Civil Honháló – falufejlesztés hálózatépítéssel

A Go Vöröstó! sikerére alapozva született meg a Falusite honlap egyre bővülő adatbázisa egy kutatás nyomán. A több éves kutatás eredményeit és elméleti-gyakorlati hátterét Hakkel Márton, Kovács Zsófia, Szentirmai Tamás és Vági János építészek tanulmányban foglalták össze, amelynek szerkesztett változatából közlünk részletet.
 

Részlet a kutatást összefoglaló tanulmányból

3. Kutatás elmélete

3. 1. Hipotézis

Kistelepülésen élő közösségek fennmaradását – úgy tűnik – hosszú távon nem felülről megfogalmazott elméletek, falufejlesztési iránymutatások, sokkal inkább saját jövőképük és közös céljaik mentén való lazább-szorosabb együttműködésük eredményezi. A vidék, mint falvak összessége mára elvesztette hagyományos, évszázadokon keresztül jellemző homogenitását. Ugyanakkor, a rendszerváltás óta spontán módon egy új, heterogén vidék-kép rajzolódik, mely egyéni karakterrel rendelkező, speciális receptek alapján működő egységekből áll össze.

Egy most még homályos, de kirajzolódni látszó tendencia érzékelhető. Aktív szellemi közeg megteremtésének kísérleteit és múltban gyökerező mai életviteli minták felmutatását látjuk, ami tulajdonképpen a hagyományosan városi, illetve vidéki életmódok, társas viselkedések metszete, egymásba oltása, mindkettőnek a pozitívumait megragadva.

Ezen személyes tapasztalatok alapján megfogalmaztuk, hogy a közösségek elszigetelődésének problémája súlyosan befolyásolja egy település boldogulását. A helyi közösségek sok esetben nem tudják kifejteni kellő mértékű, jótékony hatásukat egy település életében. Ellenkezőleg: gyakran élettartamuk sem nyúlik hosszúra. Pedig egy település egészséges élete aligha képzelhető el a helyi közösségek megfelelő aktivitása nélkül. Ha egy közösség nincs egyedül, és más közösséggel együtt lép fel, erősebbnek mutatkozik, érvényesülési esélyei jobbak, mint egy elszigetelt közösségé.

Még tanuló vagy már gyakorló építészként úgy látjuk, hogy a világválság pozitív utóhatásaként remélt „fenntarthatóbb” jövőbeli építési gyakorlat elsősorban nem egyetemi laborkörülmények között kispekulált elméleteken és módszertanokon alapszik majd, hanem társadalmunknak azon szerkezeti átalakulásán, melyben a belátható civil kisközösségek lesznek alapegységgé. Őket a „magyar vidék élő sejtjeinek” neveztük el: felkarolásuk, segítésük, együttműködésbe szervezésük tűnik fel elsődleges feladatunknak. Csak ezek után kezdhetünk el technikai, építészeti kérdésekről beszélni: ha már van kivel.

Személyes tapasztalataink alapján megfogalmaztuk, hogy ezen „élő sejtek” szíve és motorja általában egy különösen aktív ember, család vagy kisebb baráti társaság, akik képesek mederbe terelni a településen évtizedek óta szétfolyó - humán-szellemi és anyagi-pénzügyi értelemben vett - helyi energiákat. Személyes jelenlétükkel, tevékenységükkel sokszor jelentős változásokat hoznak létre. Konkrét példa erre a kb. 1000 fős Tapolca-Diszelen megtelepedett Vörösváry Ákos és Gyökér Kinga, akik 1997-ben egy azóta országos hírű kiállító- és közösségi házzal - az Első Magyar Látványtárral - ajándékozták meg a kicsiny falut. Működésükről további információkat találunk honlapjukon. 

Megállapítottuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló kistelepülési civil közösségek számára óriási segítség lehetne egy alulról szerveződni képes, nyitottságában a kölcsönös hasznosság elvét követő, a tudás(töredékek) és információk szabad megosztását, egyesítését lehetővé tevő fórum/hálózat. A vidék speciális, 21. századi szubkulturális receptekkel működő élő sejtjeinek - ma még - fiktív hálózatát hívjuk Honhálóak. Az ilyen pozitív mozgalmaknak, társadalmi kristályosodás folyamatoknak azonban jó, ha van valamilyen semleges mintaadó katalizátora. Ez a mi értelmezésünkben egy, a lehetőségekhez mérten leginkább transzparens eszközrendszer.

