Bécs több fronton is készül a klímaváltozásra
Az osztrák főváros tudatos intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait. Legutóbb úgy nevezett klímavédelmi területek létrehozása mellett döntött, ahol az újépítésű épületeknél már egyáltalán nem alkalmaznak fosszilis energiahordozókat. A jelen kihívásaival – a városi hősziget-jelenséggel – pedig rövid távon is foglalkoznak.
Se olajra, se földgázra nem lesz szükség abban az évi 8 ezer újépítésű önkormányzati lakásban, amelyek Bécs újonnan kialakított klímavédelmi területein fognak épülni a következő években. A globális felmelegedés mérséklésére ezekben az épületekben hűtésre, fűtésre és melegvíz előállítására megújuló energiaforrásokat használnak majd mint például a napenergia vagy a biomassza. Bécs külvárosában már működik egy ilyen lakóépület, ahol a fűtéshez és a klimatizáláshoz geotermikus energiát használnak, a hőszivattyút pedig szélenergia működteti.
Az osztrák főváros 2020 közepéig számos ilyen területet alakít ki a kerületekben, ahol a jövőt a megújúló környezetbarát energiahordozók jelentik és a környezet adta adottságok kerülnek előtérbe. Ezeken a területeken a fosszilis energia felhasználása már a múlté, és ez éppúgy vonatkozik a középületekre mint a lakóházakra. Birgit Hebein főpolgármester-helyettes és klímavédelmi városi tanácsnok elmondta: fontos, hogy ezek ne luxuskörülményeknek számítsanak, hanem általánosak és mindenki számára elérhetőek legyenek.
Bécs évek óta zsinórban nyeri meg a világ legélhetőbb városa címet. Igaz, a New York-i székhelyű Mercer munkavállalói nézőpontból, nagyvállalatok részére készített élhetőségi szempontrendszerében az egészséges környezet (légszennyezés mértéke, zöldfelületek aránya) csak egy a politikai és társadalmi, gazdasági környezet, az infrastruktúra és kikapcsolódási lehetőségek (kultúra, sport) a vizsgált adottságok közül, a város a „zöld” listáknak is az élbolyában szerepel. A Siemens által kidolgozott Green City Index „legfőbb szempontjai környezeti jellegűek, mint a város CO2-kibocsátásának mértéke, az épületek környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, a közlekedés, a tudatos megújuló energiafelhasználás, a hulladék újrahasznosítása, a levegő minősége, a vízkezelés és a zöldfelületek kiterjedtsége“ – írtuk a lista közzétételekor a különböző élhetőségi és fenntarthatósági városrangsorokat összehasonlító cikkünkben. Bécs ebben az európai szintű összehasonlításban a 4. lett és csak skandináv városok (sorrendben: Koppenhága, Stockholm és Oslo) előzték meg. (Párizs és London a 10. illetve 11. helyet szerezték meg, Budapest és Prága a 17. és 24. lett, a listát Kijev zárta a 30. hellyel.)
Bécs elkészíttette a város hőtérképét is, hogy megtudja, hol vannak a legforróbb területek, hol található a legkevesebb zöldterület, és hol él a gyermekek és idősek többsége. A kánikulai napok ugyanis őket viselik meg a legjobban. Kiderült, hogy a város legforróbb területei Favoritenben, Ottakringben, a Landstraßén és Margaretenben találhatók, mintegy 47 ezer gyerekkel és időssel.
Ahogy korábban beszámoltunk róla Bécs eddig is kiemelten foglalkozott a városi hősziget-jelenséggel: 8 millió eurós költségvetést szavaztak meg a város zöldítésére, ingyenes zöld homlokzattal láttak el 50 házat a friss hőségtérkép által legforróbnak talált Favoriten városrészben, és „klimatizáltak” egy egész utcát. „A tudósok az évszázad végéig 50-55 extrém meleg nappal számolnak, ami nem túl jó hír Bécs 7. kerületének, ahol szinte alig lehet zöld területtel találkozni. A Zieglergasse az osztrák fővárosban éppen ezért egy új projektbe kezdett. A Neubau nevű városrészt nemcsak sűrű lombkoronával rendelkező fákkal fogják beültetni, de permetkapukkal és több utcai vízvételi lehetőséggel is ellátják majd. Összesen 5 permetkapu, 5 pergola védett ülőhelyekkel felszerelve, 32 karosszék, 5 nagyobb vízvételi lehetőség és 24 fa fogja a járókelőket a meleg nyári napoktól megóvni és felfrissíteni. A klimatizált utca kialakítása 2,4 millió euróba, azaz 768 millió forintnak megfelelő összegbe kerül majd, melynek 70 százalékát Bécs a központi költségvetéséből finanszírozza. Az építési munkálatokat év végére fejezik be“ – adta hírül Bécs Város Külképviseleti Irodája júniusban. „Most már pontosan tudjuk, hogy hol kell cselekednünk. Egyrészt gyors, rövidtávú intézkedéseket tehetünk, másrészt ügyelünk arra, hogy a hosszútávú projektek során fákat ültessünk, padokat állítsunk fel a pihenéshez és a beszélgetéshez, zöldterületeket létesítsünk és vízi játszótereket alakítsunk ki” – nyilatkozta Bécs főpolgármestere, klímavédelmi városi tanácsnok a hőségtérképről.
Források: Bécs Város Külképviseleti Irodája, Urban Heat Islands - Strategieplan Wien
Tálos Lőrinc
