Az Aquaticum strandfürdő ötletpályázatának eredménye

Az ötletpályázat célja volt, hogy a standfürdő létesítménye a már megújult szálloda, termálfürdő és gyógyászati szolgáltatással azonos színvonalú, komplex szolgáltatást nyújthasson, országos szinten is kiemelkedő attrakciók megvalósításával. Az 1. díjas ötlettervet a BORD Stúdió készítette, Bordás Péter vezetésével. 

A beérkezett pályaművekben a Bíráló Bizottság számos izgalmas és egyedi gondolatot talált, melyek sikeresen járulhatnak hozzá a strandfürdő színvonalas fejlesztéséhez. Komoly kihívás volt a debreceni Nagyerdő ligetes, karakteres környezetében az új strandfürdő megálmodása. A speciális helyzetre és feladatra adott válaszok közül azokat támogatta a zsűri, ahol az alkotók szakítottak a hagyományos strand élményelemeivel, és megpróbáltak a hely tágabb környezetéhez szervesen kapcsolódó, azzal aktívan kommunikáló kialakítást megfogalmazni.

A pályázat különlegessége és egyben nehézsége is többek között abból fakadt, hogy építész és tájépítészi feladatokat azonos arányban tartalmazott. Ebből következett, hogy azon pályaművek értek el jobb eredményt, ahol építészek mellett tájépítészek is azonos hangsúllyal vettek részt a munkában. Ezen terveknél sokkal érthetőbben és élhetőbben alakult ki a nagyerdei strand összetett térstruktúrája. A díjazásban részesült pályaművek sikeresen foglalkoztak a külső környezettel, a városi kapcsolódási lehetőségekkel is.

A tájhoz való kapcsolódás kulcsfontosságú volt, ami nem feltétlenül a tájba olvadást jelentette, hiszen a tájhoz minden kapcsolódik, részévé válik, akár belesimul, akár nem. Ez adta ennek a pályázatnak az igazi érdekességét, ahogy a különböző tervek ezt a táji kapcsolódást miként értelmezték, hogy alkottak kontrasztot, vagy éppen olvasztották az épített elemeket a nagyerdei környezetbe. A legjobb pályaművek ezt egyszerre tudták megvalósítani, a látványelemeket a táj fölé rendelték, a szokványos elemeket mellé-, a kiszolgáló funkciókat pedig egy alárendelt helyzetbe állították.  

Részlet a zárójelentésből

A tervpályázat tárgya

A tervpályázat tárgya a debreceni Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont területén a strandfürdő fejlesztése. A Kiíró építészeti ötletpályázat formájában kívánta összegyűjteni azokat a tervi javaslatokat és beépítési koncepciókat, amelyek segítségével pontosabban tudja a standfürdő fejlesztése során megvalósítandó funkciók és attrakciók tervezési programját összeállítani.

A Kiíró a legmagasabb szintű és a kiírás szempontjainak legjobban megfelelő építészeti, tájépítészeti megfogalmazások felhasználásával fogja a tervezett beruházás elemeit meghatározni.

Ötletpályázat eredményének összefoglaló értékelése

Az „Aquaticum strandfürdő fejlesztése” építészeti ötletpályázat eredményes volt, az elbírált húsz pályamű értékes ötletekkel járulhat hozzá a fejlesztéshez. Kiemelkedett a 9. sz. terv egyetlen erős látványelembe sűrített építészeti víziója és kulturált tájépítészeti koncepciója. A terület hagyományos karakterét erősíteni kell az oldott, ligetes jelleg megtartásával és hangsúlyosan meg kell oldani a jelenleg teljesen zárt Pallagi út felőli, keleti oldal és a sétány
kapcsolatát, kifelé és befelé egyaránt szolgáló kereskedelmi-, vendéglátó egységek telepítésével. A strand és az élményfürdő új közös főbejárata az élményfürdő északi oldalán alakítható ki. A termálvizes medencék megfelelő telepítésével meg kell oldani a termálfürdő és a strand optimális kapcsolatát. Figyelembe kell venni a formai kialakításnál a víztorony helyzetét. A Nagyerdei körúti északi teleksávon távlatban szálloda fog épülni. Ez lesz a Pallagi úti sétány végpontja, megvalósulásáig a strand sportterületeként működik. A strand
belső elrendezését a fedett és nyitott az „intim és közösségi, a nyugodt és mozgalmas terek harmonikus, egymást jól kiegészítő együtteseként kell kialakítani.

