A legmélyebb érték: integritás

„Az építészet a határtalan teret lakhatóvá teszi, minket pedig képessé arra, hogy beköltözzünk az idő folytonosságába.” Juhani Pallasmaa idézetével indít az Egri Járási Hivatal épületére meghirdetett pályázat egyik látványos ötletterve. A munkát a Cubo Építészcsoport és a Vannay Architecture iroda jegyzi.

EGY

A tervezési terület Eger történelmi belvárosában található. A Kossuth Lajos utca – Jókai Mór utca – Dobó István tér – Eszperantó sétány/Eger-patak által határolt tömb a Város és egyben Heves megye közigazgatási szíve, a vezetői hivatalok ezen a területen összpontosulnak.

A belvárosi tömböket a városra jellemző díszes kapukon, átjárókon megközelíthető belső udvarokból, közterekből álló tér-füzérsor köti össze. Az Érsekudvar, az Erzsébet udvar vagy a Belvárosi udvar éppolyan fontos szerepet játszik a város életében, mint a legnevesebb Dobó István tér vagy az Eszterházy tér - bár térélmény tekintetében egymásnak ellentettjei. Előbbiek zárt, intim terek, utóbbiak kinyíló, az előttük feltáruló monumentális épületeknek teret adó (Vár, Bazilika) helyek. A városra oly jellemző fenti térhasználat – nevezetesen a belső udvar köztérré emelése – a tervezési koncepció egyik meghatározó alappontja volt.

A tervpályázati program egy, a már 1800-as években is meglévő, a mellette álló műemléki épülettel szerves egységet alkotó épületre lett kiírva. Az 1887-es kataszteri térkép már a ma is ismert beépítést mutatja. Az épületünkkel szemközt elhelyezkedő, patakra merőleges földszintes ház ma már nem áll, a mögötte megbúvó díszudvar sem található meg, helyükre a II. Világháború után új, modern hivatali épület került.

KETTŐ

A történelmi városszövet és ezáltal a beépítési kontúr megtartása volt a következő fontos szempont, mely meghatározta a tervezett épület karakterét. Ha a beépítési vonal adott, ha a meglévő épület a belvárosra jellemző arculattal bír, miként valósítható meg a régi és az új találkozása? Miként lehet egyszerre megfelelni a történelmi múltnak és teret adni a jelennek?
„Az épületek és a városok képessé tesznek minket rá, hogy a valóság formátlan áramlását elrendezhessük, felfoghassuk és emlékezetünkben raktározhassuk. Végső soron, hogy felismerjük és megjegyezzük, kik is vagyunk. Az építészet felhatalmazásával érzékeljük és megértjük az állandóság és a változás dialektikáját, elhelyezzük magunkat a világban, a kultúra és az idő folytonosságában.

A tett és a hatalom, a társadalmi és a kulturális rend, az interakció és az elkülönülés, az identitás és az emlékezet megjelenítése és szervezése révén az építészet a legalapvetőbb létkérdésekkel foglalkozik. Minden tapasztalat tartalmazza a felidézés, a visszaemlékezés és az összevetés aktusát. A testi emlékezet alapvető szerepet játszik abban, ahogyan valamely helyre vagy térre visszaemlékszünk. Az összes várost, ahol jártunk, az összes helyet, amit megismertünk, átruházzuk testünk megtestesült emlékezetére. Lakóhelyünk összekapcsolódik önazonosságunkkal; saját testünk és létünk részévé válik.

A kiemelkedő építészeti élményekben a tér, az anyag és az idő egyetlen közös dimenzióvá válik, létalapot adó szubsztanciává, mely átjárja tudatunkat. Ezzel a térrel, ezzel a hellyel és ezzel a pillanattal azonosítjuk magunkat – e dimenziók létezésünk közvetlen összetevőivé válnak. Az építészet tehát önmagunk és a világ kibékítésének művészete, és a közvetítést az érzékek végzik el.”– Juhani Pallasmaa

HÁROM

Az épület részleges megtartása volt a tervezési koncepció harmadik s egyben legfontosabb, legmeghatározóbb eleme. A teljes tetőszerkezet és zárófödém elbontása mellett, a földszint és az emelet főfalai megmaradtak. Az íves lépcső szintén elbontásra került, ahogy az egykori helyiségek válaszfalai is.
A viszonylag nagy tervezési program, jól átgondolt, a funkcionalitást és az üzemeltetést – az ügyintézés, ügyfélforgalom intenzív jelenlétét figyelembe vevő, jól strukturálható térhasználatot kíván.

Így a megtartott épületrész az ügyintézés és a közös használatú terek helye, míg az új épületrész a nyugodt munkavégzéshez biztosít teret. A földszinten kapott helyet az ügyintézés egyik része – hatósági osztályok között vegyesen használható munkaállomások napi ügyfélforgalom számára. Az első emeleten a privát ügyintézés, további, a napi ügyintézés a földszintihez hasonló kialakításban, valamint a hivatali dolgozók közösségi terei például a teakonyha, nagyobb tárgyalók. Ezen a szinten lehetőség van egyeztetett időpontos megbeszélésekre, nagyobb hivatali értekezletekre, egyéb összejövetelekre. Fontos, hogy a szinten kialakított közös használatú terek az egyes hivatali egységek közötti kapcsolatot erősítik azáltal, hogy teret adnak a napi szintű, intenzívebb személyes találkozásoknak.

