zöldfelületi intézmények területén több esetben zöldfelület intenzitás növekedése figyelhető meg,
24.    a szántó területek ingatlanfejlesztési célterületként való hasznosításából származó zöldfelület csökkenés jól megfigyelhető,
25.    a budai erdőterületeken alapvetően változatlan a zöldfelületi intenzitás, illetve inkább kismértékű növekedés a jellemző,
26.    a pesti erdőterületek esetében helyenként zöldfelület csökkenés figyelhető meg,
27.    az agglomerációs erdők döntő részénél a változatlan állapot, illetve a kismértékű zöldfelületi intenzitás növekedés a jellemző,
28.    Szentendre-Leányfalu térségében a Pilis nemzeti parki erdőterületein több foltban zöldfelület intenzitás csökkenés figyelhető meg,
29.    Az agglomerációs települések nagy részénél megfigyelhető új beépítések következtében kialakuló zöldfelület csökkenés,
30.    az agglomeráció településeinek belterületén a zöldfelület csökkenéssel érintett területek a jellemzőek,
31.    az agglomerációs térség fő útvonalai mentén általános a beépítések következtében történő zöldfelület csökkenés.
 
1A teljes kutatási dokumentáció és térképmelléklete a http://www.tagszem.hu/files.php honlapról tölthető el.
2Ezt a függvényt az infravörös felvételek növényzetre vonatkozó adatainak összehasonlítására dolgozták ki (vegetáció vitalitásának, produktivitásának, biológiai aktivitásának vizsgálatára). A függvény alkalmazásával kizárható az űrfelvételek nem a növényzetre vonatkozó információtartalma.
3Az űrfelvétel egy pixele (képpontja) 25x25 m-es, azaz 625 m2-es területet jelöl.
4Az egyes kategóriák határait a sokaság szórásának alapján határoztuk meg. Változatlannak tekintettük azokat a területeket, amelyekre az NDVI-értékek a sokaság átlagától a szórásnál kisebb mértékben tért el. Kismértékben változónak tekintettük azokat a területeket, melyek NDVI értéke a szórásnál nagyobb mértékben tér el az átlagtól. Erőteljesen változónak tekintettük azokat a területeket, ahol a NDVI-érték a szórás kétszeresénél nagyobb mértékben tért el az átlagtól.
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk