Az utóbbi pár nap legnagyobb port kavaró híre volt, hogy az aligai magaspart alatti szűk szakaszon, az úttörőtáborként ismert, majd később Erzsébet-táborként is működtetett vízparti üdülő helyén megépülhet egy hatalmas, 92 lakásos társasház, ami a helyi építési szabályzat pontjait, fogalmazhatnánk úgy is, hogy semmibe veszi. A civilek tiltakozása ellenére jelenleg úgy tűnik, hogy a bontás után akár azonnal elindulhat a kivitelezés, az azonban továbbra is kérdés volt, hogy melyik építész, iroda nevéhez fűződik a balatoni partszakasz képét jelentősen átformáló épület terve.
Az ÉTDR rendszerében elérhető látványtervek és részletek alapján már-már hihetetlennek tűnő balatoni projektről a Balatontipp közölt egy részletes írást, amelyben a szintén erős visszhangot kiváltó Club Aliga területéhez kapcsolódó történésekkel hozta összefüggésbe a közeli 1392-es helyrajzi számú ingatlanon tervezett óriás építményt.
„Az augusztusban kiadott jogszabály elsősorban az egykori MSZMP-üdülő, a Club Aliga mai tulajdonosainak adott szinte korlátlan beavatkozási lehetőséget az addig érvényes építési és telekalakítási szabályok felülírásával. A helyiek és más egyszerű halandók jogait csorbító beruházói szabadságból jutott a kerítésen túlra is." – fogalmaznak a balatonvilágosi terület utóbbi éveinek eseményeit összefoglaló cikkben1.
Az említett 8300 négyzetméteres terület hosszú időn át állami tulajdonban volt, ám 2016-ban úgy tűnt szorosabbra is fűződhet a kapcsolat a település és a kérdéses sorsú ingatlan között. A helyi önkormányzat levélben fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV), amelyben kérték a terület térítésmentes önkormányzati tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adását. 2019 tavaszán újabb levélben, ezúttal már csak 49 évre szóló vagyonkezelési lehetőséget igényeltek. 2020 januárjában érkezett válasz az MNV Zrt.-től, amiben arról adtak tájékoztatást, hogy árverésen értékesítették az érintett ingatlant, ezért most arra kérik az önkormányzatot, hogy tegye meg nyilatkozatát, akar-e élni az elővásárlási jogával.
A magas összeget Balatonvilágosnak nem volt lehetősége finanszírozni, de a TNM-rendelet szerinti 10 méteres parti sétány állami vagy önkormányzati tulajdonként tartásához ragaszkodtak. Ennek rendezéséhez az árverés eredménytelenné nyilvánítását és tárgyalási lehetőséget kértek az MNV Zrt.-től. A próbálkozás ellenére viszont a május 11-én megjelent adatok alapján 326 millió forintos összeggel az MNV Zrt. megkötötte a szerződést az árverésen nyertes Archibald Ingatlanhasznosító Szabadidő, Sport Kft.-vel.
A már említett rendelet, amely az új tulajdonosnak szinte korlátlan beavatkozási lehetőséget biztosít, a cikk szerint az egykori úttörőtábor területére is érvényes lett és a tervezett 92 lakásos társasház nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kapott a kormánytól, szállodafejlesztésre hivatkozva.
Kivételes elbírálásként többek között
20-ról 30%-ra emelte a beépíthetőség mértékét,
a legnagyobb épületmagasságot 8-ról 16,5 méterre növelte,
a kötelező zöld felület arányt 50-ről 40 százalékra csökkentette,
a terepszint alatti beépíthetőség mértékét 20-ról 50%-ra emelte. És ami igazán durva,
kimondta, hogy az ingatlanon parti sétány, közhasználat céljára szolgáló strandolásra alkalmas partszakasz, közhasználat céljára szolgáló strand és különleges strandterület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn.
A part közeli területek szabályozásáról korábban elfogadott TNM-rendeletben kijelölt 10 méter széles zöld sáv, parti sétány, illetve a 30 méter széles beépíthetetlen terület, amely a helyi építési szabályzatban is szerepel, az új kiadott jogszabállyal gyakorlatilag a semmivel vált egyenlővé. Hogy az építési eljárás lebonyolítása is könnyebbé váljon, a rendelet az engedélyezési határidőket is lerövidítette, és rögzítette azt is, hogy a beruházás esetében építészeti-műszaki tervtanácsi véleményre nincs szükség, valamint településképi véleményezési eljárást sem kell indítani.