3. 2. Módszertan (közösségi találkozó és internetes fejlesztés párhuzamossága)

Kutatási gyakorlatunk tehát gyakorlatilag mesterségesen beindított hálózatosodás, hálózatépítés. Ebben vezérelvünk volt, hogy a kutatócsoport „transzparens” maradjon a folyamatban, azaz, feladatunkat elsődlegesen abban láttuk, hogy megteremtsük azokat a minimálisan szükséges (kommunikációs) eszközöket, melyek katalizálhatják a további történéseket. Az eszközöknek két fő típusát tudtuk rögtön megkülönböztetni: virtuális és fizikai programokat. Ez a kettősség onnan származik, hogy hamar felismertük: a virtuális médiák hosszú távon csak annyiban működőképesek, ha fizikai, személyes kapcsolatteremtést tesznek lehetővé ember és ember, ember és csoport, csoport és csoport között. Virtuális médiák alatt első körben érthetjük: a blogvezetést, a honlap működtetést és a „céltermékként” meghatározott Honháló (web)felületet. Ezek mellett ide sorolható még a Befőttadó-akciónkhoz készített, youtube-on és vimeo-n terjesztett spot (reklámfilm) is, amely szintén a távolsági kapcsolatteremtést szolgálta.

Elsőként a blog műfaja segítette a munkánkat, mivel ennek beüzemeléséhez nem szükségesek különösebb web-programozói ismeretek, ugyanakkor látványos és könnyen kezelhető, adott kereteken belül saját szempontok szerint formálható felületet biztosít egy-egy nagyobb blog-portál (pl. blogspot.com). A blogra azonnal, rendszerezetten tölthettünk fel szövegeket, képeket, videókat. A csapatunkból a blog-felelősök az intenzívebb időszakokban 2-3 naponta frissítették az oldalt. A munka néhány hét alatt több ezres nézettséget hozott a blognak, melynek használata során viszonylag gyorsan kiderült, hogy a Honháló-program elméleti háttere, indokoltsága, céljai pusztán szövegek formájában néha nehezen érthetők egy kevésbé teoretikusan gondolkodó, laikus ember számára.

Ezért találtuk ki a Befőtt-adó akciót és az azt népszerűsítő spot-videót. A Befőtt-adó akció is a kutatás művészeti oldalát erősíti, mely tevékenység nem marad kizárólagosan individuális, hanem közösségivé lesz (public art), azáltal, hogy mi csak a játék általános szabályait és kereteit határoztuk meg, amelyen belül - a közösségi önkifejezés számára - szabad maradhatott a szellemi mozgástér. Persze, a játékba csábításhoz össze kellett állítanunk egy olyan vizuális anyagot, ami finoman ráhangol, és ezzel egy időben erős gondolatokat, érzelmeket ébreszt. Ehhez, műtermi körülmények között felvettünk 9x9, azaz 81 „befőtt megtöltést” mindenféle halmazállapotú és rendeltetésű anyagokkal. Ebből a 9x9 darab - párhuzamosan futtatható - videóképből raktuk össze, első lépésben képletesen, a „magyar vidéki kisközösségek szellemi éléskamráját”, amit a továbbiakban mindkét találkozó alkalmával igyekeztünk valós formában is megépíteni a beérkezett befőttekből. A munkaév során utolsó, záró lépésként összeálló honlap tulajdonképpen a blog saját igényeink szerint való továbbfejlesztése, levetkőzve a blog formai-technikai kötöttségeit.

A fizikai kapcsolatteremtéshez (találkozó) két területről inspirálódtunk. Egyrészt, korlátozottan hasznosnak tartottuk vidékfejlesztési/falufejlesztési konferenciák zárt termi, „tudományos” műfaját. Másrészt, példaként szolgált egy - Párizsban tartózkodó fiatal magyar művészek által szervezett - nyitott művészeti esemény (Gyökér és Szárny), ahol egy témához kapcsolódóan minden résztvevő a maga tudásával és szakmai nyelvén adott elő. Ez utóbbi felszabadult fesztivál jellegének átvétele, alkalmazása jó módszernek tűnt, hogy az eltérő világlátású, érdeklődésű csoportokat egy, közös (kommunikációs) nevezőre hozhassuk a találkozók idejére.