A Bíráló Bizottság támogatott minden olyan törekvést, ami eltér a szokványos, manapság divatosnak tekinthető megoldásoktól, - a standard élményelemekkel szakít, azokon túllép. Mivel a megyében több jól működő strand nyújt lehetőséget a relaxációra (Balmazújváros, Hajdúböszörmény), vagy éppen a populáris vizes élményekre (Hajdúszoboszló), fontos volt annak az egyediségnek a megtalálása, ami Debrecen Nagyerdőbe ágyazott városi fürdőjére jellemző lesz. Ez nem feltétlenül az extrémitásról kell, hogy szóljon, hanem egy kulturált városi minőségi hangulatról, kihasználva a parkerdő által biztosított egyedülálló környezetet. A Bíráló Bizottság támogatta mindazon elképzeléseket, ahol a ligetes- fás jelleg nem változott, a telepítés ezen adottságokat tiszteletben tartotta, illetve kiemelte. Pozitív megítélés
alá esett több olyan pályamű (4. sz. 18. sz.), amely ezt a nyugodt „békebeli” hangulatot kortárs eszközökkel interpretálta. A győztes pályamű (9. számú) szerencsésen ötvözte az elvárásokat. Egyrészt egy olyan - nagyon erős egységbe szervezett - vizes élményelemet mutatott be, ami mint épület, és mint térplasztika is értelmezhető, ezáltal egy különleges látványelemmel gazdagítja a környezetet, mindezek mellett a sűrítésből adódóan teret adott a
környezetnek, hagyta érvényesülni a táji elemeket, a ligetes jelleget. 

Városszerkezeti kapcsolatrendszer szempontjából azok a pályaművel élveztek előnyt, ahol a területet keletről határoló Pallagi út, - mint majdani gyalogos sétány - irányába olyan gesztussal fordul a strand, ami nem elválaszt, hanem összeköt. Ez lehetett mindkét irányban kiszolgáló éttermeket, üzleteket magába foglaló, teresedéseket adó épület (4. sz., 16. sz. pályamű), vagy éppen az épületek redukálása, és ezáltal a természeti közeg vizuális összefonódása a sétánnyal (9. sz. pályamű) . Az erdővel való viszony szempontjából több olyan pályaművet tartott értékesnek a Bíráló Bizottság amelyben a Pallagi út felől induló épített sűrűsödés feloldódik a nyugati oldali erdős közeg irányába (4. sz., 18. sz pályamű). A Bíráló Bizottság magasra értékelte azt a kiemelkedő urbanisztikai ötletet, mely a Nagyerdei Stadion/Víztorony és a Békás-tó közötti gyalogos kapcsolat megteremtésére adott javaslatot (8. sz. pályamű), ezáltal – hasznosságán túlmenően - új perspektívából bemutatva a gyalogosoknak a strandot.

Az extrém, nagy gesztusokat, melyek önmagukra hívták fel a figyelmet és nem voltak tekintettel az adottságként már meglévő épített környezet kvalitásaira, és a természeti környezetre a Bíráló Bizottság kerülendőnek tartotta. Ugyanez vonatkozott a túlépített, urbanizált jellegre, és a mesterségesen létrehozott terepalakulatokra. Több pályaműben kiemelt hangsúlyt kapott a terület közepének promenádszerű egyenes vonalú elmetszése, vagy éppen épülettel való beépítése, melyet szintén nem támogatott a Bíráló Bizottság.

A benyújtott pályaművek bírálata során sok értékes, megoldás került felszínre (pl. a hullámfürdő ipartörténeti értéket jelentő – máig az egyik legjobb hazai hullámképet adó - gépházának bemutatása), ami az ötletpályázat kiírásának létjogosultságát alátámasztotta. A felvetett ötletek eredményesen segíthetik a fürdő, helyhez illő egyedi és kortárs megújulását.

Az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálat

1. számú pályamű: LEN Architects Kft. - Román László - megvételben részesült

A Pallagi út oldaláról a falszerű kabinrendszert meghagyta a pályázó, ami nem
homlokzatosítható, kerítésszerű, elválasztó elem. A terület körülépítése belül ligetes megoldásokkal egyfelől érték, más felől problémákat vethet fel. Kívülről nem kommunikál, kifejezetten izolál. Belső elrendezés tekintetében következetes, szép ívű rendszer figyelhető meg, nagy zöldfelületekkel. Szigetszerű rendszert alakít ki nagy vízfelületekkel. A pályamű neutrális építészetet képvisel. A lombkorona szintre vitt gyalogos közlekedés kapcsolata a terepszinttel korlátozottan megoldott, mivel kevés a vertikális közlekedési lehetőség, de ez könnyen orvosolható. Több izgalmas elem is megjelenik a pályaműben, ugyanakkor a nagy vízfelületek üzemeltetési szempontból mindenképpen aggályosak, továbbá nehézséget vet fel az is, hogy a pályázó idegen tulajdonú ingatlanra is helyezett medencét. A pályamű alapvetően szellemes közlekedési motívumrendszerre épít, kulturált előadásmóddal.
Az élménydús nagy vízfelületek és az izgalmas zöldfelületi rendszer kialakítása miatt a Bíráló Bizottság megvételben részesíti.

2. számú pályamű: PYXYR Studió Kft. - Kun Tamás - megvételben részesült

Fa motívum jelenik meg vezérelemként, ami formai ellentmondást vet fel az ágak vonalvezetése és a medencék alakja között. A Pallagi út irányába kerítéssel és kabinsorral fordul, ami városképi aggályokat vet fel, bár ennek merevségét a homlokzatképzéssel jól igyekszik oldani. A vezérmotívum rendszeréről teljes mértékben leválik az építészeti struktúra. A pályamű épít belső térburkolatok rendszerében is visszaköszönő szöget bezáró lamella elemekre, azonban a homlokzati struktúrát és a belső alaprajzi rendszer nem követi.

