/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épületek/Középület

Természetes megoldások a hőség ellen Bécsben

1/2

zöld Bécs - forrás: MA 22

?>
zöld Bécs - forrás: MA 22
?>
zöld Bécs - forrás: MA 22
1/2

zöld Bécs - forrás: MA 22

Természetes megoldások a hőség ellen Bécsben
Épületek/Középület

Természetes megoldások a hőség ellen Bécsben

2015.07.22. 12:01

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Bécs, Ausztria

Vélemények:
1

Az osztrák főváros a természetet hívja segítségül az elviselhetetlen nyári forróság ellen: Bécs Város Környezetvédelmi Ügyosztálya (MA 22) a városi zöldterületek növelésével, valamint privát cégekkel és a lakossággal együttműködve kívánja csökkenteni a hőszigetek kialakulásának lehetőségét.

Nyári hőség idején gyakran fordul elő, hogy nagyvárosokban úgynevezett hőszigetek (Urban Heat Islands – UHI) alakulnak ki. Mivel a sűrűn beépített területekre jellemző beton és aszfalt a természetes felületekkel ellentétben a napsugárzást nagyobb arányban nyeli el, ezért éjjel sem tud megfelelően lehűlni. Ezt tovább fokozza a klímákból és járművekből származó leadott hő, amely összességében akár 4—12 fokos hőmérsékletkülönbséget is eredményezhet város és vidék között.

A „Central-Europe" projekt városi hőszigetekhez kapcsolódó kutatásai megmutatták, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére további lépéseket kell tennünk, hogy a városi hőforrások negatív éghajlati következményeit mérsékelni tudjuk." – közölte Karin Büchl-Krammerstätter, Bécs Város Környezetvédelmi Ügyosztályának (MA 22) vezetője. A kutatásban nyolc európai város, köztük Budapest képviseletében az Országos Meteorológiai Szolgálat is részt vett. A projekt keretében felállított „Urban Heat Islands Strategieplan Wien" stratégiával Bécs az egyik első európai városként több gyakorlati intézkedést is bevezetett a hőszigetek kialakulásának megakadályozására. A felhevülés mértékét egyértelműen csökkenti a zöld városi infrastruktúra, mint például parkok, mezőgazdasági területek, nyílt vízfelületek, sétányok vagy zöld homlokzatok.

Egy növekvő városban, mint amilyen Bécs is, fontos megelőzni, hogy városi hőszigetek jöjjenek létre. Az osztrák főváros ennek megfelelően számos természetközeli megelőző intézkedést vezetett be: új parkokat alakított ki „Szobák a szabadban" mottó alatt, illetve fák és bokrok ültetését írta elő közterületeken. Ahogy Bécs Város Köztisztasági és Hulladékgazdálkodási Hivatala, az MA 48 központi épületén is látható, a város a homlokzatok növényekkel való befuttatását is szorgalmazta. Az új városrész, a Seestadt Aspern területén pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy lehetőleg minden utcában fasorok adjanak az enyhítő árnyékot. Emelett PPP-együttműködések is kialakultak, amelyek keretében privát partnerek is hozzájárulhatnak tetők, homlokzatok vagy belső udvarok zöldítésével a város természetes hűtéséhez.

  

További információ a Compress Facebook oldalán.

forrás: Compress Budapest




 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.07.23.
06:11

Pedig Bécsben 120 nm zöldfelület jut egy főre, míg Budapesten 14,4 nm, ld.: http://www.vedegylet.hu/ftp/fasfuzet.pdf . Ugyane anyagból: "Az egy főre eső zöldterület mennyiségét tekintve a különböző ajánlások 15-30 négyzetmétert határoznak meg. A Német Városok Szövetsége szerint lakosonként 20-25 négyzetméter zöldterületre van szükség." Valószínűleg ezeknek az ajánlásoknak akar megfelelni a budapesti városvezetés (= a magyar kormány, a kormánybiztosok és a miniszteri biztosok; hiszen a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester a fontos fejlesztések ügyében a null komma Josef kategóriájában focizik), amikor kivágja a Dagály fáit, lekopaszítja a Kossuth teret, félig-háromnegyedig beépíti az Orczy kertet, alultervezett területfelhasználási mutatók alapján véghezvitt, kétfázisú dezinformálási technika alkalmazásával beépíti a Városligetet, és parkolóként engedi használni a Múzeum kertet. Ez van, amikor egy város falusi fiúk kezébe kerül, akik a "növény" és a "zöld" fogalmán vagy szántóföldet vagy bozótost értenek. Láthatóan a "park" nekik felesleges hívság, városi manír, "hasznosítani", beépíteni való tartalékterület.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk