Egy sirály szárnycsapása

Dr. Gajdos István, Gajdos Gergő, Mátyássy László és Pálossy Miklós pályaművét a sirályok repülése, a nyugalmi állapotból induló, felszálló madarak mozgása ihlette. Az új Duna-híd nemzetközi tervpályázatra beadott munkájuk megvételben részesült. 

A pályázat fő célja

Az új budapesti Duna-hídra kiírt tervpályázat deklarált célja, hogy egy olyan új épített környezeti és városképi műtárgy létrehozására nyíljon lehetőség, amely egy máig hiányzó hálózati kapcsolatot teremt Dél-Budapest városszerkezetében, egyúttal a kortalan építészet kortárs formanyelvével összhangban új budapesti jelképpé válik.

A hidak illeszkedése Budapest városszerkezetébe

A budapesti hidak szépen tükrözik a városszerkezet történelmi fejlődését és elhelyezésük sűrűsége is megfelel a városszerkezetben betöltött szerepüknek. Építésük követte a technika fejlődését, és mindig az éppen aktuális műszaki világszínvonalat jelentették, megvalósításuk követte a fejlődési trendeket. A II. világháború pusztítása megtörte ezt a trendet és még ma sem sikerült Budapestnek a lemaradást teljes mértékben behozni. A hetvenes évek magyar motorizációs robbanása következtében egyre nehezebb volt biztosítani a két oldal közúti kapcsolatát.

A belváros területén azonos ritmust követnek a közúti hidak a Margit-híd és a Rákóczi-híd közötti szakaszon. Déli irányban még mindig szükség van az átkelő forgalom akadálymentessége érdekében egy hídra a kialakult ritmusnak megfelelően, ez lehet a tervezett Galvani-híd. (A városszerkezetben továbbra is hiányzik a Parlament környezetében egy közúti átkelés – az egykori Kossuth-híd helyén – amit híd, vagy alagút formájában lehetne megvalósítani.) A Galvani-hídtól déli irányban és a Margit-hídtól északra már ritkulhatnak az átkelési helyek, de ott is hiányzik még legalább egy-egy új híd. Ezekkel válhatna teljessé Pest és Buda között a közúti kapcsolat. A közúti hidak mellett szükségesek lennének kerékpáros-gyalogos hidak a város több pontján.

Az új Duna-híd koncepciója

A hídszerkezet le- és felhajtó rámpái környezetében új zöldfelületek jönnek létre. A parti sétány kialakításával a Kopaszi-gát területéhez kapcsolható az új zöldfelület és funkciók. A parton kerül kialakításra az új parti sétány és a kerékpár út. A híd alatt kialakuló parkoló felületek kiszolgálják mind a helyi megnövekedett parkolási igényt, mind az ide érkező szabadidejüket töltők igényeit. A hídtól délre eső területen lehetőség nyílik egy közösségi funkció elhelyezésére, például a Dunához, a vízi élethez kapcsolódó hajózási múzeum kialakítására, amely mellett kialakítható az új hajóállomás.

A végső javaslatot végül a Duna mentén élő sirályok repülése, a nyugalmi állapotból induló, felszálló madarak mozgása, elrugaszkodása ihlette meg. A levegőre ráfeszülő, szinte függőlegesen kiterjesztett szárnyú, induló madár, adja az ívnek a vonalát. A szétnyíló, de egymást keresztező ívek a belső villamospálya mentén tartják kábelekkel a hídpályát, főtartói konzolosan kinyúlnak a közúti sávokkal és a gyalogos - kerékpáros járdákkal. Az ívek alatt fut a villamos- és buszpálya, a széleken pedig a gépjármű forgalom. Így a hídpálya egyenesen fut, nincs benne elhúzás. Az ívek alatt kialakuló zöldsáv választja el a közúti forgalmat és a kötöttpályás közlekedést.

Hídszerkezet

A mederhíd egy közel 320 méter fesztávolságú hálós kábelelrendezésű ívszerkezet. A hálós kialakítás igen merev szerkezetet eredményez, amire a széles útpálya valamint a villamosforgalom miatt szükség van. Az acélszerkezetű ívtartók az un. kosárfül elrendezéshez hasonlóan egymás felé dőlnek, de a dőlési szög növelésével az ívek keresztezik egymást. Ezzel a kialakítással esztétikailag újszerű szerkezet valósítható meg az ívtartók stabilitásának biztosítása mellett.

A mederhíd főbb adatai:

• Alaprajzi elrendezés: egyenes
• Magassági vonalvezetés: R=15000 m, kétoldalt 0,55%-os egyenes csatlakozással
• Keresztezési szög: 71°
• Támaszközök/mederhíd hossza: 57,5 + 75,0 + 320,0 + 75,0 + 57,5 = 585 m
• Pályabeosztás/hídszélesség: 3,85 + 8,00 + 4,50 + 8,50 + 4,50 + 8,00 + 3,85 =41,20 m
• Szerkezeti/ív magasság: 3,20 m / 50 m
• Teherbírás: 800 kN jármű + 4,0 kN/m2 megoszló kocsipálya teher + városi villamos vasút a Magyar Útügyi Előírások szerint; ill. LM1 (jármű + megoszló teher) + városi vasút EC szerint.
• A feljáró hidak monolit vasbeton szerkezetek, mellyel könnyen követhető az útpálya változó geometriája. Az alátámasztást 25 méterenként monolit vasbeton pillérek biztosítják.

Részlet a műleírásból, a teljes szöveg elérhető itt.

Pont-TERV Zrt., A.D.U. Építész Iroda Kft.