Nézőpontok/Kritika

A rend kedvéért

2016.07.28. 13:18

Folytatódik a Liget Budapest projekt körüli társadalmi vita, amely a Facebookon is megrendítő posztokra ad okot. Bemutatjuk Janesch Péter két részes reflexiójának igen részletes második felét. 

Senki nem tudja, mi történik a budapesti Városligetben.1 Azt olvasom, hogy transzban van mindenki.2

Valahogy odakeveredtünk, hogy kidobó-emberekkel védenek egy kulturális beruházást az értelmiségiekkel szemben. A véleményformáló fővárosiak elsöprő többsége - a sokféle kihívás helyett – a biztonságos, megszokott helyben maradásért küzd a médiatérben. A rehabilitációt tönkretételnek nevezik.3 Mintha mindennek az ellenkezője lenne igaz. Tehát még az is lehet, hogy azok között, akik ellenzik a Liget-tervet, nagy számban vannak olyanok, akik sem nem liberálisok, sem nem demokraták. A liberálisok ugyanis elfogadják a másfélét, fontosnak tartják az ízlések sokaságát, míg a demokraták elismerik a szabadon választott többség programját a kisebbséggel szemben. A helyzet legalább annyira abszurd, mintha a Bethlen lányok egyike, a magántulajdon szentségére és sérthetetlenségére hivatkozva, a Városerdő és a tőle délnyugati irányba fekvő szőlőskertek eredeti állapotukba történő visszaállítását perelné.


Miért pont itt

Arról, hogy az itthoni építészet-kritika ott tart, ahol tart - hogy egyrészt nincs, másrészt láthatóan jó szándékú közírók, tájépítészek, újságírók, egyiptológusok vagy korlátozottabb képességű városvédők és alulképzett építészek mondják el, ők mit és hova, vagy nem építenének - nem tudom eldönteni, hogy szomorú állapot-e, vagy éppen ez a modern. Szóval, olyan tervezési program nincs, amiben ne lehetne vitathatót találni, amit ne lehetne máshol, másképp csinálni. Sőt, mindent csak máshol és másképp lehet csinálnia annak, aki nem került abba a helyzetbe, hogy ott és azt meghatározza. Aki odakerült - vagy szerencsével, vagy mert teljesített és megdolgozott érte - ő az, aki a saját döntéseivel a többieket képviseli, amikor a saját programját próbálja megvalósítani, azokkal együttműködve, akikkel azt jónak látja. Sajnos vagy nem, de most ilyen a szabály, és sohasem fogjuk megtudni, hogy tudta-e volna valaki jobban.

Ami konkrétan a városligeti rehabilitációt és az oda tervezett épületeket illeti, azt akkor is helyénvalónak látnám, ha csak a mostani - a II. világháborús bombázások után kialakult - egyensúlytalan helyzetet javítaná a park északnyugati és a délkeleti fele között, egységes dramaturgiát adva a tényleg kivételes méretű park-intézmény-park együttesnek. A rehabilitáló művelet nem csak a kiegyenlítésre vonatkozik, hanem pontosan arra a ritka keverékre is - a lehatárolt területre sűrített sokféleségre - ami a Városliget maga, a több mint kétszáz éves történetével. Egy valódi analóg hely készül tehát, egy sokrétű, sokfunkciójú, de egyenletes minőségű, körbefogott terület, rendszer a rendszerben - amit majd be kell szépen lakni. Megint csak fordítva: nem fosztogatnak, hanem osztogatnak.4

2015.október 19-én az MSZP országgyűlési képviselője interpellálta a kormányt: (Zugló önkormányzata) felkérte Magyarország Kormányát, hogy a tervezett építési beruházást olyan helyszínen valósítsa meg, amely nem jár a zöldfelület területének csökkenésével és a kétszáz éves Városliget tájképi jellegének megváltoztatásával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszából: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha ez lett volna Budapest városvezetőinek és a kormányzatnak is az álláspontja bő száz évvel ezelőtt, tisztelt képviselő úr, akkor se Szépművészeti Múzeumunk, se Műcsarnokunk nem lenne, nem lenne a Városligetben Vajdahunyad vára sem, és lehetne még sorolni a példákat. Állatkert se lenne ma Budapesten, hiszen ezen érvek alapján mindegyiket, sőt még magát a Hősök terét is meg lehetett volna akadályozni, ha valaki elfogadja,5 (...) de nem lenne Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda se, se Műjégpálya.