Negatívum, hogy a vízesést, mint közterületi látványelemet bevonja a strand területére. A terület körbehatárolása kérdéseket vet fel, szimpatikus azonban az erdőszerű megközelítés. Fa, mint grafikai jel jelenik meg a pályaműben, melynek karaktere leginkább madártávlatból érvényesül. A központi tér alulméretezett, melyről a kiszolgáló egységek leválnak és szélre tolódnak. Az épületek hangulata kulturált. A belső térképzésekre való látványtervi utalás a
nyári időszak intenzív fény-árnyék rendszerére épít, ami értéke a pályaműnek. Üzemeltetési szempontból a vízfelületek aránya, mérete kezelhető. Az épületek megközelítése (pl. áruforgalom) a strand területén keresztül történik, ezt az üzemeltető szeretné elkerülni.

Az erdős jelleget tiszteletben tartó, határozott formai motívummal operáló elrendezés és a kulturált építészeti megjelenés miatt a Bíráló Bizottság megvételben részesíti.

3. számú pályamű: 

Szándékolt távolságtartással viszonyul a meglévő Nagyerdei sétányok rendszeréhez. Ez értéket is jelenthet, viszont a koncepcióban bemutatott erősen geometrikus, foltokkal operáló derékszögű rendszerre építő elv az oldott strandhangulat kialakításához túlságosan merev. Inkább a sétányrendszer dominál, mintsem a köztes terek. A Pallagi úti sétány felőli külső kapcsolata erősen redukált, nagyobb részt kerítéssel fordul ebbe az irányba. Az északi terület kialakítására adott válasz a sportpályákkal sematikus és túldimenzionált. A bíráló bizottság a terv erényeként tekint arra, hogy a meglévő gombákat megtartja, és újra értelmezi funkcionálisan is. A különböző funkciókat és épületeket nagyon koncentráltan helyezte el a területen. A tervezett megoldás vízhasználata és élményelemei konvencionálisak. A hullámmedence áthelyezése felesleges plusz költséget jelenthet. Üzemeltetés szempontjából problémamentes. Nem szerencsés az 50 méteres úszómedencéhez ennyire közel telepíteni a termálmedencéket.

4. számú pályamű: Artonic Kft., Urban Concept, Közlekedés Kft. - Töős György, Fátyol Tibor, Tóth Dávid, Ákoshegyi György, Kontra Dániel, Rhorer Ádám - megosztott 3. díj

Alapvetően szimpatikus irányelvet képvisel a pályamű azzal, hogy nem kíván egy mindent felülmúlni akaró vizes attrakcióval a közeli fürdőhelyekkel konkurálni, hanem egy következetes vízfelületi rendszert hoz létre. Kedvező, hogy több helyen teremt kapcsolatot az erdővel. Differenciált, változatos élményt adó medencék jelennek meg esztétikus vonalvezetéssel komponált sétányokkal, melyek funkcionális elemként strukturálják a teret.Kommunikatív a főépület, átmeneti terekkel, melyek nyitnak az erdő irányába. A gyógymedence kedvezően került elhelyezésre. Ligetes, kulturált rendszer, jelszerűen kiemelkedik a toronyszerű csúszda, de nem tolakodó. Kelet felől nyugat irányába megritkul a tér, ami előnyös is lehet, de a szolgáltatások is eltűnnek, ami hátrányos. A bejárat után rögtön egy intenzív medence került elhelyezésre, ami a látogatók fogadására nem a legideálisabb.

Megmarad a nagyerdei békés, ligetes hangulat, ami kellemes ellenpólusát képezheti Hajdúszoboszló profiljának. A burkolt terek alulméretezettek. A csúszda, építészeti elembe való integrálása miatt nem konvencionális. Az árufeltöltés lehetősége elvágja a teret. Üzemeltetési Szempontból a medencék mérete és a közlekedési rendszer kialakítása is megfelelő. A kiírás kérdéseit ideálisan teljesíti, a Pallagi úti sétány felöl az erdő felé harmonikusan és jó érzékkel csökken a tervezett létesítmény sűrűsége és építettsége. A számos medence aktív eszköze a tájépítészeti kialakításnak, hangulatos parkerdei strand hangulatot teremt.

A kiírás kérdéseit ideálisan teljesíti, a Pallagi úti sétány felöl az erdő felé harmonikusan és jó érzékkel csökken a tervezett létesítmény sűrűsége és építettsége. Az egységes és jól fogalmazott építészeti megjelenés, valamint a vizes medencék könnyed kialakítása miatt a Bíráló Bizottság megosztott III. díjban részesíti.

