A Budapest Airport a ferihegyi repülőtér eddig használaton kívüli vagy alacsony kihasználtságú barnamezős területein a közelmúltban ingatlanfejlesztésbe kezdett, melynek első lépéseként 2010 februárjában három területegységre (klaszter) meghívásos tervpályázatot írtak ki. Irodánk elnyerte akkor a megbízást a Budapest Airport Business Park (4. klaszter) beépítési tanulmányterveinek elkészítésére.
A repülőtér délnyugati részén található, a 4-es út, a reptér belső operatív területe és a T2 kifutópálya védőzónája által határolt, mintegy 70 hektáros területet üzleti- és kereskedelmi, illetve logisztikai fejlesztésre jelölték ki.
A terület sajátos trimodális, nagyobb volumenek fogadására alkalmas közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Meglévő és továbbfejlesztendő közúti kapcsolatai vannak a 4-es út, közvetetten pedig az M0 és a majdani M4 autópálya felé, értelemszerűen lehetőség van a légi szállítmányozáshoz történő kapcsolódáshoz, de vasúti kapcsolattal is rendelkezik.
Az általunk készített tanulmányterv meghatározta a megmaradó létesítményeket, a szükséges infrastrukturális kiváltásokat, a fő funkciók területi arányait és elrendezését, kijelölte a nyomvonalas létesítmények szerkezetét és kapcsolódási pontjait a repülőtér meglevő és megmaradó létesítményeihez, valamint a BA területén kívüli közterületek felé, tisztázta a közműellátások igényeit és létesítményeinek helyét. Legfőképpen azonban javaslatot adott a terület telekosztására, beépítési módjára és építészeti megformálására. (Építészfórum, 2011. augusztus 8.)
A helyszín kiváló logisztikai értékeit a DHL gyorsposta szolgáltató is hamar felismerte. Az eddig két különböző helyszínen működő DHL Global Forwarding (légi és tengeri szállítmányozási üzletág) és a DHL Freight (közúti szállítmányozási üzletág) összeköltöztetése révén az új épület adottságainak köszönhetően a nemzetközi és belföldi szállítmányok kezelését még hatékonyabban működtethetik.
A DHL épület a területfejlesztés első eleme, amely már az új, távlatokra meghatározott struktúrába illeszkedik, a beépítési tervben meghatározott 1. telektest (LOT 1) területére került. A telektest még nincs kiszabályozva és a beépítés elhelyezésénél figyelembe kellett venni a DHL bővülési lehetőségét is.
A beépítés során a legizgalmasabb kérdés az volt, tartható-e az új épületnél a tanulmánytervben kitalált lépték, telekosztás és beépítési struktúra, vagyis jól dolgoztunk-e a tanulmánytervezés során. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy a DHL által megadott, nemzetközi sztenderdeken alapuló, szigorú és óramű pontosságú program zökkenőmentesen illeszkedett bele a kitalált rendszerbe. Ez annál is inkább örvendetes, mert a következő betelepülő számára bizonyságul szolgál a terület kiváló adottságaira, ugyanakkor kijelöli az igazodási síkokat és irányokat is, tovább növelve az esélyt, hogy egyszer majd az egész 70 hektáros terület egységes beépítési karaktert vegyen fel.
A 3000 négyzetméteres iroda, 7800 négyzetméternyi raktár és 5700 négyzetméternyi manőverezési terület jogerős építési engedélyeinek megszerzése után az új épület építési munkálatai 2012 decemberében kezdődtek és 2013 nyarán már beköltözhető állapotban állt az épület.
A szerkezet logisztikai épületeknél szokatlan, 7,5 * 7,5 m-es raszterre épül, amelynek az oka a nagy mennyiségű, gyors árumozgatást biztosító dokkolókapuk optimális elhelyezése volt.
Az épület hosszirányban egymáshoz illeszkedő 15 m szélességű kétszintes, valamint egy 30 m széles csarnokrészből áll. A kétszintes rész földszintje funkcionálisan a csarnokhoz kapcsolódik, emelete teljes egészében iroda.
A személyforgalmat négy lépcsőház biztosítja, amelyből a parkoló felőli középső tekinthető az elsődlegesnek, itt bonyolódik a külsős-, valamint az irodai forgalom nagy része, amiket recepció ellenőriz. Ide helyeztük a nagyméretű munkahelyi étkezőt egy vizesblokkal kiegészítve.
A másik középső lépcsőház csak belső irodai forgalmat szolgál, illetve a lépcső mellett található a külsős gépkocsivezetők fogadása, amelyhez egy iroda is kapcsolódik. Ebben a blokkban kapott helyet a raktári dolgozók öltözője.
A két szélső lépcsőház csak a menekítést segíti, ezek nyitottak, míg a két középső zárt kialakítású.
Az emeleti irodablokkban közel 300 fő fog dolgozni, részben cellás, részben nagyteres elrendezéssel. Az iroda kialakítása során – a német elvárásoknak megfelelően – a fegyelmezett munkarend elősegítése mellett gondoskodni kellett a dolgozók személyes komfortjáról is: térbe állított pihenőszigetek, hangszigetelt telefonfülkék oldják a logisztikai szolgáltatás kemény munkatempója okozta feszültséget.
Bánáti Béla