Maradjon ami nem volt

Miért maradjon meg közparknak? Azért, amiért létrehozták itt kétszáz évvel ezelőtt. Azaz a zsúfolt városi utcák, házak lakói számára pihenés, kikapcsolódás, szórakozás, természet közeli élmény.6
Nyilvános adat, hogy a beruházás nem jár a zöldfelület területének csökkenésével (a teljes értékű zöldfelületek tekintetében sem), illetve történelmi tény, hogy Heinrich Nebbien 1816-os, kétszáz évvel ezelőtti nyertes pályaműve nem valósult meg. A kivitelezés, pénzhiány miatt, 1836-ban leállt. Tudható ugyanakkor, és Nebbien alapos állapotfelmérő rajzán látható is, hogy a pályázati területen addig már, Batthyány József hercegprímás megbízásából, csatornákból táplált, 10000 négyszögöl területű, nyílt víztükrű tavat hoztak létre, és a kitermelt földből a mocsárban két szigetet töltöttek fel, valamint sétányokat alakítottak ki, a sétányok mellé akác- és platánfákat ültettek. Tehát ott (a mai Ajtósi Dürer sor felőli oldalon), már volt egy rendezetten épített parkrész, csak francia stílusban, amit Nebbien - az angol kertek híve - szívből utált, ezért eltüntetni jelölt. És el is tüntette.

Nebbien témaparkot tervezett, kanyargó patakkal, a tó egyik szigetén a nemzet nagyságát reprezentáló szoborkerttel, a másikon, a kisebben, vendéglővel és a falusi életmódot bemutató majorsággal. Valamint amfiteátrumot, sportviadalok és katonai parádék helyszínéül. A parknak volt főbejárata, ami a Stadtwaldchen Alle, a mostani Városligeti fasor tengelyébe esett, hiszen akkor még nem épült meg a Radialstrasse, a Súgárút, a mostani Adrássy út. Sőt, semmi nem épült még meg a park közelében, hiszen az az akkori városon kívülre esett - a park délkeleti oldalán (a mai Dózsa György út parkkal szembeni oldala) szőlős- és díszkertek sorakoztak.7 Aztán az 1896-os Ezredévi Kiállítás alkalmából a területen 201 pavilon-épületet építettek - köztük pl. a több mint 14000 négyzetméteres Iparcsarnokot (ahol 1908-ban Csontvárynak volt kiállítása) - tehát, akkor - 120 évvel ezelőtt – a helyszín inkább volt város, mint liget.





 

Hát itt meg mi történt?

Aludtak talán az emberek Pesten és Budán, vagy a nádor kente meg őket, hogy 1816-ban első díjasra hozták ki Nebbien, a lübecki szabó fia tervét, ami kiírtja a Batthyányak fasorait egy kanyargó mesterséges patakért? Sőt, még rá is eresztik, hogy aztán félbehagyja.




A felmérési térkép (a felső) tulajdonképpen azt az állapotot rögzíti, ami Witsch mocsár lecsapolási munkálatai után kialakult. - forrás: http://ujjealigetben.blog.hu/2013/02/22/a_nemzetkozi_tervpalyazat

a kép felső része:

  1. a mocsár, melynek helyén szabálytalan partvonalú, természetes hatást keltő tavat tervez
  2. egy részét a tó, fennmaradó részét pázsit foglalja majd el
  3. A Liget mélyebben fekvő része, ide vízgyűjtő tavat tervez
  4. a területen egy szabálytalanul kanyargó patakot tervez
  5. a még Batthyány által telepített szabályos fasor, melyet Nebbien - az angol kertek híve - szívből utált, ezért eltüntetni jelölt

a kép alső része:

  1. a 25 holdnyi tó, benne a két szigettel. A kisebbikre, melyen ma a Vajdahunyad vár áll, egy, a nemzet nagyságát reprezentáló szoborkertet tervezett, a nagyobbra pedig egy vendéglőt majorsággal
  2. a rondó, a Liget bejárata, egy 80 méter sugarú kör, két sorban platánokkal és nyárfákkal körbeültetve 
  3. díszes főkapu
  4. a vízgyűjtő tó
  5. a mesterséges patak
  6. a nagyobb szigetre vezető híd
  7. amfiteátrum sportviadalok, katonai parádék helyszíne

 

 

Részlet egy levelezésből TGM-mel a Tranzit-, illetve a Kettős Mérce blogon megjelent cikke8 után - 2016. július 7.

(...) Az alapvető eltérést kettőnk véleményében ott látom, hogy Te tartalmi összefüggést feltételezel a várnegyedi átépítések és a városligeti fejlesztések, illetve a múzeum-projekt legalitása és a tiltakozókkal szemben alkalmazott (milyen? bármilyen) eljárások között, míg én a Liget-védők (valójában: a Liget-rehabilitációt ellenzők) fellépését a népi/polgári kezdeményezések/engedetlenségek giccsének tartom, a két beruházás közötti összefüggést pedig (ha nagyon kell fantáziálni) - kompromisszumnak.