A tudományosság rendje, azaz logikusan felépített tematikus előadások, illetve a jó értelműen zűrzavaros művészeti áthidaló akciók egy harmadik áthidaló műfajt teremtettek - ezt hívtuk Konferencia - Fesztiválnak, Konfesztnek, amin a Honháló közösségeinek időről-időre történő találkozóját kell érteni. E kettő pillér egymásmellettisége felvázolhatóvá tette a Hálózatépítés jövőjét: fókuszált, virtuális médiákon keresztül történő kutatások és a fókuszterülethez kapcsolódó régiók számára szervezett konferencia-fesztiválok egymást váltva, kiegészítve lendíthetik előre a "mozgalmat".

A Konfesztek céljai: ismerkedés (legalább regionálisan: az elszigeteltség mértékének csökkentése), bemutatkozás (tudás és ismeretterjesztés), kapcsolatépítés (a résztvevők egymásra találása). A 2011-12. munkaév során két ilyen program valósult meg minimális költségvetésből. Az anyagi szerénységnek szintén reformüzenete van: a szervezési találékonyság, az elhivatott önkéntesség, a kölcsönösen hasznos csere elve és a „mindenki valami kicsivel hozzájárul” - eszmeisége együttesen, közösségteremtő erejében nem csak pótolhatja, de felül is múlhatja a tisztán „felülről jövő”, pályázati erőforrások adta kényelmes, de közösségileg passzivizáló hatású  „előnyöket”.

4. A kutatás gyakorlata (Civil Honháló)

4. 1. közösségek felkutatása, megkeresése – A, B módszer és kapcsolatuk

"A" módszer, a Konfeszt 1 előtt:

Egy hónappal a vöröstói falukutatás után (2011 április) létrehoztunk egy belső használatú, fejlesztésű internetes platformot (Falusite), melyen Magyarország egész területéről megkezdtük a falusi civil közösségek gyűjtését. A program alkalmas volt az összegyűjtött adatok rendszerezésére, statisztikai diagramok felrajzolására, a várt eredmények bemutatására. Ebbe az oldalba illesztett, Google-alapú térképen grafikus módon, helyhez (településhez) kötve tudtuk elhelyezni, utólag visszakeresni a gyűjtött információkat.

A feltérképezendő közösségek kritériumaiként kezdetben annyit rögzítettünk, hogy az „Interneten érzékelhető, kimagasló aktivitásokat” keressük. Az adatgyűjtés tehát kistelepülésekre koncentrál, kiemelve helyi közösségeket, civil szervezeteket, eseményeket, térségi befolyással bíró településfejlesztő társulásokat. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy Magyarország összes (max. 3-4 ezres lélekszámú) kistelepülésének honlapját átnéztük: a kutatócsoport önmagán belül felosztotta és kigyűjtötte a megyéket: önkormányzati honlapok, közösségek által fejlesztett oldalakon keresztül. A kutatási periódus után, 2011. novemberében 1.100 ilyen közösséget tartalmazott az adatbázis.

A közösségek felkutatásának eredményét a diszeli Konfeszten vizsgáztattuk: az összes fellelt csoportot (400 részére közvetlenül, 700 részére a helyi polgármesteren keresztül) külön levélben meghívtuk az eseményre. A meghívó levelek kiküldése sok nehézséget okozott: a polgármesterek részére megfogalmazott levéltípus csoportos küldését nem támogatják levelező rendszerek, „spam”-nek minősítik, így csak kisebb egységekben volt lehetséges kihez-kihez eljuttatni a meghívót, illetve az értesítést tevékenységünkről. Ez a módszer összességében viszonylag kis hatékonysággal működött, mivel csak kb. 40 közösség aktivizálódott a program kapcsán. A 700 polgármester közül egy reagált. Tanulság volt tehát, hogy az országos merítés túl általános, nehéz felmérni, hogy mely internetes információ mögött van valódi csoporttevékenység, és melyik mögött nincs.

"B" módszer, a Konfeszt 2 előtt:

A második Konfesztet (Komárom, Monostori Erőd) megelőzően már jóval szűkebb területre koncentráló, alaposabb felderítést végeztünk. Adottságként kezeltük a helyszínt: az első Konfeszt egyik résztvevője, Hartyándi Jenő (a ravaszdiak képviseletében), a Mediawave fesztivál főszervezője hívta meg a „Konfeszt Karavánt” a tavaszi jazz- és filmfesztiválra. Ennek folyományaként, Komárom körül rajzolt 40 km-es körben található települések (108 db.) civil szervezeteit vettük górcső alá. Változást jelentett, hogy a korábbi szubjektív megítélésen, válogatáson felülemelkedve objektív gyűjtést, rendszerezést végeztünk. Ehhez a következő segédszisztémát alakítottuk ki: különválasztottuk „a hely”, „a közösség”, „az ember” és „a tevékenység” címkékkel ellátható csoportokat.