5. számú pályamű: 

Az építészeti és területhasználati koncepció logikusan szervezett, a gyerekmedencét körbeölelő medencerendszer támogatható elképzelés, viszont a hullámmedencét és az 50 méteres medencét egyaránt áthelyezi, ami a gazdaságos kialakításra való törekvés okán nehezen indokolható. Nem támogatható azonban az, hogy a termálfürdő résztől elhatárolódik
a fürdő létesítmény. A Pallagi út felé néző kiteresedés támogatható gondolat, viszont a térfalat adó utcai épület a mögötte lévő öltöző funkcióval nem kommunikál a közterület irányába, túlméretezett falként vágja el a Nagyerdőt. Hiányzik a medencerendszereket összekötő komponált belső sétány, ezáltal a zöldben úszó közbenső gyerekmedence rész megközelítése sem biztosított. Alapvetően megállapítható, hogy a strand használatát biztosító kiszolgáló
funkciók alulméretezettek, ellenben az öltözőrész építészetileg és alaprajzi méretét tekintve is túldimenzionált. A nyári bejárat eldugott helyre került.

6. számú pályamű: 

A diagonális úttal való átmetszés nagyon mereven és túlhatározottan promenád-szerű elemként metszi át a strandot és a középső lábnyom formájú központi „szigetet”. A sétány irányába tömbszerűen összefogott öltöző blokkokkal fordul, és nem hoz létre kapcsolatot kereskedelmi, vagy vendéglátó ipari egységgel a Pallagi út és a fürdő területe között , ami városképi szempontból kedvezőtlen. A terv előnye, hogy a csendes relaxációs medencéket a meglévő termálfürdő közelébe telepíti. A formai világa zavaróan sokszínű. Értékes elem a hullámmedence látványgépházzá történő alakítása. A terv hátránya, hogy a „száraz” játékelemeket a strand területéről kirekesztette. A pályamű közel azonos étterem egységet tervez a két bejárathoz, az átlós feltáró út végpontjaiban. Alapvetően belátható, hogy vendéglátás szempontjából a Pallagi úti sétány nagyobb vonzerővel bír, így a vendéglátást és a kereskedelmet inkább erre az utcaszakaszra kellett volna szervezni ami az utcakép és az üzemeltetés szempontjából is előnyösebb lett volna. A sportpályák megközelítésére szolgáló út a telek sarkának vezet.

7. számú pályamű:

Építészetileg érdekes lebegő tető épületelemmel, - mely az egyes elemeket összefogja és egyúttal átmeneti tereket hoz létre - néz a Pallagi út irányába, ellenben a bejáratot nem szervezi össze a jelenlegi élményfürdő meglévő bejáratával. A tervezett épület északi részén a Víztorony közelében, a Pallagi út irányába néző vendéglátó egységeket hoz létre, melyek egyúttal a strand kiszolgáló elemei is. A beépítés illetve a gyalogos rendszer vonalvezetése
túlzottan töredezett, ugyanakkor részleteiben tájépítészeti szempontokból jól kidolgozott.

Igényes egységben vannak a víz, a különböző burkolt és a zöldfelületek. A csúszdarendszer kiemelésére szolgáló mesterséges domb tájidegen elemmé válik, költségigényes, többek között azért is, mivel emiatt az 50 méteres versenymedencét áthelyezi. A szétszórtan elhelyezett, csobbanó medencék felügyeletéből adódó költségigény magas. A gyógyászati, relaxációs célokat szolgáló termálmedencéket nagyon forgalmas helyre telepíti. A gyermekmedence dimenziója alulméretezett, kialakítása formailag redukált. A csúszdapark színes szalagként megjelenő elemei nem emelik a vizuális minőséget.

8. számú pályamű: Roeleveld - Sikkes Építészek Magyarországi Kft. - Durk Jan Sikkes, Albel Éva, Koválcsik Ágnes, Magyar Ferenc, Jani Sándor - megosztott 3.díj - 3 millió Ft pályázati díj

Bíráló Bizottság értékelte azt a felvetést, ami a fürdő területe felett átvezető attraktív, építészetileg szépen formált híd-szerűen megemelt sétánnyal teremt kapcsolatot a stadion és környezete, valamint a megújult Békás-tó között, ami bizonyos. Az üzemeltetés körében felmerülő kérdéseket is felvet. Az öltözők alulméretezettek. A medencék alaprajzi kialakítása esztétikus, összefogott geometriájuk előnyös rendszert alkot. Az épületek száma és nagysága kevés. Kedvező, hogy a teherforgalom térszín alatt történik. Madártávlatból látványos kialakítás, mely földről nézve valószínűsíthetően nem érvényesül teljes mértékben, viszont a betervezett átvezető sétány ezt megoldja. A bejárat a villamosmegállóktól távol valamint túlságosan rejtetten került elhelyezésre, mivel a Pallagi útról indított rámpák, kitakarják a bejáratot. Az átmenő, illetve az egyes funkcionális egységek közötti belső közlekedést a pályázó nem oldotta meg, így csak a medencék kontúrjának nyomvonalát követve lehet nagy kerülőkkel közlekedni, vagy a zöldfelületen. Üzemeltetési szempontból negatívum, hogy a hidroforház eltűnik, a működés a e nélkül nem megoldott, további problémákat jelent a víz alatti tároló, raktár hiánya, valamint a túlzott méretű vízfelületek.