Annak, hogy Te - kimagasló viszonyítási helyzetedben - az un. 'Liget-védők' mellé, élére állsz egy forradalmi kiáltvánnyal, nem az a nem kívánt mellékkövetkezménye, hogy bennem kellemetlen érzéseket ébreszt, hanem hogy: leértékeli a tüntetést, polgári engedetlenséget, sztrájkot (amiket én nagyra tartok - ennyiben valóban bosszantó, elkeserítő is). Mondhatod persze, hogy nézzek körül a világban, ez simán beleillik abba a felszámolási eljárásba, amit a negyedik termelési mód maga ellen kezdeményezett, és amivel mértani módon halad: a rokokó amerikai választások (ahol a választás intézménye hazugságát leplezik le), a rokokó svájci népszavazás a feltétel nélküli alapjövedelem ügyében (ahol a képviseleti- és közvetlen demokrácia hazugságát leplezik le), a rokokó angliai népszavazás az unió ügyében (ahol már a saját hatalomérvényesítő technikájuk kudarcát leplezik le).
(...)


Tehát a két vitás hely:

1
(TGM) "... ha valaki ezek után a Liget-projekt hívének szegődik, az cinkosa lesz ennek a bagázsnak ... a kormányzat ebben a konfliktusban átlépett 1 határt ..."

Csak találgatni tudok, hogy mik után, illetve milyen határt? Gondolom, hogy: a rendőrség feloszlatta a tüntetést, leszedtek valakit akarata ellenére egy kéményről, megbilincseltek és előállítottak aktivistákat, sunyi módon civil verőembereket béreltek fel stb. - világos, hogy a tüntetők, a gyengébbek oldalán állok.

Tartalmi összefüggés azonban miért lenne a rendőri intézkedések és egy városrendezési terv között? Hogy minősíthetnék egymást, vagy - ahogy Te feltételezed - hogy igazolhatná egy tüntetés feloszlatása a tüntetés célját? Ha a hírekben (07.06. hvg) azt olvassuk, hogy: Az egyik tiltakozó elmondása szerint az intézkedő rendőrök jó fejek voltak velük, beszélgettek, nevetgéltek közben. - abból meg az következik, hogy a Liget-projekt nem is olyan rossz?

2
(TGM) "Fönn Orbán Viktor, lenn meg a vurstli.
... az egész múzeum-építésre azért van szükség, hogy a kormány a várba költözhessen."

Az, hogy a két program között összefüggés lenne - egy maró folklór, felháborodást-alátámasztó, önigazoló, önsajnáló, mazochista legenda. Ahhoz, hogy a miniszterelnökség és még kb. három minisztérium a Várba költözzön, nem kell múzeumi negyedet építeni. Azt sokkal egyszerűbben is meg tudják oldani (ahogy egyébként az ellenzők egy része javasolja: legyen használaton kívüli ipari épületben a Galéria - itt kiesik az ideológia, marad a rozsdaövezet/zöld-giccs). A jobboldaliak a Várba tartanak, vagy már régen ott vannak, Antallék is mentek volna, minden városligeti terv nélkül.

A Galériának elsősorban azért kell új helyre költöznie, mert a mostani alkalmatlan. Amiért a Ludwigot új helyre költöztették. (btw. - a pszeudo-tiltakozások kiszámíthatatlanságához: ha jól emlékszem, valamikor a '98-as választások előtt írtad - szögezzük le, hogy a Bán Ferenc-féle Nemzeti Színház: ronda. A kivitelezést a hatalomra került Fidesz leállította, és épített helyette egy szépet - amihez képest kevésbé szürreális azt elképzelni, hogy: a sikeres tüntetések után a programot leállítják, marad a PeCsa, majd a valamikor hatalomra kerülő Jobbik megépíti magának a Regnum Marianumot.)

Egyébként meg: ahogy nem marad fönn Orbán Viktor, úgy nem vurstli a Városliget délkeleti fele - ott Gerbeaud volt, Fővárosi Nagyvendéglő, Körönd, (egy 160 m átmérőjű sétánygyűrű), tengelyében a 14000 négyzetméteres Iparcsarnok (1908-ban Csontváry kiállítással) stb., a Vurstli pedig - a körhinták, cirkuszok, kiskocsmák - az északnyugati fele, a Lizsé, ott pedig Karinthy, József Attila, Szép Ernő - „Nézzétek fiaim. Én itt fel akarom akasztani magamat. Ma olyan szép, csendes, tavaszi este van. Kijöttem, hogy ma felakasztom magam. Kikerestem ezt a fát. Tegyétek meg nekem azt a barátságot, menjetek messzebb innen.”

Megint kiderült: nincs a közösség életének olyan területe, amelyben ki lehetne egyezni az Orbán-kormányzattal. Írod a tüntetés feloszlatásáról - (ami ugye igazolja, hogy a tervek rosszak). Szerintem pedig, egyrészt nem igazolja, másrészt: nem kell az Orbán-kormányzattal kiegyezni ahhoz, hogy tudomásul vegyünk egy javítást. (...)

 

 


Látom, de nem hiszem9

A dezinformáció, a lejáratás alapvető technikák a hatalmi harcokban, de az sem lehetetlen, hogy ebben az esetben a mostani harcosok éppen ellenfelüktől tanultak. Nyilván emlékeznek még a Szociális népszavazás nevű vezércselre, vagy a Kormányzati Negyed, mint felesleges luxus-beruházás10 műveleti csapás-irányra.

