4 millió forintos kiemelt megvételben részesült a 11. bírálati sorszámú pályamű, amelynek szerzője: Zoboki-Demeter és Társaik Építész Iroda
építészek:
Zoboki Gábor DLA
Szatmári Gábor, Csécsei Ákos, Demeter Nóra, Turi Zoltán, Lakos Dániel, Silvester Csaba, Tolnai Linda, Rózsás László, Jancsó Krisztián „és sokan mások”
környezetrendezés: Bogner Zsuzsa
látványtervek: Lőrincz Áron
modell: LIMES – Csizmazia Géza, Rácz Róbert
szakági munkarészek:
Földvári Gábor – statikus
Görgey Péterné – épületgépész
Dávid Gábor – közlekedés mérnök
Venczel Sándor – tűzvédelemi szakértő
Krén József – elektromos tervező
A pályamű alapvetően eltér az eddigi struktúrakezeléstől, ezért izgalmas. Míg a többi pályamű a Martinelli-tömböt be kívánja fejezni, e pályamű nagy értéke, hogy e helyett alapjában újraértelmezi a városrész karakterétől teljesen eltérő telket. A város szerkezetét feszítő tömböt megosztja, bátor húzásként az eredeti épületből a keresztszárnyon kívüli szárnycsökevényeket elbontva új világot teremt, mintegy „visszaléptékesíti” a városháza nagy és a belvárostól mindig is idegen voltát. Létrehoz egy utcát a Semmelweis utca folytatásában, kedvező arányú, egymásba folyó városi terek (főtér, intimitásra törekvő tér, nyitott terek, dísztér, kisebb városi terek) izgalmas hálózatát képezi. Képes arra, amire nagyon ritkán és nagyon kevesen jutnak: a múlt és jelen közötti mesterséges vonalat felszámolja. Úgy folytatja a meglévőt, hogy annak kisugárzását tiszteletben tartja, ugyanakkor saját új világot teremt. Logikai játékként a négy udvaros épület negatívjával játszik, az új épületegyüttes formaképzése merész. Végtelenül eredeti javaslat, egyszerre tudja a genius loci elvárást és turisztikai vonzerőt.
Az újszerű gondolat felvetése a ma érvényes műemléki koncepciók újragondolását igénylik.
A régi épület „levágása” műemlékvédelmi szempontból aggályos a mai szabályrendszer szerint, az új homlokzat többé nem keresztszárny, hanem a soha meg nem épült Károly körúti homlokzatát kapja.
A városnak szüksége van látszó, nem eldugott közterekre. A pályamű erénye, hogy nem belső fórumot akar teremteni, hanem a Kiskörútra nyíló teret, amely – mint a Parlament — Alkotmány utca vagy a Bazilika — Zrínyi utca — újabb gyalogos kapcsolati tengelyt képez a Madách úttal. Nagyvonalúan köti össze az újonnan kialakuló teret a Madách térrel, jelentős szélességű átvezetést javasol. A történelmi városszövetre építve jól biztosítja a Városháza tömbjét is érintő városszerkezeti jellegű közterületek megújítását. A kiemelt szegély nélküli Károly körút inkább tűnik forgalomcsillapított útvonalnak, mint főhálózati elemnek. Ezzel együtt a nyugati oldalra helyezett villamospálya jó javaslat. A rendkívül elegáns Károly körúti kialakításnál a garázs le és felhajtó rámpákat a villamos túloldalán elhelyezve a forgalmat a tértől távol tartja. Pozitív a csatlakozó terekkel való kapcsolata, ezen belül a Deák térre és a Harmincad utca kiegyenesítésére tett javaslata. A Gödör beépítése hibás elképzelés, a pályamű alap szellemiségével ellentétes.
Sajnálatosan a pályaműnek sok hibája van, különösen a funkcionalitás szempontjából. Az ötletre nem építi rá a funkciókat, hibásan kezeli a teret, semmiféle közfunkciót nem nyit rá. Igen következetlen és érthetetlen, hogy vajon miért nem nyitja a Városháza bejáratát, ügyfélszolgálatát és a Budapest Kiállító terem, Budapest Galéria kulturális és a posta szolgáltató funkcióit az újonnan kialakított térre. A hivatali funkciókat – a kiírással ellentétesen – a műemlék épületben hagyja, az elhelyezés javaslata kidolgozatlan, a kapcsolatok nem megoldottak.
A terv teljesen szakít az elmúlt időszakban megszokott térfal-elmélettel. Az eltolt „táncoló” (vagy „részeg”?) kocka-kubusokkal ellensúlyozza a két utcafront aszimmetriáját. A Belváros kapujaként szolgáló Erzsébet tér – Deák tér – Városház tér városkép alakító kapuszerepe megjelenítését is jól szolgálja. A terv merész, emblematikus jellegű és brandként is kiválóan hasznosítható együttes.
A pályázatban kiírt terület és funkcionális igényeknek a pályamű megfelel. Ugyan a köz- és kulturális funkciókat mintegy 30%-al felültervezi, ugyanezt teszi az üzleti célt szolgáló területekkel is, így ez a pályamű felel meg arányaiban leginkább a pályázati kiírásoknak. A kívánt arányok megtartása valószínűsíti, hogy a projektet a fejlesztők jó kiindulási alapnak tartanák a tárgyalások során.
Fentiek alapján a Bíráló Bizottság a pályaművet 4 millió Ft összegű kiemelt megvételben részesíti