A strandfürdő területe felett jól formáltan kialakított átvezetés városépítészetileg hasznos ötlete és a vizes medencék játékosan formált, összefüggő rendszerének megoldása miatt a Bíráló Bizottság megosztott III. díjban részesíti.

9. számú pályamű: BORD Építész Studió Kft. - Bordás Péter - I. díj: (8 millió forintos díjazás)

Egyetlen nagyon karakteres, építészetileg is magas minőségű – ugyanakkor egyedi módon kialakított élményelemekre is lehetőséget adó – jelszerű elembe sűríti bele a programot. Minden olyan medence egységet a helyén hagy, ami a jelenlegi strandból értéket képvisel. Az összes kiszolgáló funkciót térszín alatt helyezi el, (úgy, hogy az ugrók vízbe érkezését is láttatja üvegfalon keresztül) ezzel a zöldfelületek nagysága maximalizálva van. A sűrítés jelen esetben erősíti a koncepciót. Karakteres alakzat, szép vonalvezetéssel, melyben a megemelt körbevezetett napozó-sétány rész jól használható. Jó súlypontozás került alkalmazásra az elrendezésben, ligetes megoldás született, mely előnyös. Utcai nézőpontból is úgy csinál látványt, hogy az nem tolakodó. A lezúduló víz zaja és permete, valamint a téli látvány kérdéses, esetleg zavaró lehet. Üzemeltetési szempontból megfelelő. Mindezzel együtt olyan attrakció született ami előremutató, ezáltal elszakad a konvencionális élményfürdők hangulatvilágától.

Az egységes és jól formált vízesésfal egyedi és látványos ötlete és az ezt kiegészítő jól strukturált zöld- és burkolt felületek rendszere miatt a Bíráló Bizottság I. díjban részesíti.

10.számú pályamű 

Belső struktúrája szemmel láthatóan illeszkedik a Stadion gyalogos sétányainak
vonalvezetéséhez. A Pallagi út irányába jól kommunikál funkciók tekintetében, viszont a közterület irányába néző épület túlzottan nehézkes a súlyosnak ható peremmel ellátott tetőzet miatt, melynek építészeti megfogalmazása nem egészen strand hangulatot áraszt. Az épület mérete túlzó, terjedelmes, kizárólag a strand irányából megnyitott rámpák használatával a teteje járhatóvá válik, aminek hasznossága egy ekkora felület esetében megkérdőjelezhető.

Formai ellentmondás a terepbe simuló utcai főépülettel szemközt álló túlzott dimenziójú - csúszdarendszer magába foglaló - toronyépítmény. Építészeti megfogalmazása félreérthető. Nem átlátható a belső sétányrendszer logikája, és túlzottan szabdalt. Érdekes felvetés a szintkülönbségből adódó ugráló fal (zuhatagfal), viszont üzemeltetési (balesetvédelmi) szempontból aggályokat vet fel. A dupla medence nagyon rátolódik a főépület belső homlokzatára.

11.számú pályamű

Karakteres, némiképpen provokatív építészeti felvetés, mely a Bíráló Bizottság számára mégis érdekes volt. Totálisan egy masszívumba szerkeszti a vízterület egy részét, ami nem a kiírt feladatra ad választ. . Fürdőházat hoz létre – ami szintén nem képezi a program részét -, mely nagyon intenzív, magas, tömör zárt falként rekeszti el a strand területét, a Pallagi út irányából. A városokon belüli falak kellemetlen vizuális, és történelmi reflexeket felidéző elemek, jellemzően az el- és kirekesztettség érzetét keltik, főleg ekkora dimenzióban.

A terv leginkább a ezen markáns építészeti gesztus, és az abba rejtett medencerendszer érdekes térbeli megformálására koncentrál, kissé alulreprezentálva a strand nagyobb részét, mely igazából a szabadtéri hangulatot meghatározó tájépítészeti elem. A beforduló, déli irányú fal
fizikailag és látványban is elzárja az élményfürdő területét a strand területéről, ami hátrány. Üzemeltetési szempontból a kazamata rendszerként egymásba átfűződő terek felügyelete magas költségigényt eredményez. Összességében a terv erényei ellenére mégis olyan használati és városképi hátrányokkal jár, amit a Bíráló Bizottság nem tart a helyhez illő megoldásnak.

12.számú pályamű: 

A strand területét zónákra strukturálja, a medencerendszert két falszerű épületsor közé kényszeríti be, ezáltal a strand területén belül is létrehoz egy öltözőket magába foglaló térfalat, ami nem kívánatos módon tovább szeleteli a jelenleg egybefüggő parkos, ligetes területet. A Pallagi út irányába az utcafrontra tervezett épületsor nincs megnyitva, ezáltal inkább elrekesztő elemmé válik. A tervezett épületállomány építészeti karaktere az itt elvárható parkos, ligetes hangulatot nem tudja teljesíteni. A gyógyvizes medencék kapacitása túlzott. Nagyon intenzív épületállományt hoz létre, amely ellentmond a strand területének elvárt szellemiségével. Aggályokat vet fel a tálcás rendszerű medencék üzemeltetése és fenntartása. Részleteiben ugyanakkor vannak értékes ötletek, például zuhanyerdő, lebegőágyak, viszont túlzottan urbánussá válik a strand miliője. Sajnálatos módon a teherforgalmi útvonal kiemelt kompozíciós elemmé válik.