Többször, több helyen elmondtam,11 megírtam,12 hogy óriási szerencsének tartom (mindannyiunk szerencséjének), hogy a Kormányzati Negyed (úgy, ahogy a megrendelő akarta volna) 2008-2010-ben nem valósult meg. A vasút kihúzása vagy lesüllyesztése-, a Teréz-negyed egységes rehabilitációja- és a Nyugati téri felüljáró elbontása nélkül, egymagában megépített épület (a vasút már akkor is tervezett felülépítésével) katasztrófa lett volna. Ezért mindenképp hálával tartozunk a Fidesznek, ahol akkor ugyan azt hazudták, hogy luxus, de ebből is látszik, hogy egy jókor elcsattant dezinformáció milyen hasznos lehet. Valamint utólag is köszönet illeti az SZDSZ-es városvezetést, akik az utolsó pillanatban kiléptek a projekt mögül, teljesíthetetlenül magas költségű közterület-rendezési munkát kérve a tender-győztestől - nehogy még egy gödröt örököljenek. Egyedül az előkészítés MSZP-s miniszterelnöki biztosa, a projektiroda nélküli projekt irányítója adósunk még ma is egy bocsánatkéréssel, amiért azt a hamis látszatot keltette, hogy az irodánk hibásan teljesített - hogy, sikeres tender esetén, elvehessék tőlünk a megbízást. Szerintem még ma is tudok olyan társaságba kerülni, ahol valaki megkérdezi: "Te, és Titeket végül kifizettek?" (Ki. Egy évvel később, amikor megnyertük a tervvel a Holcim Awards európai első díját.13)

Amit hazugságnak neveztem az előbb, azt azért érdekes közelebbről nézni, mert ott is ugyanaz a végtelenül primitív - viszont tökéletesen működő - háborús megtévesztő gyakorlatról van szó, mint amivel most a Liget Budapest tervet járatja le, gondolkodás nélkül, a média nemrég még (általam) normálisnak tartott része (köztük, külön fájdalmamra, az ebben a kérdésben propaganda-gyárrá egyszerűsödött Tilos Rádióval)14 - ledózerolná, lebetonozná, letarolná, tönkretenné. Vagy fordítva: ahogy a Nyugati Liget a.k.a. Podmaniczky Park agyrémet adják el.

 

A Podmaniczky-hoax (amit, állítólag, szeretünk)15 

Nagyon nem akarják a budapestiek a Városliget beépítését - ezzel a címmel jelent meg az Index cikke 2016. február 23-án, amit még aznap rengeteg portál átvett ( Népszava, Blikk, HVG, Építészfórum, 168 óra, Mandiner, Szeretlek Magyarország). Az írás a Szonda Ipsos, 2016. januári 500 fős telefonos, a Levegő Munkacsoport megbízásából készült közvélemény-kutatási eredményét mutatja be, ami szerint: A megkérdezettek 75-55%-a határozottan elutasítja az új épületmonstrumokat. Elsöprő támogatása van viszont az Ipsos szerint az újabb zöldterület kialakításának. 85% értett egyet azzal, hogy a Nyugati pályaudvar épülete mögött, a Podmaniczky utca mellett a vágányok lefedésével új, másfél kilométer hosszú parkot alakítsanak ki. Az információs számháború itt veszi kezdetét,16 a Podmaniczky-hoax-ot azonban már hónapokkal korábban bevetették, igaz a finom részletekre márciusig várni kellett.