A „hely”-halmazba soroltuk azokat, akik elsősorban a település szebbé, gazdagabbá tételét, fenntartását, épségének megőrzését tűzik ki elsődleges célnak. Ezek voltak a „... - településért” - (57 db), a hagyományőrző- (33 db), a polgárőr- (44 db), az önkéntes tűzoltó- (24 db), a kulturális fórum- (9 db), az oktatási- (61 db), és a természetjáró- (16 db) egyesületek. Ezek közül az helyi oktatás fejlesztéséért létrejött alapítványok, illetve legtöbbször a polgárőr- és tűzoltó egyesületek sem kifejezetten tartoznak a Honháló szempontjából célcsoportnak, ugyanakkor nem szerettünk volna kizárni semmilyen potenciális kört: ha más nem, statisztikai szerepük lehet a későbbiekben.

A „közösség” kategóriába soroltuk azokat, akik közvetlenül az együttlét öröméért szerveznek programokat: baráti körök (28 db), bortársaságok (10 db), nyugdíjas klubok (28 db), szabadidős klubok (26 db), és "vállalkozói" csoportok (13 db). A legnépesebb „tevékenység” kategóriába kerültek azok, akik valamely speciális tevékenység végzésének apropójából jönnek össze rendszeresen: települési sport egyesületek (72 db), kisebb sport klubok (30 db), állatbarátok (19 db), autó-motorsport klubok (9 db), horgászegyesületek (27 db), vadászegyesületek (26 db), kórusok (13 db), zenekarok (9 db), tánccsoportok (25 db), kirándulócsoportok (7 db), kézműves egyesületek (7 db), színjátszó csoportok (9 db), postagalambsport egyesületek (9 db), „szellemi műhelyek” (12 db).

Végül létrehoztunk egy olyan „ember” nevű kategóriát, amelybe a szociális vagy karitatív tevékenységű egyesülteket, alapítványokat gyűjtöttük. Ezek számunkra jelen esetben kevésbé érdekesek, mégis hasznos volt látni, hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő: szociális alapítványok (48 db), egyházi szervezetek (13 db), egészséggondozási egyesületek (8 db).

Ezt követően a csoport-kategóriákból felépülő gyűjtésünket átnéztük a legérdekesebb, (internet alapján) leginkább aktív közösségeket kiemelve, akiket telefonon és levélben kerestünk meg. Azokkal, akiknek érdeklődését felkeltette programunk, kutatásunk, munkánk, találkozót beszéltünk meg két héttel a találkozó előtt. Munkánk, akár csak az első Konfeszt előtti levelezéseknél, nehézkes, változásokkal szemben gyanakvó passzivitásba ütközött, így a megkeresettek közül csak 10-15 közösséggel sikerült előremutató kapcsolatot létesíteni. Ezeket egy hétvégi (plakátoló) körút során egyenként felkerestünk, 1-1 órás beszélgetésekben tárgyaltunk velük a Konfeszten való részvételük, bemutatkozásuk lehetséges formáiról. Akiket így személyesen kerestünk fel: Vértesszőlős - Pátria Faluközösségi Egyesület, Nagyigmánd - Magvető Asztaltársaság, Pannonhalma - Pándzsa Klub, Mindszentpuszta - Vezseny Egylet, Tápszentmiklós - Pitypang citeraegyüttes, Gönyű - Honismeret Egylet / Hajós múzeum, Naszály - Talpalatnyi Színház, Neszmély - Hajósskanzen. Ezek a találkozások egyértelműen hasznosabbak voltak a korábbi internetes és telefonos kapcsolatteremtéseknél, ha a Konfeszten való részvételt nem is tudta mindenki vállalni, biztosítottak minket a Honháló programban való további részvételükről.   

4. 2. Konfeszt

A vidéki kistelepülések civil közösségei jelenleg jellemzően a saját településükön és esetleg a közeli szomszédos helységeken megtalálható szervezetekkel tartják a kapcsolatot. Ez a szűk kapcsolati háló jelentősen meghatározza - és általában szűkre korlátozza - a megszerezhető információkat, tapasztalatokat, akár az aktuális híreket, akár a szervezeti kérdéseket nézzük.