13.számú pályamű: Ábrahám Tamás, Mangel János, Kákóczki Norbert, Bencsik Tamás - megvételben részesült 

A strand térrendezése analóg a stadion környékével, szépen vezeti tovább annak felületeit három dimenzióba, a széleken felhajló lemezek izgalmas és látványos elemek Az erezet pusztán szép gondolati alapvetés maradt, amely nincsenek beleszőve a helyszínbe, szélei elvarratlanok nem vezetnek sehová. A medencék és sportpályák megközelítése nehezen összeegyeztethető a használat intenzitásával, hiányoznak a medencékhez és zöldfelületekhez
kapcsolódó teresedések, ugyanakkor a megérkező tér túldimenzionált. A Bíráló Bizottság üdvözölte a tájba simuló „land-art”-szerű építészeti hozzáállást, ami töredezettségénél fogva összhangban van a belső struktúrával, és ezen túl sok lehetőséget rejt magába. A termál medence kapacitása túlzott. A terv erényeként értelmezhető az, hogy a Pallagi út irányába koncentráltan helyezi el a zöldtetővel ellátott terepszerűen billenő tetősíkkal bíró főépületet, ezáltal vizuálisan nem választja el a parkerdő külső részétől.

A Bíráló Bizottság kiemelte az egységes gesztussal szervezett elrendezést, valamint a felhajló lemezek, mint kompozíciós elemekből kialakuló, - további lehetőségeket adó - használati és élménytereket, így a pályaművet megvételben részesíti.

14. számú pályamű: Láris Barnabás, Bors Eszter, Rónai Titusz, Szák Kocsis Ákos - megvételben részesült

A három letisztult – egymásba szövődő - karika mindenképpen látványos alaprajzi elrendezést ad, viszont az elemelt járdagyűrű rendszer kevés terepszinti vertikális kapcsolattal rendelkezik. A nagy kör által lehatárolt területen kívülre eső sport részleg külön elhelyezése használati szempontból praktikus (nyitva tartáson kívül is használható), de ugyanez a hotel felé kissé
nehézkes, nem oldja meg a termálfürdő irányába elvárható kapcsolatot. A nyugalmat, és harmóniát sugárzó rendszerben érdekes a metszeteken/homlokzatokon megjelenő csúszdarendszer dekonstrukciós – kissé gépszerű - eleme, amely a látványokon nem tükrözi sajnos ezt az érzést. A gyerekrész alulreprezentált, hiányzik a strandból az attraktív fürdős élményelem. A teherforgalom nem jól megoldott. Az öltözők kapacitása
alulméretezett. A tervnek hibái ellenére vitathatatlan erénye, hogy egy humanizált elemmel az ellebegtetett tetőként és sétányként egyaránt funkcionáló gyűrűrendszerrel oldottan ágyazódik be a természeti közegbe. Az elemelt rendszer lehetőséget ad átmeneti terek létrehozására, és a funkciók elrejtésére is, ezáltal kerüli az urbanizációs hatást sugalló építészeti látványelemeket.

Az eltérő funkcionális tereket jól határoló és szervező, egyszerű gesztusú, jó arányú, koncentrikus térszervezése miatt a Bíráló Bizottság a pályaművet megvételben részesíti.

15.számú pályamű 

Gazdag ötlettel célt tévesztett, mert a strandfürdő környezettel arányos fejlesztése helyett amerikai stílusú élményparkot és vidámparkot tervezett. A 63 méter magas toronyépületbe tervezett kiszolgáló funkciók egyetlen építészeti elembe sűrítő megoldása problémás, túlhangsúlyozott ellentmondásos, a város sziluettjét indokolatlanul megzavaró. A sétány felőli kapcsolat funkcionálisan megoldatlan. Nincs realitása egy ilyen mértékben felszerelt, ennyiféle élményelemmel ellátott, bonyolult gépészeti rendszer elemeket tartalmazó élménykomplexumnak.

16.számú pályamű: KELETTERV Kft. - Kováts András, Halász György, Kiss Gy. Imre, Csáki Péter, Bana Éva, Ferenczi Éva, Papp Linda, Kovács György, Árvai László, Szilágyi Attila, Sándor Tamás, Varga István - megvételben részesült

A terv erénye, hogy a parkerdő irányába egy oldott, kiteresedéseket tartalmazó vendéglátó ipari egységekkel jól ellátott, terepszerűen mozgó zöld tetős épülettel fordul. Az út lesüllyesztésével össze tudja fűzni a parkerdő területét a fürdővel, és ez által az út mintegy elválasztó és zavaró motívuma eltűnik a térszínről. Ez azt az előnyt is hordozza, hogy a gépkocsi tárolók terepszint alá kerülnek. Hátránya viszont, hogy a gazdasági bejárathoz a Pallagi út irányából a parkon keresztül egy új összeköttetést kell biztosítani.