Hatalmas parkot építenének, amely egyedülálló lenne Európában a címe a Népszabadság, 2015. október 13-i beszámolójának. Kicsit bővebben: a Nyugati pályaudvar mögötti terület felülépítésével olyan különleges élettel teli zöldvilágot hozhatna létre Budapest, amely egyedülálló lenne Európában. A Magyar Idők 2016. január 27-i számában hozzák a hírt: A vágányhálózatot egészen az Eiffel Iroda tervezte csarnokig fednék le, megközelítőleg 20 hektárnyi területen. A Levegő Munkacsoport vezetőjétől ugyanitt megtudhattuk, hogy maximum egy méter vastag termőréteg lesz a vágányok fölé épülő vasbetonfödémen. A Népszabadság is beszámolt aznapi számában arról, hogy Két évre lezárják a Nyugatit, idézve többek között a kancelláriaminiszter kormányinfós tájékoztatójából, hogy akár egymillió új fát is ültethetnek a Nyugati pályaudvart a Városligettel összekötő területre. Kiderül szintén itt az is, hogy a Nyugati Liget koncepciót a Levegő Munkacsoport mellett a Finta Stúdió és a MÁV készíti elő, 2016. február 10-i határidővel. Ehhez képest csak a Népszabadság március 22-i számában jelenik meg, az Alagút lehet a Ferdinánd híd / Jó üzlet lenne a Nyugati Liget című írásban hogy, a Nyugati Liget bemutatófilmje már elkészült, pénteken a hangot is felvették hozzá. Itt már elmondják viszont, hogy mi A Nyugati Liget terv lényege: Mint arról elsőként a Népszabadság beszámolt, a Nyugati Ligetet a pályaudvar mögötti 20 hektáros vasúti terület felülépítésével alakítanák ki. A felülépítés azt jelenti, hogy a teljes sín- és forgalomirányító rendszert modernizálják, majd befedik. Így a vágányok nyomvonalán, de szintben a fölött létrehozható egy hatalmas zöld terület és közösségi tér. Rajta lehet bármi: domb, kisvasút, tó, vízesés, játszóterek, csónakázótó, csendes zugok és pezsgő sétányok kávézókkal, éttermekkel, melyek a városiak kényelmét szolgálják. A park szélén „dombházakat" lehet kialakítani, melyek múzeumi, közösségi funkciót kaphatnak. A Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépületének java részét közösségi térként hasznosítanák, míg a Podmaniczky utca a barcelonai La Rambla módjára születhetne újjá éttermekkel, boltokkal. Az ezt követő héten jelenik meg az első kép, a HVG egy zavarba ejtő cikkében, Feltúrják a várost, de ezt most szeretni fogjuk címmel. A Podmaniczky Parkról eddig nem közöltek látványterveket, ezeket a közeljövőben készülnek kiadni. Eddig egyet tudott megszerezni a hvg.hu, ezen valamennyire kivehető, hogy a lefedett sínek miatt megemelt terület hogyan alkot dombocskát a talajszinten lévő zöldterülethez képest. A befedett sínek fölött 10 méterrel megemelkedik majd a terület, az épületek ennek a szintkülönbségnek a határára kerülnek.




Zavarba ejtő, egyrészt mert nem csak leírást olvasunk, hanem lelkendező állásfoglalást, amivel kapcsolatban szerintem pontos az egyik komment megállapítása: Zelki Benjámin egy PR-cikket írt ide, de nem látom az (X)-et!, másrészt: ugyan ő jegyzi az egy héttel korábban, a Városi Levegő blogon az Egy velejéig romlott projekt: a Liget beépítése című kritikát is. Hogy mi szól a Podmaniczky Park névre átkeresztelt projekt mellett, arra az Index cikkéből kapunk választ:

"A megvalósítás mellett szól a projekt támogatottsága: az Ipsos felmérése szerint a fővárosiak 85 százaléka áll mellette, míg a Liget projektet, illetve a Vár kormányzati negyeddé alakítását csupán 9-16 százalék támogatja. (...) A Levegő munkacsoport szerint a beruházások által érintett területek ingatlanjainak összérték-növekedése akár 400 milliárd forint is lehet, míg a jobb levegő miatt a lakosság egészségi állapotának javulása is 10 milliárdos haszonnal járhat." (Lebegő park épülhet a Nyugati mögött, 2016. március 12.)

Végül: "A kormány 215 milliárd forintot hagyott jóvá a Nyugati Liget terveire, ezek alapján pedig erősen változna a város képe - írja a Népszabadság. Még egy hónapig alakíthatják a koncepciót, de az biztos, nem csupán a MÁV-telepre hatna ki a fejlesztés. Többek között lennének fedett sínek, új pályaudvari rész, park a Podmaniczky utcában (csónakázótóval!), összevont épületek és plusz 4000 fa. Szép elgondolás, várjuk a fejleményeket!" - írja a Blikk 2016. március 26-án a 215 milliárdért még csónakázó tavat is kap a Podmaniczky utca című tudósításában.

Az építész szakmában nem járatos olvasó kedvéért röviden kiegészítem A Nyugati Liget terv lényegét, hogy nagyjából mi szükséges ahhoz, hogy a lebegő parkra például domb, kisvasút, tó, vízesés, játszóterek, csónakázótó kerülhessen. A vágányok felülépítése azt jelenti, hogy a vonatoknak építenek egy másfél kilométer hosszú, tíz méter magas, 50-100 méter széles felszíni beton alagutat, az Állatkerttől az Eiffel-csarnokig. Erre hordanának földet. A felszíni alagút alá, a Ferdinánd híd helyén, egy másik alagút készül. A földdel beborított alagúton rendezett parkot a negyedik emelet magasságában kell elképzelni. Ez vonatkozik a gyalogos kapcsolatokra a Terézváros és a XIII. kerület között - fel kell menni a negyedik emeletre, hogy onnan - a másik oldalon - leereszkedjünk. A vasbeton szerkezet megépítéséhez ~ 110000 köbméter betont kell bedolgozni, amit kb. 15-20000 betonszállító mixerkocsi tud a helyszínre szállítani. Ha a beton-műtárgy tetején, 10 méter magasságban, 1 méter vastag földterítéssel számolunk, valamint a Podmaniczky utcai oldalon 1:4 arányú rézsűvel (ahol egy méter magasságkülönbséget négy méter hosszon tudunk áthidalni), akkor ~ 700000 köbméter földet (43000 billenős szállítóval) kell a szerkezetre hordani - de lehet, hogy rosszul számolok.17