A közösségek közötti szélesebb körű kommunikáció elősegítése céljából különböző tematikájú, ún. konferencia fesztiválokat - röviden konfeszteket - szerveztünk. Az eseményeken a konferenciák kötött témájú, formális előadásai keverednek a fesztiválok szabadabb, kötetlenebb eseményeivel, minden résztvevőnek lehetőséget teremtve, hogy a hozzá legjobban illő módon szólalhasson meg. A rendezvényeken a szervezetek számára bemutatkozási, találkozási, tapasztalatszerzési, ismerkedési lehetőséget biztosítunk. Minden rendezvényt egy kutatási szakasz előz meg, ahol feltérképezzük a lehetséges meghívott közösségeket. Az események konkrét programját a résztvevő szervezetekhez igazítva alakítjuk ki. A programok mellett egy ún. befőttadó akciót szervezünk, melyre a konfeszt tematikájától és a meghívottaktól függetlenül az ország bármely közösségét szívesen látjuk. Az akció lényege, hogy az adott szervezet egy befőttesüvegbe “tölti” a közösségüket kifejező szimbólumokat, és azt eljuttatja a konfeszt helyszínére. Az így folyamatosan sokasodó befőttesüvegek az ország közösségi éléskamrájaként, tartalékaként értelmezhető. A konfeszteken az üvegeket kiállítjuk, így a közösségek üzenetei, bemutatkozásai eljutnak a résztvevőkhöz.

Az eddigi alkalmak azt mutatták, hogy elképzelésünknek valós alapjai voltak, a közösségek között tartós kapcsolatok születtek, számos hasznos információt osztottak meg egymás között. A rendezvények szervezésével csupán meg szeretnénk mutatni a közösségek számára, hogy egy-egy ilyen találkozó milyen fontos eredményekkel járhat, és reményeink szerint hosszabb távon egy önszerveződő rendezvénysorozat válik belőle.

Első alkalom – Diszel

2011. november végén szerveztük az első konfeszt eseményt a diszeli Első Magyar Látványtárral együttműködve. A három hónapos előkészítés során létrehoztunk egy internetes kommunikációs felületet, mely mind az előkészítés, a meghívások, mind a dokumentálás fontos helye lett. Adatbázisba gyűjtöttük az ország interneten elérhető közösségeit, majd a kiválasztott szervezeteknek vagy személyre szóló, vagy az adott település polgármesterén keresztül meghívtuk őket a rendezvényre. A rendezvényen előadások és esti kerekasztal beszélgetések voltak, melyeket a malomépületben tartottunk, míg az udvaron és az udvar előtti füves területen felállított jurtákban művészeti programok zajlottak.

Az előadók olyan kistelepülési közösségek voltak, akik aktivitásukkal és különleges tevékenységükkel felhívták magukra a figyelmünket. Az ország különböző régióiból érkezett közösségek sorra bemutatkoztak egy-egy előadás keretében, az inárcsi színtársulat pedig egy darabját adta elő a malom előtti szabadtéri színpadon. A meghívott előadók mellett részt vett sok más közösség is, akiket a befőtt adó akcióval elértünk. Volt, aki a befőttjét küldte el, de volt, aki személyesen is megjelent és velünk töltötte a napot.

A szervezésében és lebonyolításban fiatal művészek is részt vettek: színészek voltak a kikiáltók, ők koordinálták a napot, oldották a hangulatot, ebédre, pálinkára hívtak. Az egyik jurtában kis stúdiót építettünk, ahol videó üzenetet hagyhatott bárki, a másikban gyerekrajzok mutatták be, mit gondolnak az általános iskolások a város-falu kapcsolatról. A tevékeny napot egy közös beszélgetés, majd vacsora, tűzrakás, tánc zárta.

A konferenciát és fesztivált egybeolvasztó esemény a megszokott, fenntartható településfejlesztés témáját boncolgató konferenciáktól eltérően, a megszólított közösségekkel közösen és az élő közösségekről szólt. Egy nyitott művészeti eseménnyé vált, melyben minden résztvevő meghívott közösségek, művészek a maguk nyelvén mesélték el jövőképüket a vidéki életről.

Célkitűzésünk volt, hogy a pozitív példák megismerése közben komolyak és tényszerűek legyünk, emellett kötetlenek és álmodozók, úgy, hogy a magyar vidék továbbélésének koncepcióját mondjuk el közösen, egymásnak. A konferencia és a fesztivál két önmagában is megálló, merőben eltérő műfaj vegyítésével a lehető legvegyesebb és legszínesebb közönséget igyekeztünk a helyszínre vonzani.