Az épületek bontása február végén indult, majd közzétették a beépítéssel kapcsolatos terveket is, amelyből kiderült, hogy a kormányrendelet indokaként, szállodafejlesztés helyett, a kiemelést a hatályos építési szabályzat felülírására használnák. Ez „könnyedén" adhat lehetőséget a balatoni látképet is befolyásoló túlzó beépítéseknek. Ebben az esetben a cél egy 92 lakást és egy vendéglátó egységet magába foglaló hétszintes társasház kialakítása, ami a telek szinte egészét elfoglalja, így a korábban tervezett 30 méteres, védett parti sáv és a sétány helyett az épület egyik szárnya mindössze 8 méterre lesz a Balatontól.
A 24.hu összefoglalója szerint a maximális épületmagasság több mint kétszeresére (8-ról 16,5 méterre), a lehetséges beépíthetőség mértéke a felszín felett 20-ról 30 százalékra, míg a felszín alatt 20-ról 50 százalékra nőtt, így jóval terebélyesebb mélygarázs, illetve magasabb épület jöhet létre. A kötelező zöldfelületi arány minimuma ezzel párhuzamos pedig 50-ről 40 százalékra csökkent. Az állami építési rendszerben információi alapján ezeket a kitágított határokat a projekt majdnem teljesen kitölti: a beépítettség mértéke 0,91%-al esik a maximum alá (29,09%), az épületmagasság 31 centiméterrel marad a limit alatt (16,19 m), a zöldfelületi fedettség pedig alig több mint egy százalékkal (41,22%) emelkedik a minimálisan elvárt arány fölé.
Az Aligai Fürdőegyesület “STOP Balatonaligarcha! – Balatonvilágos úttörőtábor" címmel aláírásgyűjtő kampányt indított, hogy a lakóház ebben a formában ne épülhessen meg, valamint arra kérik a Somogy Megyei Kormányhivatalt, hogy a 2021. március 8-án kiadott építési engedélyt vonja vissza.
„A Balaton nem egy kifeszített víztükrű medence, az új épületeket tájba illő módon és fenntarthatósági, társadalmi, környezettudatossági szempontokat figyelembe véve kell fejleszteni. A Balaton mindenkié!" – írják a tájékoztatóban.
A civil szervezetek, egyesületek és a helyiek tiltakozása ellenére azonban jelenleg úgy tűnik, hogy a bontás után akár azonnal elindulhat a kivitelezés az érvényes engedéllyel. Az azonban továbbra is kérdés volt, hogy kihez fűződik a balatoni partszakasz képét jelentősen átformáló lakóház terve, mivel az adat az épülettel foglalkozó közleményekben és az ÉTDR rendszerében sem szerepelt.
Az Építészfórum értesülése szerint az 92 lakásos balatoni óriást a szegedi Török Csongor Építésziroda tervezte, akik megkeresésünkre megerősítették az információt.
„Igen, az én irodám tervezte a tárgyi lakóépületet. További információt nem tudok adni, nincs rá felhatalmazásom." – fogalmazott Török Csongor építész.
Mivel, ahogy a rövid válaszból is kiderült, az építésznek jelenleg „nincs felhatalmazása" bővebb tájékoztatást adni, ezért kérésünk ellenére az eddig megjelent hírekhez kapcsolódóan szakmai véleményt, hozzászólást, reakciót egyelőre nem kaptunk. Szegedi forrásaink szerint Csongor nevéhez a településen rendkívül sok megvalósult projekt, épület kapcsolódik többek között egy a balatonvilágosi tervhez tömegképzését tekintve hasonló társasház is, amely 2018-ban elnyerte az Év Homlokzata díjat. Az építész a Csongrád-Csanád Megyei Építész Kamara tagja és a városban jó hírnévnek örvend. Török Csongor egy kisebb csapattal dolgozik és stílusát tekintve mindig törekszik követni az aktuális igényeket, trendeket. A látványtervet és a díjazott szegedi társasházat szemlélve hasonló formákra ismerhetünk rá az Építészfórum oldalán is bemutatott balatonszemesi Marina Sétány Penthouse esetében is.
Források:
1Győrffy Árpád: Balatonvilágos – Előjátéknak egy 92 lakásos társasház a Club Aliga szomszédságában, balatontipp.hu (2021.03.11.)