Épülettervek/Középület

Ilyen lesz a Corvinus Egyetem új Ménesi úti Campusa

2022.12.09. 10:52

Februárban már beszámoltunk arról, hogy a Ménesi út és a Mányoki út találkozásánál álló épületegyüttes felújítása és átalakítása kiemelt beruházás lett, a kivitelezés már 2020 óta zajlik. Az áprilisi engedélyezés után a véglegesített látványterveket azonban egészen eddig még nem láthattuk, pedig a PLANT – Atelier Peter Kis kezei között és a Lean Tech Mérnökiroda generáltervezésével egészen meglepő átalakuláson eshet át a hajdani Államigazgatási Főiskola. Sőt, még „koronázásban" is lesz része.

"A Corvinus Egyetem új, Ménesi úti Campusát jövő ősszel vehetik birtokba az Egyetem polgárai. Az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által irányított beruházás eredményeképpen létrejövő új oktatási és innovációs központ két szempontból is egyedülálló lesz: szakmai programja széles körű bevonáson alapuló közösségi tervezésben készült, mindemellett pedig első hazai felsőoktatási épületegyüttesként meg fog felelni a kiemelten szigorú LEED Gold fenntarthatósági, illetve AA+ energiahatékonysági kritériumoknak"   adta hírül az az Alapítvány.

A Campus tulajdonosa, a fejlesztés irányítója, és a 12 milliárd forintos állami támogatást kiegészítő finanszírozója az Egyetemet fenntartó Maecenas Univesitatis Corvini Alapítvány. Az építkezés összköltsége várhatóan nettó 16 milliárd forint körül alakul. A tervek szerint jövő ősztől megnyíló Campuson Magyarországon egyedülálló energetikai rendszer jön létre, amely a legmodernebb hőszigetelési technológiákat alkalmazza, illetve napelemek és talajszonda használatával biztosítja az energiaellátást. 

A türkiz-tömböket a Tanácsakadémia utódjaként vehették birtokba a hallgatók 1978-ban, vezető tervezője a Lakóterv színeiben Törőcsik Sándor volt. (Például a zalaegerszegi Centrum Áruházat vagy a veszprémi Bástya Áruházat is ő jegyzi, de a káposztásmegyeri lakótelep tervezésében is volt szerepe.) Az évtizedek intézményi átalakulásai, összevonásai után végül a Közszolgálati Egyetem működött itt 2020-ig, ezután az ingatlant a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány vette birtokba. Ugyanezen évtől ők is irányítják a Corvinus Egyetem számára megvalósított nagyszabású campusfejlesztést, melynek generáltervezője a Lean Tech Mérnökiroda Kft., Ilku György vezető tervezővel, az építészeti kialakításért pedig Kis Péter irodája, a PLANT felel.

 „A létrejövő oktatási és innovációs központ szakmai programját a hallgatók és oktatók széles körének bevonásával, közösségi tervezési folyamat alapján határozta meg az Egyetem. A program egy olyan, jövőorientált és technológiaintenzív Campust képzelt el, amelynek minden tere a kreatív kooperációt, az Egyetem és partnereinek értékteremtő együttműködését szolgálja" – írja a Corvinus Egyetem a beruházásról.

Oly sok 1970-es évekbeli felépítéshez hasonlóan ez az együttes is egy lepényépületből és több toronyegységből állt, jelen esetben egy kis- és nagytorony magasodott a horizontális tömegen. Ezek homlokzatai észak-kelet, dél-nyugat tájolásúak, amely a benapozottság tekintetében kifejezetten szerencsés volt, az alumínium függönyfal-szerkezetes homlokzatokat pedig a jellegzetes színű üveglapok határozták meg. Ezt az idővel elöregedett, retró esztétikát a radikálisan megváltozott műszaki és tűzvédelmi paramétereket betartva, valamint az új egyetem – a korábbi funkciót és szellemiséget ellensúlyozó – nyitottabb filozófiáját reprezentálva, a PLANT a főbb tömegek megtartásával, de a régi megjelenéssel szöges ellentétben világos és elegáns árnyalatokkal és egy nemesebb homlokzati anyaghasználattal komponálta újra.

A lepényépület átalakítása
Az egyik legfontosabb változást jelenti, hogy az új főbejárat ezentúl a Mányoki út felől vezet ebbe a tömegbe és nem a Kelenhegyi lépcső felől. A lepény rész eredetileg is elosztóként működött, innen lehetett a torony lépcsőházait is elérni. Közepén egy osztható előadóterem is volt, hátsó traktusában pedig a komplexum fűtés, meleg víz és légtechnikai ellátásának gépészeti egysége működött.

Az új lepényépületbe tervezett funkciók elhelyezésekor a campus parkja felé történő vizuális és fizikális megnyitás is szerepet játszott. Az uszodába eddig is a Mányoki útról lehetett bejutni, és ezentúl egy reprezentatív lépcsősoron keresztül az útról a lepény -1. szintjének főelosztójába, és egyúttal a konzolosan előre nyúló oszlopos, fedett-nyitott előtérhez érkezhetünk.