Formailag összetett belső szervező elemek és medencekontúrok alakulnak ki, és markáns elemként megjelenik egy mesterséges szikla, aminek a környezetbe való illeszthetősége erősen megkérdőjelezhető, még akkor is, hogyha az újszerű élményelemeket tartalmaz. Azon élményelemek, amelyet a szikla magába foglal, biztonságtechnikai szempontból erős többletkövetelményeket támasztanak. A sportpályák területe némileg túldimenzionált. Problémát jelent, hogy a főbejárattól a gyógymedencék túlságosan messze helyezkednek el, és nem kapcsolódnak a meglévő, hasonló jellegű szolgáltatáshoz.

A Pallagi úti sétánnyal való intenzív és jól működő kapcsolata, illetve a sétány mentén elhelyezendő főépület építészeti megoldása, valamint a felszíni gépjármű közlekedés redukálására vonatkozó javaslata miatt a Bíráló Bizottság megvételben részesíti.

17.számú pályamű 

Nem előnyös, mivel fenntartási költségeket növelő tényező a pályaművek az a javaslata, miszerint a strand területét ennyi helyen teszi megközelíthetővé a közterületek irányából. Uralkodó és kedvezőtlen terepalakulattá válik a 12 méter magasságú, mesterséges domb, ami látványban is elválasztja a strand egyes területeit és vizuális akadályt képez. Előnyös a kifelé, a Pallagi út irányába is szolgáltatással kiforduló épület sor, de egyúttal ezek a kiteresedések túlzott mértéke miatt a strand területe jelentősen csökken.

A hullámzó épületvonal formai kialakítása, analóg jellege megkérdőjelezhető. Túlzottan épít a kör alakzatra, mint kompozíciós elemre, de magát a motívumot nem tudja következetes elemként végigvinni a koncepción. A zónákra való területi felosztás, mint elv nem működik tisztán, és ellentmondásos. A vendéglátás egységeinek száma túlzott, kialakításuk differenciálatlan, sztenderdizált. A fürdő a beavatkozás által a parkerdőbe való ágyazottságát elveszíti, a túlzottan nagy koncentrált burkolt felületek miatt. Hiányzik a strukturáló rendszerező elem, inkább formalista minták létrehozását tartalmazza a terv.

18. számú pályamű: Kamuti Géza, Thold Imre - megvételt nyert

A pályamű kevés eszközzel szép megoldást kínál, oldott békebeli rendszert teremt. Megtartotta a hullámmedencét és a "kétméterest", a műleírásával összhangban csendes, érzékekre ható nyugodt, kellemes, városi strandot létrehozva. Pallagi út felé urbánus elemként megtartja az 50 méteres versenymedencét, ezekhez párosítja a kulturált ugró és csúszda épületet. Ez utóbbinak értékes eleme, hogy a csúszdarendszert az épületbe integrálja. Jó az így összefogott „adrenalinzóna”. Városképileg hátrányos, hogy a kabinsort meghagyja. Értékelendő, hogy megtartotta a "gombákat", új elemet formált belőle. Parkerdőbe jól illeszkedik, de sajnálatosan hiányzik belőle a tájépítészeti koncepció - keskenyek az utak, nincsenek szervező terek. A Bíráló Bizottság mindezekkel együtt értékesnek találta a medencék és a vizes elemek telepítését, és funkcionális elrendezését, valamint azt a tiszteletreméltó elvet, hogy a trendek ellenére fel merte a pályamű vállalni egy békés csendes városi fürdő megalkotását, így azt megvételben részesíti.

19.számú pályamű 

A terület strukturálásában túlzott jelentőséget kap a teherforgalom által járható – medence felett átvezetett - átlós gazdasági funkciójú út. Építészetileg vitatható az öltözők koncentrált és a strand területének súlypontjába történő elhelyezése, valamint az épület túlságosan kubusos, adminisztratív középületet sejtető formája. A terv ugyanakkor értékeket is hordoz: ilyen a Pallagi út irányába néző, homlokzatot és az egyes medencéket összekötő organikus alakzatú tetőzet, azonban ez utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kanyargósan vezetett, a sétányok nyomvonalától elszakadó árnyékoló elem, ami átszövi a strand szinte teljes területét, kissé öncélú építészeti elemmé válik. Kedvező a csúszda, mint központi látványelem szokványostól eltérő formai kialakítása. Értékes megoldás a Pallagi út menti medencék kifelé és befelé is működő látványvíztükrös vendéglátó zónája. Kár, hogy a belső kapcsolati rendszer a középre telepített túlméretezett öltöző blokkokkal nem tud érvényesülni. Zavaró a gyógymedence és a gyermekmedence ennyire közel történő elhelyezése.

