A szegedi Déli-hídról
Mióta van ember és van Tisza, az ember azt hosszában is és keresztben is használja. A folyó a hajózással segíti a mozgásunkat, híd hiányában pedig akadályozza. Ezek a használati irányok ráadásul össze is függnek. Dr. Rigó Mihály írása a Szegedi Déli-hídról.
”Áldott a Tisza tája,
Magyarország Kánaánja!”
Juhász Gyula: A Tisza
Annak ellenére, hogy igyekeztem csak a hídról írni, kénytelen voltam röviden kitérni a hajózásra is és a vasúti közlekedésre is. Szegednél a Tiszán már a rómaiak idejében is volt gázló, e körül jött létre a „szerette város”, amely gázlóhoz azután az utak minden irányból odafutottak.
]
Szeged első közúti hídja a mai Belvárosi-híd, melynek elődje az 1879-es nagy árvíz után épült. Megvalósulásához egy egész várost leromboló árvíz kellett. Az első és máig az utolsó vasúti hidunk néhány csonkja még látszik. Nemzetközi volt, mert a franciák és a magyarok építették, az angolszászok és a németek pedig lerombolták.
Harmadikként a Bertalan-híd készült el. Az ára ennek is nagyon nagy volt, mert a városnak cserébe le kellett azt nyelnie, hogy a balkáni tranzitforgalom továbbra is átgázol Szegeden. Építésekor csak annyi történt, hogy a bajt az egyik utcáról egy másik utcára tették át a városon belül.
Három hidunk és sok hídálmunk van.
Az első szegedi közúti híd helyét eleink annyira eltalálták, a városhoz olyan nagyszerűen illesztették, hogy a két forgalmi sávos Belvárosi-híd mai forgalomnagysága közel azonos a négy forgalmi sávos Bertalan-hídéval. Egy viszonylag friss vizsgálat szerint míg a Belvárosi-hídon 9.600, addig a Bertalan-hídon 9.900 egység jármű megy át naponta.
A város most küzd a Déli-hídért, mely Szegeden a Nagykörút folytatásában, a szegedi Oldal utca és az újszegedi Kertész utca között lenne. Építését már minden „nagy” ember megígérte aki felénk tévedt - főleg a négyévenkénti választások hajráiban, azonban mintha mégsem bírna megszületni. Hasonló értékű beruházások a fővárosban szinte pillanatok alatt valósulnak meg, itt viszont évtizedek kínja is kevés ehhez az egyhez. A hidak sorsa sokban hasonlít az emberekéhez. Szeretnék ebből sokak számára érthető módon részleteket felvillantani.
Az írás teljes terjedelmében elolvasható erre a linkre kattintva.
Rigó Mihály
okl. erdőmérnök
okl. építőmérnök