A lépcsősor mellett elterülő uszodatömbnek a felső tömegét elbontották már, helyette egy olyan új sportkomplexum fog létrejönni benne, melynek tetejét napelemek foglalják el, egy részén pedig zöldtetős felület lesz. Az új sportkomplexumban a medence régi mélyedésében mászófalat, hátsó traktusában kosárpályát alakítanak ki, kisebb helyiségeiben pedig változatos sportolási lehetőséget kínáló edzőtermek rendeződnek. 

Magának a lepényépületnek a közepén a régi auditóriumot megtartják, ám azt egy flexibilisen szétosztható konferencia- és előadótérré alakítják át. A kistorony alatti területen az Egyetem vállalkozásinkubációs programjai kapnak helyet, a nagytorony alatti részen pedig speciális technológiával felszerelt laborokat helyeznek el. A gépészet hajdani helyén a recepció, egy bisztró és egy a közösségi találkozásokat támogató lounge fogadja majd az érkezőket.

A kistorony átalakítása
A kistorony teljes egészében oktatási funkciót tölt majd be, itt jellemzően kollaborációs terek és projekttermek és egy dunai panorámás előadóterem, valamint a harmadik szinten kisebb irodák és co-working terek sorakoznak majd. A jelenlegi középső traktusban végigfutó reprezentatív egykarú lépcsőt elbontják, hogy a felszabaduló helyekkel az oktatásra szánt terek méretét növeljék.

A nagytorony felújítása
A struktúra régi közlekedő magját itt megtartják, négy szinten azonban 180 hallgatónak alakítanak ki az eddiginél jóval komfortosabb kollégiumi férőhelyet 2-3 fős lakóegységekkel számolva. Minden szint központjában egy komfortos közösségi helyszín is rendelkezésre áll majd nyitott konyhával és közösségi nappalival. A második emeleten két akadálymentes szobát kiviteleznek, a felette lévő három szinten pedig egy-egy nevelőtanári helyiségnek lesz tere. A felső szinteken mindezt nyolc professzori lakás követi egy-egy kilépő terasszal, a délkeleti részen pedig a városi panoráma irányában húzódik egy közösségi és rendezvénytér, amelynek fedett-nyitott terasz kapcsolata is lesz.

A látványtervek legizgalmasabb részlete a hajdan csak a gépészetnek helyet nyújtó zárószint formai megoldása: itt ugyanis eleve gazdagabb az anyaghasználat, de emellett konkávívek ismétlődése oldja fel a homlokzati vázrendszer ritmusát. A legfelső szint nemcsak lezárja, hanem meg is koronázza így az épületet, amellyel az Egyetem névadójára is reflektálnak.

A park
Az elhanyagolt kerteket az S73 tájépítészei keltik új életre az építészekkel együtt, összesen mintegy 11.000 négyzetméternyi területen.

A park körülkerített lesz (éjszaka zárható kapukkal), a gépjárművek forgalmát pedig sorompós beléptetés szabályozza. Ettől függetlenül azért a minél kevesebb parkolási lehetőség kialakítása volt a cél, sőt, a fejlesztés során külön kérvényezték az előírt parkolószám csökkentését is, hogy a hallgatókat a közösségi és kerékpáros közlekedésre bíztassák: a korábbi aszfaltozott nagy parkolóból ezért válik például egy új zöld pihenő felület. Ezen kívül szabadtéri sportpálya is ki lesz alakítva öltözők biztosításával, de kerékpártárolók, valamint kültéri pihenők és kis létszámos külső foglakoztatók számára is megteremtik a kényelmet. A kert egyik legértékesebb és legnagyobb fájának árnyéka alatt étkező terasz terül majd el.

A korszak építészete az utóbbi időben komoly bontási hullám alá esik, több korabeli munka eltüntetéséről mi is hírt adtunk már, elég mondjuk Virág Csaba OMFB kikötőépületére, a budavári Diplomata-ház ügyére, vagy mondjuk a Kossuth téri MTESZ székházra gondolni. A volt Államigazgatási Főiskola együttese sokkal inkább történeti, mint építészettörténeti szempontból érdekes épület, és bár hasonló homlokzatú architektúra konzervatív helyreállítására már volt példa a fővárosban is (lásd: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tornya), itt nem feltétlenül ördögtől való újradefiniálni egy amúgy sem védett architektúrát.

Mindez bontás helyett egy régi érték pozitív értelemben vett kifordítását is jelenti, elvégre a tervezők az eredeti épület kialakítását inspiráló munkákat is tanulmányozták az új külalak megalkotásához, köztük több Mies van de Rohe-hoz kötődő irodaépületet is górcső alá vettek. A cél az volt, hogy a korábbi épület eredeti szerkezeteinek felhasználásával ezúttal egy légiesebb megjelenés jöjjön létre, ami a Gellért-hegy oldalában, a villaépületek szomszédságában érthető építészeti törekvés, és egy új egyetem új szellemiségét is közvetíti.

Az új homlokzat egy arany és szürke színezett alumínium függönyfal rendszerből és a Gellért-hegy mészkövére reflektáló műkőlapokból épül fel, ám a külső minőségénél (és annak jelentésénél) fontosabb szempont, hogy teljes bontás helyett valóban a régi szerkezetek megtartásával történik ez az átalakulás, azaz részben újrahasznosításról van szó, jelentősen kisebb karbonlábnyommal.  


Pleskovics Viola

 

A cikket a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.