20. számú pályamű 

Erősen vitatható a tér szervezése és fürdőhasználat szempontjából az ún. „energiaközpont” centrális elhelyezése. Ez az épület tulajdonképpen egy uralkodó vezérmotívummá lép elő. A Pallagi út irányába tervezett épület pozitív eleme, hogy fogyasztó egységeket is tartalmaz, ugyanakkor a forgalom emeletre történő felterelése és az ott kialakított nagyméretű teraszok gazdaságos üzemeltetése megkérdőjelezhető. A terv opcionálisan tartalmazza egy szállodaépület tervét, mely a Pallagi út építészeti elemmel történő befordulása a Nagyerdei krt. irányába, viszont kérdésként merül fel az, hogy az épület sarki részének lezárása a szálloda nélkül hogyan fog működni. Ez azért is aggályos, mert a szálloda külön ütemben fog megvalósulni, ezen beruházástól függetlenül. Nem szerencsése, hogy a terv nagyon erőteljesen egy diagonálisan szerkesztett promenádra fűzi fel a rendszert, ami átlósan, egyenes vonalban kettévágja a területet. Nem megfejthető, hogy az energia központtól nem messze betervezésre került egy gépészeti tér, a terepszint alatt.

Szerencsésebb lett volna a kiszolgáló gépészeti rendszereket egy kevésbé dominánló épületbe komponálni. A zöldfelület rendezésére adott javaslat nincs kellően artikulálva. A nyári bejárat, mint tengelyt alkotó elem, építészetileg túldimenzionált. Az épületek formai megfogalmazása megkérdőjelezhető, ami a formai kérdéseken túl funkcionális nehézségeket is okoz. A gyógyvizes medencék túlméretezettek.

Pályaművek bírálata alapján megfogalmazott általános ajánlások

A strandfürdő fejlesztése során kiemelt fontosságú a Pallagi úti sétánnyal létesítendő intenzív kapcsolat kialakítása - legyen az csupán vizuális, vagy közös használatú funkciók segítségével megoldott. A fürdő egyediségének egyik kiemelt biztosítéka, egyben fontos feladata is a Nagyerdő speciális helyzetének, környezeti karakterének figyelembevétele, e karakterhez való értő viszonyulás.

Szintén az egyedi atmoszférát segítheti elő a hagyományos strandelemeken túli, változatos látványelemek alkalmazása. Az építészeti és tájépítészeti egységes és visszafogott megfogalmazás elengedhetetlen a sikeres fejlesztéshez.

Megállapítható, hogy az egyedi, látványos karakter létrehozása összhangban tartható a gazdaságos megvalósítással.

A pályaművek rangsorolása

- 1. díj: 9. számú pályamű, 8.000.000, -Ft pályázati díj
(az összeg Áfa-val értendő) 9. számú pályamű alkotói: BORD Építész Studió Kft. - Bordás Péter

- 3.díj: megosztottan a 4. számú és a 8. számú pályamű, pályaművenként 3.000.000,-Ft pályázati díj (az összeg Áfa-val értendő)

4. számú pályamű alkotói: Artonic Kft., Urban Concept, Közlekedés Kft.
- Töős György, Fátyol Tibor, Tóth Dávid, Ákoshegyi György, Kontra
Dániel, Rhorer Ádám,
8. számú pályamű alkotói: Roeleveld - Sikkes Építészek Magyarországi
Kft. - Durk Jan Sikkes, Albel Éva, Koválcsik Ágnes, Magyar Ferenc, Jani
Sándor

- megvételben részesül: 1., 2., 13., 14., 16., 18. számú pályamű,
pályaművenként 1.000.000,-Ft pályázati díj (az összeg Áfa-val értendő)

1. számú pályamű alkotói: LEN Architects Kft. - Román László
2. számú pályamű alkotói: PYXYR Studió Kft. - Kun Tamás
13. számú pályamű alkotói: Ábrahám Tamás, Mangel János,
Kákóczki Norbert, Bencsik Tamás
14. számú pályamű alkotói: Láris Barnabás, Bors Eszter, Rónai Titusz,
Szák Kocsis Ákos
16. számú pályamű alkotói: KELETTERV Kft. - Kováts András, Halász
György, Kiss Gy. Imre, Csáki Péter, Bana Éva, Ferenczi Éva, Papp Linda,
Kovács György, Árvai László, Szilágyi Attila, Sándor Tamás, Varga István
18. számú pályamű alkotói: Kamuti Géza, Thold Imre


A Bírálóbizottság tagjai

• Dr. Papp László - a Bíráló Bizottság elnöke
• China Tibor - a Bíráló Bizottság társelnöke  
• Kotosmann Zoltán - a Bíráló Bizottság tagja
• Szentirmai Tamás -  a Bíráló Bizottság tagja
• Golda János  - a Bíráló Bizottság tagja 
• Kuhn András - a Bíráló Bizottság tagja 
• Lábas Attila - a Bíráló Bizottság tagja
• Krivi Béla - a Bíráló Bizottság szakértője
• Fazekas Lajos - a Bíráló Bizottság szakértője
• Harmati Ferenc  - a Bíráló Bizottság szakértője
• Holléry Tibor -  a Bíráló Bizottság szakértője