Második alkalom - Komárom

A második Konfeszt léte is jól példázza az elképzeléseink létjogosultságát, hiszen ennek megrendezésére a diszeli konfeszten előadást tartó Hartyándi Jenő kért fel minket, ő is fontosnak gondolván szervezésünket. Az eseményünk a Mediawave - nemzetközi film és zenei fesztivál keretében zajlott 2012 áprilisában a komáromi Monostori erődben, annak egyfajta oldalrendezvényeként. Eltérően az első alkalomtól, ezen eseményre szűkebb körből, a Komárom környéki településekről hívtuk a résztvevőket, személyes találkozón bemutatva nekik elképzelésünket, javaslatainkat, kutatásunkat. A program is máshogyan zajlott, kötetlen találkozóként alakítottuk, a közösségek nem feltétlenül előadásokon keresztül mutatkoztak meg, hanem a tevékenységükhöz illeszkedő módon: a tápszentmiklósi Pitypang citera együttes kamarakoncertet adott az erődárokban és rövid néptáncoktatásban részesítette az érdeklődőket, a nyergesújfalui résztvevők a kukoricacsuhézásról meséltek, miközben mindenki kukorica levelekkel zörgött a kezében.

A déli közösségi pikniken az önkéntes segítők által készített ételeket és azokat a házi finomságokat fogyasztottuk, amiket a közösségek ajánlottak fel. Ez teremtette meg azt a közvetlen hangulatot, ami által további izgalmas részleteket lehetett megtudni a szervezetek életéből, számos hasznos tanáccsal, tapasztalattal gazdagítva egymást. Az előkészítés során az előzőekben létrehozott blog helyett egy saját honlapot készítettünk, mely összefoglalja a már lezajlott konfeszteket, bemutatja magát a kutatást és a friss információkat tartalmazza aktuális tevékenységünkről, a kutatás további fázisairól.

A két sikeres rendezvényünk után további konfesztek megrendezésén is dolgozunk. Kaptunk felkéréseket más rendezvények keretében történő alkalmakra, illetve a megismert közösségekkel együttműködve igyekszünk olyan területeken megrendezni az eseményt, ahonnan komoly igény merül fel. A további szervezést részben az eddigi csapat részvételével, részben a közösségek közreműködésével képzeljük. A konfeszteket elejétől fogva igyekeztünk gazdaságosan, meglévő eszközöket felhasználva megvalósítani, ezzel is a fenntarthatóságot, a szoros összefogást hangsúlyozva.

4. 3. Internetes fejlesztés - Civil honháló – Falusite

A vidéki kistelepülések civil közösségeinek internetes megjelenése jelenleg meglehetősen esetleges. Amellett, hogy alapinformációk - név, elérhetőség  - általában találhatóak - jellemzően a települések hivatalos honlapjain - saját, frissen tartott honlapot, aktuális információkkal, tevékenységükről részletesebb beszámolókkal, ismertetőkkel kevés esetben találhatunk. Ennek a hiánynak több okával is találkoztunk. Sok közösség gondolja úgy, hogy nincs szükségük aktívabb internetes jelenlétre, a jellemzően a saját településükön belüli tagjaikat enélkül is könnyen elérik, programjaikat kizárólagosan számukra szervezik. Emellett számos esetben nincs meg a saját honlap létrehozatalához szükséges számítógépes ismeret, vagy a létrehozásra és a fenntartásra fordítható anyagi fedezet.

Úgy gondoljuk, hogy saját maguk és programjaik bemutatására és a szervezetük fejlődése érdekében szükséges információk, tapasztalatok beszerzésére az internet az egyik legegyszerűbb, leggyorsabb és leghasznosabb lehetőség. Meggyőződésünk, hogy még azon szervezeteknek is hasznos az intenzívebb részvétel, akik jelenleg nem látják ennek szükségét.
Saját web alapú fejlesztésünkkel - a Falusite-tal - mind a fenti okok miatt a világhálóról egyelőre kimaradó közösségeket, mind a már ma is aktívan jelen lévőket céloztuk. A kapcsolattartásra, információszerzésre és -adásra, illetve kommunikációra szolgáló portálunk lehetőséget biztosít - regisztrációt követően - saját oldalak létrehozására, amelyek sikeres alternatívái lehetnek az egyéni honlapoknak. A kutatás során a honháló portál, a Falusite tesztverzióját készítettük el a megismert közösségek részvételével.