A leírt, felülépítéssel kialakított parknak két másik alternatívája van. Az egyik a süllyesztés, ahol egy hasonló szerkezet épül, csak nem a felszínen, hanem tíz métert süllyesztve. A másik: a fejpályaudvar hátrahúzása Rákosrendezőig. Ebben a két esetben utcaszinten épülhet a park, se híd, se alagút, se lépcső nem szükséges a keresztezéséhez.18




Ahogy Bardóczi Sándor írta 2013-ban - "Ha tetszik, a Vidámpark bezárása történelmi lehetőséggel kínálja meg most a várost, hogy a testébe ékelődő vasúti zárványt feloldva kapcsolatba hozza a Lőportár dűlőt a Városligettel. 
Ha egyáltalán jól értem Bardóczit, mert két és fél évvel később akkor miért mondja, hogy: Egy ilyen helyszín sokkal inkább alkalmas felülépítésre, amely nem pusztán a zárványterületek által szétszabdalt város összenövesztésére, de a vasúti zaj mérséklésére is alkalmas. (...) amely térfalként működik az utca felé, és harmadik, negyedik szintjén szintben csatlakozik a vágányfelülépítés sétateréhez. Hogy kapcsolhatná össze gyalogos útvonalak sokaságával egy felszíni beton-alagútra hordott, négy emelet magas gát-mű Újlipótváros és a Terézváros lakóterületeit? Hogy alakulhatna át az Eiffel tervezte fejépület olyan múzeumi fogadótérré, mint ahogy azt a Museé D’Orsay esetében megfigyelhettük, ha egyszer a csarnok egy sötét alagútba néz? Amit naponta mintegy 400 vonat hozzávetőleg 55000 utasa keresztez?



A fenti videó címe és közvetlen link: Zöld kapcsolat utcaszinten, videó-vázlat, 2008

A Podmaniczky-hoax ilyen részletes tárgyalását nem azért tartottam most fontosnak, hogy a tervet kritizáljam (részben ez persze elkerülhetetlen volt), vagy belharcot sejtessek, hanem mert ennél jobb példát nehéz lenne találni a manipuláció anatómiájára.19 A Liget Budapest vs. Podmaniczky Park programoknál - egészükben és részleteikben nézve - a kompetens megítélés ugyanis az ellenkező eredményt kell hozza, mint amit a 'kutatás' és annak média-szórása hoz. Ha tetszik: itt látható a közvetlen demokrácia próbája, és kudarca.20




A Park-rehabilitációs Tervpályázat legszebb rajzát, egy lazúros színezésű kis festményt, a 3158-as számú pályázat első lapján találjuk, a jobb felső sarokban. A Garten Stúdió Kft. által beadott terv, aminek ez a vázlat részlete, első díjat nyert. Itt áll össze a kép, a helyzetben rejlő zseniális, ahogy egy északkelet-délnyugat irányú, 4 km hosszú zöldfolyosóra fűződik fel a Fővárosi Állat- és Növénykert és azon át a Városliget. Mintha azt súgná az ábra: a fejpályaudvart ki kellene húzni Rákosrendezőre, a Nyugati Ligetet (Podmaniczky Parkot) pedig a volt sínek szintjén megépíteni.

Az előző részben említettem, hogy otthagytam a Facebookot. Valamikor ez után a beszélgetés után, amiből itt egy részlet: (egy előző napi ATV beszélgetés kapcsán indított bejegyzéshez szóltam hozzá - 2016. március 31.)

A.J.: 31 March at 13:51
Ugye, kedves György P. te leszel majd a legszűziesebben meglepve,
ha ország-világ előtt nyilvánvalóvá válik, hogy micsoda síbolások
és egyéb disznóságok esnek a "Vár- és a Liget-projekt"
paravánja mögött...

J.P.: 01 April at 02:20
A Liget Budapest program szakmailag teljesen rendben van.
J.B.G.: 01 April at 08:34
Jaj! Csak ezt ne!
R.V.: 01 April at 08:45
"Szakmailag" az is rendben van, hogy az emberek és a fák kipusztulnak.
Ez a technokrata szemlélet pusztít, pusztított Auschwitzban, ahol
a gázkamrák szakmailag rendben voltak, és fog is sajnos,
etikátlan dolog erre hivatkozni.

 

 

 


Háború vagy béke?