NÉGY

"A transzparencia és súlytalanság, valamint a lebegés érzete a modern művészet és építészet egyik központi témájává vált. Az elmúlt évtizedekben egy egészen új építészeti képzetrendszer jelent meg, ami a tükröződés, az áttetszőség fokozatainak, a héjszerűségnek és a mellérendelésnek az eszközeivel a téri sűrűség érzetét hozza létre, illetve a mozgás és a fény szubtilis és változó élményeit váltja ki. Ez az új érzékenység olyan építészetet ígér, amely a korábbi technológiai jellegű építészet relatív anyagtalanságát és súlytalanságát visszafordíthatja egy pozitív tértapasztalatba, a lokalitás és a jelentésesség minőségeivel együtt.

Az időérzetnek a jelenkor épített környezetében tapasztalható meggyengülése pusztító szellemi hatást gyakorol. Az amerikai terapeuta, Gotthard Booth szavaival, ’semmi sem okoz nagyobb kielégülést, mint az olyan folyamatokban való részvétel, amelyek túlmutatnak az egyén életidején’.  Szellemi szükségletünk, hogy képesek legyünk megragadni azt, ahogyan az idő folytonosságában gyökerezünk, és az ember alkotta világban az építészet feladata, hogy előmozdítsa ezt a tapasztalatot. Az építészet a határtalan teret lakhatóvá teszi, minket pedig képessé arra, hogy beköltözzünk az idő folytonosságába.” – Juhani Pallasmaa 

A hivatali munkavégzés terei az épület új, ráépített „irodaházában” kaptak helyet. A meglévő épületre egy új, könnyűszerkezetes hasáb került a homlokzattól visszahúzva. A kétszintes épületrész a programban megadott hivatali egységeket foglalja magába. Az alaprajzi kialakítás lehetővé teszi a cellás vagy az open office elrendezést is. Az eredeti íves lépcső elbontásra és újjáépítésre kerül. Az előtte elhelyezett új közlekedő mag és szinti vizesblokkok a teljes épületen végig mennek. A földszintről az emeletre ellenőrzötten juthatnak fel az ügyfelek. A dolgozók számára a szintek közötti átjárást és szintek közötti átlátást további, a középső traktusban elhelyezett lépcsők biztosítják. A közlekedő terek így kiemelkedő fontossággal bírnak, nem csupán alárendelt terek, hanem a szintek vizuális és funkcionális összekötését is biztosítják.

A visszahúzott üveg homlokzat előtt szintmagas textil árnyékoló rendszer fut végig, mely a régi épület kontúrját követi. Az így kialakult átmeneti tér egyaránt teszi lehetővé a klíma homlokzat kialakítását, s ad teret egyes irodapozíciókban kilépő terasz kialakítására vagy csupán a homlokzati nyílászárók nyithatóságának biztosítására, lehetővé téve így a természetes frisslevegő utánpótlást.

ÖT

A megtartott épületrészek az adott esetben szükséges szerkezeti megerősítést, javítást kapnak. Homlokzat tekintetében cél az eredeti állapot helyreállítása. A terv utólagos vízszigeteléssel számol, de hőszigeteléssel nem. A földszint és első emelet törtfehér és világosszürke műemléki vakolatrendszert kap, a nyílászárók az eredeti rekonstruált, de hőszigetelt kivitelűek. Az új épületrész acél tartószerkezetű, homlokzati rendszere üveg függönyfal külső, textil árnyékoló panelekkel. A gépészeti központ a lépcsőmag traktusában a pinceszinten került elhelyezésre. A közbenső szintek elektromos és gépészeti berendezéseit álpadló rejti el. A lapostető teljes felületén napkollektor paneljei kapnak helyet.

Az épület főbb paraméterei: földszint + három emelet; meglévő-megmaradó párkánytagozat és eredeti homlokzatrész – magassága +9,86m; két új szint ráépítése – új épületmagasság +18,86m. Vezérszinti bruttó összterület árkáddal: 743m2; új szint bruttó területe 577m2. Bruttó szintterület összesen: 2640m2; terepszint alatt: 205m2.

A tervezési program a hivatali tömb belső udvarainak újragondolását is meghatározta. A térburkolatok egységesítésével rendezett összhatás érhető el a parkolóként használható udvarokban, mely a 4976/1-es és a 4967-es helyrajzi számú telkeken, összesen 81db gépjármű parkolását teszi lehetővé. A hátsó, 4976/1-es parkolóhoz a tervezési területen keresztül lehet áthaladni a jelenleg is működő módon. A parkolók és gépkocsival használatos területek, útvonalak bazalt kiskocka kővel burkoltak. Az új, városi udvarként kialakított fás, parkos terület vízáteresztő, stabilizált zúzott kővel burkolt. A jelenleg a területen lévő fák optimalizált megtartásával számol a terv, melyet kiegészít az új telepítésű városi erdő.

HAT

„Ami a mai építészetben a legszükségesebb, ugyanaz, mint ami az életben is a legszükségesebb: az integritás. Akárcsak az emberek életében, az épületnek is az integritás a legmélyebb értéke. (…) Állj ki az épületeden belüli integritásért, mert nemcsak az épületet megalkotók integritásáért fogsz ezzel kiállni, hanem társadalmilag másképp elképzelhetetlen kölcsönösségre lépni.” Frank Lloyd Wright

Idézetek forrása:

Frank Lloyd Wright: Integrity. The Natural House. New York, Horizon, 1954

Juhani Pallasmaa: A bőr szemei – Építészet és érzékek, (Juhani Pallasmaa: The Eyes of the Skin, 2005; magyar kiadás: Veres Bálint, 2018 Typotex kiadó)