Átlátható felület

Fontos szempont volt a portál struktúrájának létrehozásánál az egyszerű, könnyen átlátható felület és használat, többek között azért is, hiszen felhasználói nem feltétlenül gyakori internet használók. A tesztverziónál egyrészt grafikus felületen, egy, a Google által fejlesztett, dinamikusan változtatható nagyítású térképen, illetve szűkíthető listázással, kereséssel lehet a regisztrált közösségeket megkeresni, miközben az adatbázis legfrissebb információi - a hírfolyam - is láthatóak.

Önfejlesztő hálózat

A Falusite portál létrehozásával, kialakításával egy keretet kívánunk létrehozni, mely lehetőséget biztosít a közösségnek. Tartalommal a használók töltik fel, sikere és használhatósága a tagok létszámától, aktivitásától függ. Folyamatosan bővülő adatbázisa a közösségek által beírt információkból áll össze, ezt lehet böngészni, különféle szempontok szerint szűkíteni, keresni.

A honlapra való regisztráláskor automatikusan létrejön a közösség saját oldala a legfontosabb adataival. A keresések és a kapcsolatfelvétel céljából a tevékenységektől függően kétféle besorolási lehetőséget biztosítunk: a tágabb, előre meghatározott kategóriák - pl. ifjúsági, hagyományőrző, sport, baráti kör, nyugdíjas klub … - egy alapszintű besorolást tesznek lehetővé, míg az egyénileg létrehozható címkék tovább pontosíthatják, egész precízen körülírhatják az adott szervezet tevékenységi körét, célcsoportját, érdeklődését. Az egyéni oldal alapesetben öt aloldalt tartalmaz: az adott közösség által szerkesztett bemutatkozást, híreket, eseményeket, galériát, illetve az adatbázisból az egyénileg beállított szűrési feltételeknek megfelelően megjelenített hírfolyamot. Emellett az állandó aloldalak mellett lehetősége van mindenkinek a saját igényeihez illeszkedően egyedi aloldalakat is létrehozni.
A regisztrált közösségek többféleképpen tudják a portált személyre - közösségükre - szabottan használni. A legfontosabb a már fentebb említett kategóriák és címkék használata a szervezetükre vonatkozóan. A szervezetek közötti kapcsolattartást segíti az a lehetőség, hogy meg tudják jelölni az érdekesnek, fontosnak tartott szervezeteket, ezáltal azok információi, hírei kiemelt helyen jelennek meg. A megjelölt szervezet számára is kiderül, hogy ki, kik tartották az ő tevékenységét izgalmasnak.

Konstruktív fórum

Tapasztalataink szerint jelenleg főleg a földrajzilag egymáshoz közel található szervezetek tartják egymással a kapcsolatot. A regionális kapcsolatok fontossága mellett számos esetben lehet hasznos távoli szervezetek közötti kommunikáció is. Ilyen jellemzően az azonos, vagy hasonló tevékenységet folytatók, ahol nincs jelentősége az elhelyezkedésüknek, de számos olyan helyzet is adódik egy szervezet működése során, mely általánosságban jelentkezhet bármely más közösség esetében, és egy hasznos tanács, egy jól működő példa sokat segíthet akár az ország egy másik régiójából is. Ezeknek a kapcsolatoknak a lehetősége internetes felületen a legegyszerűbb, sokszor szinte egyedüli módon.

Aktuális információforrás

Az információáramlás a közösségek saját honlapjain keresztül nagyon szűk hatókörű, szinte kizárólag a célirányosan őket felkereső látogatók számára elérhető, nagyon nehezen és ritkán jutnak el nagyobb olvasottságú felületekre. Ez természetesen nagyban meghatározza egy adott programra érkezők létszámát, egy fontos hír köztudatba épülésének lehetőségét. A honháló portál erre a problémára is jól működő megoldást kínál, a közérdekű információk gyorsan és egyszerűn juthatnak el mind a többi közösséghez, mind a külsős látogatókhoz. Az adott hírhez célirányosan választott címkézés még precízebb eredményre vezethet. A szervezetek által elhelyezett információk a saját oldalaikon állandóan megtalálhatóak a megfelelő aloldalon, melyek természetesen később is szerkeszthetőek, módosíthatóak. Az elhelyezhető anyagok nincsenek korlátozva, fotók, videók ugyanúgy használhatóak, mint egyszerű írásos anyagok, letölthető file-ok.

