Emberek/Oktatás

14+ Budapest: Városi Séták Gimnazistáknak 2022

2023.01.16. 17:08

Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző épített környezettel kapcsolatos programok, melyek során nem kifejezetten a szakmának, hanem laikusoknak adódik lehetőségük felfedezni a saját lakókörnyezetük építészeti értékeit. A Kortárs Építészeti Központ – KÉK már több mint másfél évtizede szervez városi sétákat és épületbejárásokat, 2022-ben pedig másodszor is megszervezték 14+ Budapest nevű, gimnazistáknak szóló projektjüket. Az őszi eseménysorozatról a projekt vezetője, Klaniczay János számol be.

Legutóbb 2019-ben sikerült megszervezni a KÉK Városi Séták csapata által kezdeményezett 14+ Budapest programot, aminek az első évadában három budapesti gimnáziummal együttműködve tartottunk előadásokat és workshopokat a diákoknak, majd egy-egy saját városi sétát is kidolgoztunk közösen, ahogy arról az Építészfórum hasábjain is beszámoltunk. A kísérleti "pilot-projekt" tanulságait levonva nagy erőkkel kezdtük szervezni a folytatást, amikor kitört a pandémia, és a programunk lényegi eleme, a gimnáziumokkal való közös munka ellehetetlenült. 2022 őszén végre újabb lehetőséget kaptunk a folytatásra, és kissé megújult koncepcióval láttunk neki immár öt újabb budapesti gimnáziummal közösen a munkának.

A 14+ Budapest program dedikáltan a gimnazista generációt célozza meg. Az épített környezet megismerésére, építészeti és városi ismeretek megszerzésére nincs túl sok idő biztosítva az alaptantervben. Földrajz órán lehet szó városokról gazdasági szempontok mentén, történelem órán kötelezően van általánosan várostörténet, és persze művészettörténet órán mindenki hall a gótikáról és a barokkról is. Azonban a város szemlélése, a kritikai tekintet gyakorlása, a részletek észrevétele, a városi összefüggések kibontása leggyakrabban elmarad, néhány lelkes tanár minden igyekezete ellenére. Pedig városban élünk, és a budapesti gimnazisták naponta járnak ugyanabba az intézménybe, ugyanabban a városrészben, ugyanazon az útvonalon, mégsem ismerik saját városnegyedüket. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy a felnőttkor előtt álló diákok számára készítsünk egy szemléletformáló és helyi identitásképző kurzust az épített örökséggel a fókuszban.

A 2022-es szezont egy nyílt felhívással indítottuk, amit több tucat budapesti gimnáziumnak eljuttattunk a tanév elején. Az igen rövid pályázási időszak alatt olyan iskolai csoportok, szakkörök, osztályok jelentkezését vártuk, akik motiváltak egy intenzív városismereti kurzuson való részvételre és meg szeretnék jobban ismerni saját iskolájuk környezetét. Több mint kétszeres túljelentkezéssel zártuk a pályázatot, és anyagi kereteinket figyelembe véve öt gimnáziumot választottunk ki a kurzuson való részvételre.

A program 5 fő elemből épült fel, melyek közül az előadásokat plenárisan a KÉK Bartók Béla úti projektgalériájában, a sétákat és workshopokat pedig kiscsoportosan tartottuk meg. A legelső találkozás egy nyitóelőadás keretein belül zajlott, ahol két délután leforgása alatt közel 150 gimnazista hallgatott végig egy másfél órás prezentációt. Az előadás során beszéltünk építészetről, léptékről, térről, urbanisztikáról és röviden Budapestről is. Fontosnak tartottuk, hogy az előadás ne iskolai keretek között legyen megtartva, az idegen hangulat oldására pedig pattogatott kukorica és szörp várta a diákokat a KÉK galériájában. Az előadás félidejében tartott szünetben a diákok gimnáziumok szerint csoportokra bontva találkozhattak a kijelölt KÉK-es mentorukkal, és lehetőségük adódott egyeztetni a program következő elemének időpontját, az építészeti városi séta dátumát.

A második alkalom során minden iskola számára helyspecifikus építészeti sétát dolgoztunk ki, amit a KÉK Városi Séták csapatának tagjai, a mentorok vezettek, akik a program hátralévő részében is dedikáltan tudtak figyelni a csoportjukra. A Kosztolányi gimnázium hallgatóit az Ördög-ároktól a Kis-Sváb-hegyig kalauzoltuk, a rákóczisok a Margit-negyedet fedezték fel, a Trefort diákjai átjáróházakban barangoltak a pesti Belvárosban, a Schulek csoportja a Városliget fejlesztéseit látogatta meg, a Weöres gimnázium hallgatói pedig a belvárosi közterek megújuló szerepét ismerte meg. A diákok számára a séta nem csupán érdekes délutáni programként szolgált, de azt is megmutatta, hogy az épített környezet mennyi eddig nem ismert történetet rejt magában.

A nyitóelőadás és az építészeti városi séta utáni következő alkalom újra egy közös előadás volt, melyet szintén a KÉK projektgalériájában tartottunk meg. Ez a második előadás az építészeti és városi történetek kutatásának módszertanáról szólt, számos praktikus eszközt is bemutatva a hallgatóságnak, hogy a későbbiekben ők is el tudjanak végezni kisebb kutatásokat. A prezentációban bemutattuk, miként használhatók könnyedén a mindenki számára elérhető internetes adatbázisok épületek történeteinek felkutatásához. Így volt szó többek között a Budapest100 elérhető kutatásairól, a Páratlan Budapest gyűjtésről, Fortepanról és természetesen az Építészfórum térképes keresőjéről. Az előadás második felében még egy rövid összefoglalóra is jutott idő a városi séták világáról, egy séta megszületésének lépéseiről, és a városi turizmus jelenségéről, előkészítve a következő alkalmat, amikor az iskoláknak saját séta kidolgozásához kellett kezdeni.

