Építészet- és építésügy kutatási eredmények: értékvédelem

A vélemények szinte egybehangzóan az értékvédelem területén tapasztalt hiányosságokra és ellentmondásokra hívták fel a figyelmet. A gyakorlatból szerzett tapasztalatok és az elérni kívánt célok megfogalmazásai (wish-list) keveredtek a hozzászólásokban, amely azt mutatja, hogy ezzel a területtel sokkal mélyebben kell foglalkozni a közeljövőben, hogy tisztább képet kapjunk arról, hogy melyek a tényleges tapasztalatok.

Kutatási összefoglaló

A vélemények szinte egybehangzóan az értékvédelem területén tapasztalt hiányosságokra és ellentmondásokra hívták fel a figyelmet. A gyakorlatból szerzett tapasztalatok és az elérni kívánt célok megfogalmazásai (wish-list) keveredtek a hozzászólásokban, amely azt mutatja, hogy ezzel a területtel sokkal mélyebben kell foglalkozni a közeljövőben, hogy tisztább képet kapjunk arról, hogy melyek a tényleges tapasztalatok. Ebben a kutatásban mi csak a felszínt érintettük egy kérdés erejéig. Az eredményekből látszik, hogy az értékvédelmet a szakma nagyon fontos területnek tartja, s erre szándéka szerint minden elérhető forrásból pénzt és erőforrásokat csoportosítana. A témának feltétlenül további, önálló kutatást kellene szentelni.

A feleletválasztós kérdés értékelése

A szakma jelentős többsége egyetért abban, hogy az építési bírság felét helyi értékvédelemre fordítsuk. Abban már kicsit eltérőek a vélemények, hogy milyen mértékben, hogy ez a bírság fele, annál kevesebb vagy több legyen. A válaszokból azonban kitűnik, hogy a megkérdezettek kétharmada fontosnak tartja a helyi értékvédelmet és a bírság felénél is többet fordítana rá.

Szabadsoros hozzászólások értékelése [78 vélemény]

 
Az alábbiakban azokat a megjegyzéseket összegezzük, amelyeket a kérdőívet kitöltők az értékvédelemmel kapcsolatos kérdés utáni szabadsoros rovatba írtak. A 252 válaszadó ~31%-ának hozzászólásai árnyalják a képet, s bár a kérdőívben csak egyetlen kérdés vonatkozott a helyi értékvédelemre, a hozzászólások viszonylag nagy száma és tartalma azt mutatja, hogy a szakmát komolyan érintő területről van szó. A válaszokból kitűnik, hogy a jelenlegi értékvédelmi gyakorlattal tulajdonképpen egyetlen hozzászóló volt elégedett, míg 10-en [13%] katasztrofálisnak írták le a helyzetet.

A legtöbb hozzászóló [36%] a jelenlegi értékvédelem szabályozási, finanszírozási és végrehajtási kritikáját fogalmazta meg. Az építési bírsággal kapcsolatban többen is hangot adtak annak, hogy a végrehajtás és annak ellenőrzése nem elég szigorú, a bírságok behajthatatlanok. Mivel az egyébként a szigorú - elsősorban kötelezettségeket meghatározó (!) - szabályozás ellenére is láthatóan sikertelen az értékvédelem, 9-en [11%] ezt a rendszerből kifelejtett különböző ösztönzők hiányának róják fel, míg 10-en [13%] elsősorban állami forrásoktól, több támogatás formájában várnak segítséget.

A vélemények nagyon nagy szórást mutatnak, akár ötletelésnek is lehetne tekinteni, hogy hányan hányféleképpen próbálnák meg az értékvédelem ügyét előrébb mozdítani. A KÖH munkájával kapcsolatban 5-en fogalmaztak meg kritikát, de egy elismerő vélemény is kijutott nekik. 3-an kifejezetten a műemléki felújításokat helyeznék előtérbe az építési bírságokból befolyt pénz felhasználását tekintve, ugyanakkor 5-en úgy vélekedtek, hogy más területekre is – pl. tájértékvédelemre, kommunikációra vagy éppen a MÉK finanszírozására – is fordítanának belőle. 5-en úgy ítélték meg, hogy a kérdés nem releváns, és egy hozzászóló pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvetésben logikai ellentmondás van, mert ha bírság tartja el az értékvédelmet, akkor az nem lesz érdekelt a jogkövető építésben.

Az alábbiakban letölthető a kutatási összefoglaló és külön a szabadsoros vélemények *.pdf formátumban.