Kereshető hírfolyam

A portál adatbázisa az állandón frissülő hírfolyamon keresztül érhető el. A hírfolyam minden oldal fő tartalma, ugyanúgy elérhető regisztráció és a portálra való belépés nélkül is. Alapvetően időrendben tartalmazza a híreket, információkat, mindig a legfrissebb adatokkal indulva. Bizonyos nagyságrend felett nélkülözhetetlen valamilyen módszer, mely lehetőséget biztosít, hogy a hatalmas adathalmazból megtaláljuk a minket érdeklőket. Egyik ilyen lehetőség a hírek szűrése: különféle feltételek megadásával lehet a hírfolyamot a minket érdeklődő információkra szűkíteni. Ilyen szűrők a már említett kategóriák és címkék, de lehet régióra, a tartalom típusára - hír, programajánló, beszámoló, bemutatkozás - korlátozni a megjelenő adatokat. Itt is szerepet kap a közösségek megjelölése, hiszen alapértelmezett állapotban csak a megjelölt szervezetek információi láthatóak, de természetesen a teljes hírfolyam is elérhető. A nagy olvasottságú információk, a sok közösség által megjelölt szervezetek oldalain lévő anyagok kiemelt helyen szerepelnek.

A jelenlegi tesztverzió már most is jól illusztrálja a kitűzött céljainkat, de ahhoz, hogy országosan elérhető, nagy adatforgalmat lebonyolító és mindenki számára könnyen használható felület jöjjön létre, még további fejlesztésekre van szükség.

5. Eredmények összefoglalása

Nagy hangsúlyt helyeztünk a kutatás részeredményeinek bemutatására. Ennek eszköze konferenciákon történő előadások sorozata, cikkek megjelentetése, a már említett blogon, majd honlapon történő publikálás és természetesen a kutatócsoport által szervezett találkozók.

2011 tavaszán „Merre tart a magyar falu” című Nagykökényesen megrendezett konferencián előadóként mutatkozott be a kutatócsoport a kutatási témával (cím: Élő sejtekből építkező vidék interaktív térképe). A konferenciát az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretén belül szervezte a Vidékfejlesztési Minisztérium. 2011 nyarán elnyerte a kutatás az Ökopolisz Alapítvány fenntarthatóság témájában meghirdetett országos pályázatát, mely támogatással lehetőség nyílt az őszi konferencia-fesztivál megszervezésére. 2011 novemberében a Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszék szervezésében hálózatkutatási konferencián mutattuk be a hálózatkutatás, mint interdiszciplína szekción belül eddigi eredményeinket, a kutatás részleteit. 2011 decemberében a Ludwig múzeumban megrendezett Urban Report. ro 3: Az újszerű módszerek úttörői című építészeti konferencián mutatkoztunk be. 2012 tavaszán, a győri Építészkar Faluépítés 2012 konferencián adtunk elő, építészek és a magyar vidék szekcióban. A Mediawave 2012-es sajtótájékoztatóján szintén bemutattuk kezdeményezésünket és a komáromi programot.

Konferenciák mellett szaklapokban és helyi napilapokban publikáltuk a kutatás részeredményeit. Megjelent cikkünk a Veszprémi Naplóban, a HG.hu-n, az Építészfórumon, az Új Magyar Építőművészet 2011/2. számának Utóirat mellékletében (Go Vöröstó! Építészek a terepen). A projekt bekerült az Urban Report nemzetközi folyóirat 3. számába, szerző Péterffy Miklós. Természetesen célunk a kutatás végeredményének terjesztése minél szélesebb körben, ezt egyéb publikációkkal kívánjuk elérni.

A kutatócsoport által szervezett konferencia-fesztiválokról már több helyen esett szó, ezek szintén a kutatás részeredményeit képezik. A találkozók nagyjából 60 közösség érdeklődését keltették fel, egy-egy rendezvényünkön 150 fő vett részt. A jövőben folytatni szeretnénk a regionális találkozók szervezését.

[...]

Budapest, 2012. május 19.

Készítették:
Hakkel Márton, Kovács Zsófia, Szentirmai Tamás, Vági János

A teljes tanulmány csatolt *.pdf dokumentumként letölthető az oldal jobb oldali sávjában található, "csatolt dokumentumok" menüpont alól >