A program fő célja a gimnazisták számára új formátumokat mutatni az épített környezet aktív megértéséhez. Ennek az eszköze egy saját városi séta csoportos kidolgozása volt. Minden gimnázium egyedi városi sétát dolgozott ki a kijelölt mentor vezetésével, egy több alkalmas "sétakészítő workshop" során.

A tematika kiválasztása teljes mértékben a csoportra volt bízva. A kurzuson résztvevő diákok felosztották maguk között a séta egyes állomásaként szolgáló épületeket, és a KÉK Városi Séták csapata által biztosított segédlet alapján elkezdték kutatni és kidolgozni saját kiselőadásukat. Egyes csoportok a feladatokat is felosztották, valaki többet kutatott, mások épületeket fotóztak, egyesek pedig több megállónál is vállalták a sétavezető szerepét. A sétákat a diákok le is vezették saját csoporttársaiknak és érdeklődő iskolatársaiknak.

A Kosztolányi gimnázium a szomszédos Széll Kálmán tér történetét és építészeti kialakítását dolgozta fel séta formátumban. A gimnázium épületétől kiindulva egészen a Millenárisig kalauzoltak minket a lelkes diákok, bemutatva a tér átalakulását, a Postapalota épületét és a megújult Széna teret is. A Rákóczi gimnázium a Rózsadomb építészeti érdekességeit fűzte fel egy sétaútvonalra, bemutatva a környék történeti értékeit, példákat hozva azok megújulására és megőrzésére is. A Trefort hallgatói a Palotanegyed oktatási tudásközpontjaiból készítettek tematikus útvonalat, többek között a Vas utcai iskolapalota, az új Semmelweis szárny és a Károli-Csekonics palota bemutatásával. A Schulek technikum lelkes diákjai a 8. kerület teljes szélességében szerveztek sétát, egy, az Orczy kerttől a Keleti pályaudvarig tartó mustrán járták végig a "nyócker" fejlesztéseit. És végül, de nem utolsó sorban a Weöres gimnázium dráma szakos hallgatói a József Attila lakótelep építészeti örökségét vizsgálták meg.

A séták tartalma minden iskola számára egyedi leporello formátumban is ki lett dolgozva. A szövegeket a diákok írták, amit a KÉK Városi Séták csapata lektorált és egységesített. A leporellókból 200 db-ot minden iskola megkapott, hogy a későbbiekben is használhassák a kidolgozott sétát saját eseményeiken.

A projekt zárásaként egy utolsó közös találkozóra invitáltuk a gimnazistákat a KÉK-be. A diákok maguk prezentálták az elért eredményeket, a projekt tanulságait és fejlesztési pontjait. Végül minden gimnázium kézhez kapta a nyomtatott térképes leporellót, ami online is elérhető a KÉK Tudástár felületén.

Hangos tapsolás, lelkes tekintetek, sokszoros megköszönés mindenkinek oda-vissza. Az utolsó találkozás során többszörösen megkaptuk azt a visszajelzést, hogy érdemes volt energiát és időt fektetni a program szervezésébe. Mindenki kiemelte, hogy a sétákon való részvétel után mennyivel jobban figyeli nem csak az iskola környezetét, hanem az épített környezet, bármerre is jár a városban. A városi rétegek sokkal olvashatóbbá váltak számukra. A projektnek az iskolákban várhatóan nem lesz vége, ugyanis minden gimnázium jelezte, hogy iskolanapokon, nyílt napokon és a gólyák számára szervezett programok között biztosan meg fogják még szervezni a sétát saját erőből. Külön köszönet illeti a csoportokat vezető és lelkesítő fantasztikus tanárokat, akik nélkül esélyünk se lett volna ilyen szuper eredménnyel zárni a projektet.

A városi és építészeti örökségünk megértése és megőrzése nagyon fontos eleme egy fenntartható jövőképnek. Egy ideális városban nem csak a hasznos szolgáltatásokat találjuk meg, hanem értékeljük és fenntartjuk az épített környezet elemeit is. Célunk, hogy a 14+ Budapest: Városi Séták Gimnazistáknak projekt minél több iskolába eljuthasson, és minden iskola saját városi sétával büszkélkedhessen, jobban megismertetve a diákokkal a környezetüket. Van sok tervünk a következő évadra is, újabb szemléletformáló elemek kipróbálásával, interaktívabb sétákkal és új pályázattal. Addig pedig újabb öt térkép segítségével ismerhetjük meg Budapest néhány rétegét, gimnazisták szemszögéből. Solvitur ambulando.

Klaniczay János

A 14+ Budapest projekt az NKA Építőművészeti kollégiumának támogatásával valósult meg.

Résztvevő gimnáziumok:
Budapest I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium
Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium
BKSZC Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Technikum
Budapesti IX. Kerületi Weöres Sándor Gimnázium

A KÉK Városi Séták csapata:
Klaniczay János, projektvezető
Böröndy Júlia
Kátai Ádám
Kovács Krisztina
Kovács Tamás György
Szij Barbara

 

Szerk.: Hulesch Máté