Ha már valaki az együttműködés helyett a kizárólagos versengő játékot választja, és - gyalogosként vagy hadvezérként - háborúba indul, jól teszi, ha előtte körülnéz: van-e hadserege? Ha még ha lenne, amivel akár a tervet is sikerrel megakasztanák - mit nyertek? Egy csatát. És elvesztették a háborút. A szimbolikus győzelemmel szemben ugyanis ott áll majd, egyre világosabban - mindannyiunk (de legalábbis a biztos többség) valóságos vesztesége. Mert ha az aktuális hatalom aktuális ellenzéke, politikai érdekből, irigységből, megvetésből, öndefiniálási kényszerből - felettes célokat nem ismerő vagy el nem ismerő, obstruktív ellenzékként - rendre ellehetetleníti a közösség javát szolgáló terveket, akkor ott a közösségnek a továbbiakban java nem lesz, akkor ott fű nem terem.

Mert, ha a kompetencia, a szakmaiság (amiben nyilván benne van a program összes részlete - a fákkal, vizekkel, levegővel) nem számít, akkor az azt jelenti, hogy másról nincs, nem is lehet szó - mint az alkalomról. Ilyenkor, ahogy látjuk, a megtámadottból, itt a Liget-tervből (bármilyen összetett és bármilyen jól kidolgozott is), egyetlen dolog lesz, ami felveszi a funkciót, mint az ellenség egyértelmű tárgya, a legkisebb közös többszörös. Amivel szemben az elégedetlenség, a keserűség, a harag, a gyűlölet magát meghatározza - hiszen fordítva ez már megtörtént: a Ligetvédőknél a Városliget lett a szeretett dolog, amit el akarnak tőlük venni. Mintha a mese képekre, szimbólumokra, akciókra fordított, polarizált világában járnánk.21 Megvalósulni viszont a bonyolult program fog, sokléptékű összes részletével - amiről a tüntetők most, a maguk csatáját védve, hallani sem akarnak.

Szakmai beszámolót írtam, nem politikai állásfoglalást, építészetről szól a szöveg, nem építészekről, civileknek, nem a pártszínvonalú politikának. Sokkal unalmasabb sajnos, de - a Ligetnek nem a Vár a párhuzamos projektje, hanem a Podmaniczky Park.

Janesch Péter
2016. július 26.


1 Bárdos Deák Áginak és Tamás Gáspár Miklósnak tartozom köszönettel, hogy végre rávettem magam ennek a szövegnek a megírására. Már több hónapja toltam magam előtt a feladatot (egész pontosan 2016. március 22-e óta), de úgy látszik - a közeliségük és közöttünk a vita adta meg a kellő lökést, amivel aztán elindulhattam a lejtőn.

2 Why You Can’t Change People’s Minds With Facts A Coaching Leaders Brexit utáni tanulmánya arról, hogy a kilépést támogatók hogy lehet, hogy nem változtatták meg véleményüket azok után, hogy kiderült: a kilépés-kampány legnagyobb ígéretei és fenyegetései (az egészségügyi ellátás pénzei, illetve a menekültek áradata) - nonszensz hazugságok voltak. Tanulságos olvasmány, de sajnos szinte egyik tanácsát sem fogadtam meg, mikor ezt írtam, úgyhogy stratégailag ez, mondhatjuk, egy öngyilkos szöveg. Hiszen többször ismétli a szerző: tilos azzal próbálkozni, hogy egy ilyen polarizálódott helyzetben meggyőzni próbáld a másik oldalon állót, hiszen csak muníciót szolgáltatsz számára a saját meggyőződése, hite igazolására.

3 Szinte nincs, aki egyetértene velem a barátaim közül, és csak azzal vigasztalhatom magam, hogy: hiszen akkor hinniük kellene bennem, azt meg - a feleségemen kívül - senkinek nem ajánlom. Nehéz dolga lenne annak is, aki arról próbálna meggyőzni, hogy az aláírók táborában otthonosan érezhetném magam. A megszokott helyemen, a civilek oldalán viszont biztosan nem érzem úgy. (Akkor most mi vagyok? Rendőr?) Ha legalább Kármán Tódor lennék. Hányszor hallhattam volna apámtól több változatban is, hogy "ha valaki fiatalkorában nem szimpatizál a forradalmárokkal, akkor nincs szíve, ha valaki idős korában is elfogadja a forradalmárok nézeteit, akkor nincs esze." (Hargittai Balázs-Hargittai István: A marslakók bölcsessége)

4 Nem értem pontosan, hogyha a kutyasétáltatók továbbra is sétáltathatják a kutyáikat, ha a futók továbbra is futhatnak, a családok továbbra is majálisozhatnak, a sörsátrasok sörözhetnek, a focisták focizhatnak, a biciklisták biciklizhetnek, a szánkózók szánkózhatnak, és ha a régi Kertem összeforrt csapata ezt kérné, akkor nyilván egy arányos területet megkaphatnának arra, hogy gondozhassák a saláta- és paprika-kertjüket, tűz mellett zenéljenek egész éjjel, miközben, akiknek meg színházba, koncertre menni van inkább kedvük, valamilyen előadásra, múzeumba, vagy egy másik buliba, esetleg csak valami bizonytalan kimenetelű randevúra lenne kedvük menni - mi az akadály?

5 106. ülésnap (2015.10.19.)

6 Garay Klára - a Városliget barátai facebook oldal szerkesztője, biológia tanár 

7 Második Katonai Felmérés (1806-1869) - nagyszerű!

8 TGM: Föl & le (Tranzit), TGM: Gazemberek! (Kettős Mérce)

9 Hogy mint csoport-tag átlépünk egy másik állapotba, azt az is mutatja, hogy például a hiszem, ha látom evidencia már nem működik. Csoportban azt az egyfélét hisszük, amit a csoport (együtt maradása érdekében) mond - hiába látjuk az ellenkezőjét. És ez sokáig így volt jó!

10 Az egyszerű számítást itt lehet találni - Költség és haszon

11 Földes András: Budapest mája 

12 Janesch Péter: Egység, az egész-ség

13 Kovács Dániel: Világdíjat nyert a kormányzati negyed / 2008. szeptember 26., a pályázat a honlapon: http://team0910.hu/palyazat/89/382

14 Mert, hogy a Klub Rádió (április 6-i) adásában a nap kérdése az "Ön szerint sikerülni fog a Fidesznek lebetonoznia a Városligetet?" lett, annak azért voltak már előzményei.

15 Taktika? Kényszer? Vagy a Dada személyesen? Nem én akartam darázsfészekbe nyúlni - hónapok óta várom, hogy vegye észre valaki.

16 Még tavasszal (a Levegő Munkacsoport által rendelt felmérés után), az Ipsos Zrt. végzett egy másik kutatást - most a Városliget Zrt. megbízásából, a budapestiek és a Városliget használói körében a park átfogó megújítását szolgáló Liget Projektről. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 69 %-a egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. (A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek csupán 71 %-a hallott a tervezett városligeti fejlesztésről.) Nem sokkal később egy újabb közvélemény-kutatást végez a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, ők a Greenpeace megbízásából. Ez azt állapította meg, hogy a budapestiek 81 %-a nem ért egyet azzal, hogy új múzeumokat és egyéb építményeket építsenek a Városligetbe. Az információs számháború szemléletesen mutatja, hogy a közvélemény - és ez által a kutatás - hogy manipulálható - pusztán a kérdések különböző megfogalmazásával.

17 A témában egy következő alkalommal majd kiírok egy építészeti villám-pályázatot, ami után már pontosan tudni fogjuk a mennyiségeket, a nyers szerkezet és a dombocska dimenzióit, metszetekkel és legalább a Podmaniczky Park és a Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépületének találkozását bemutató távlati képekkel.

18 Így lehetne az M3-as bevezető forgalmát a felszabaduló, délkelet irányba forduló sínek nyomvonalán a Hermina út helyett a Dózsa György út felé terelni. Elvben elképzelhető egy úgy ütemezett kivitelezés, ahol a rákosrendezői új sínek és kiszolgáló épületek  2 évre becsült munkálatai alatt a Nyugati pályaudvart nem kell bezárni.

19 Történész-, szociológus-, kultúrantropológus-, média- és egyháztörténet kutatók figyelmébe: fantasztikus mennyiségű és változatosságú anyag gyűlt már eddig is össze - és most még csak a történet elején tartunk - a laboratóriumi modell szinten működő imaginárus-liget-mezőben a kognitív disszonancia, az önbecsapás evolúciós előnyei, a why-leaders-lie, a felettes cél, a kooperáció vagy kompetíció kutatási témakörökben biztosan, és feltehetően még számtalanban. 

20 Felmerül egy morális, ha tetszik jogi kérdés is: elfogadható gyakorlat-e olyan esetekben közvélemény-kutatást (népszavazást) tartani, ahol - a hozzáértés hiánya vagy a tájékoztatás egyensúlytalansága miatt - nem várható sem kompetens, sem hiteles válasz? Tehát, ahol a megkérdezettek szabadon befolyásolhatóak? Csak halkan, ahogy Srna súgta Subasic fülébe: nem. És ha továbbmegyünk, akkor meg kell állapítsuk, hogy a közvetlen- és a képviseleti demokrácia szavazási- illetve választási gyakorlata is pszeudo, sem kompetens, sem hiteles módon már nem tudnak működni. A Linux módszer példáján lehet elindulni az új rendszerszervező gyakorlattal - a nyílt, szabadon hozzáférhető, együttműködés-alapú, matematizált protokollokkal. 

21 Nem ez teszi TGM idézett két írását határozottan megkülönböztethető minőségűvé? A szimbolikust tematizáló TGM remek. Ott csillogva cikázik az értelmezés képzett, otthonos terében. Az innen szerzett lendület lehet talán az, ami a valóságos helyzetek konokabb dimenziójában túlrepíti, a reálisnál esetleg messzebbre.