1985 óta hagyományosan október első hétfője az Építészet Világnapja. Ennek alkalmából a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai konferenciát szervezett az Ötpacsirta utcai székház Kós termében. Az idén az UIA nemzetközi építészkamara témakiírásával összhangban a lakhatás, a közterek és a klímaváltozás kérdéskörét járták körbe az előadók.
Hibrid formában, közel 40 fős helyszíni és több száz fős online közönség mellett tartotta meg az Építészet Világnapját a MÉK és a MÉSZ. Az esemény a szakmai szervezetek és intézmények vezetőinek köszöntőjével indult, akik mindannyian az építészek felelősségére hívták fel a figyelmet a klímaváltozás elleni fellépésben. Elsőként Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke videóüzenetét tekinthette meg a közönség, aki hangsúlyozta, hogy a fenntartható és rugalmas lakókörnyezet megalkotása, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése csak néhány azok közül a globális problémák közül, amelyeket a koronavírus-járvány csak felerősített az elmúlt év során. A MÉSZ célja, hogy a nemzetközi diskurzushoz csatlakozva előtérbe helyezze ezeket a problémákat és hazai példákon keresztül mutassa be a zöldebb, fenntarthatóbb, környezettudatosabb építészetet.
Füleky Zsolt, építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy az esztétikai minőségen túl immár megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdésével foglalkoznia a tervezőknek. Az építészet egyik legfontosabb ismérve az olyan technológiai újítások alkalmazása, amelyek közvetlen hatással vannak környezetünk alakulására, hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy az örökségvédelem és műemlékvédelem kontextusában az értékek megőrzése mellett kell tudni fejleszteni a legkorszerűbb technológiákkal épületeinket, városainkat. Minden embernek joga van a minőségi környezethez, ennek elérése kell, hogy legyen a szakma célja.
A köszöntést Hajnóczy Péter, a Magyar Építész Kamara frissen újraválasztott elnöke folytatta, aki arról beszélt, milyen sokat változott a tisztaságról kialakult képünk az elmúlt 100 év során. Míg nagyszüleink, dédszüleink idejében az volt a mondás, hogy tisztaság fél egészség, a mai hozzáállás szerint az egészséges élet feltétele a tiszta környezet. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódott Csapó Balázs, a Budapesti Építész Kamara elnöke is, kiemelve, hogy az egészség egy komplex probléma, ami minden más építészeti problémával összefügg. A BÉK elnök hangsúlyozta, hogy az építés rendkívüli környezeti terheléssel járó folyamat, emiatt az építészeknek kiemelt felelősségük van a környezet megóvásában. A mennyiség helyett a minőség előtérbe helyezésére, a takarékosság fontosságára, életvitelünk megreformálásának szükségességére hívta fel a nézők figyelmét.
Golda János, a MÉSZ alelnöke zárta a köszöntők sorát, aki beszédében „hangosan gondolkodva" arról elmélkedett, hogy hol helyezkedik el a tervező építész abban a komplex világban, ami korunkat jellemzi. A tömören nehezen összefoglalható lírai gondolatmenet talán legfőbb gondolata, hogy az építészet az élő nyelvhez hasonlít komplexitásában, és ahogy a nyelv, úgy az építészet is folyamatosan változik. A kortárs építészet egyszerre építkezik a kézműves múlt hagyományaiból, az ipari technológiai jelenből és a high-tech infotechnikai jövőből, emiatt különösen nehéz a befogadása. A változás leginkább abban figyelhető meg, ahogy a hagyományos közösségek átalakulnak, átadják a helyüket valami másnak, ezáltal a hagyományos terek is megváltoznak.
A gondolatébresztő köszöntőket követően a szakmai előadások sorát Beleznay Éva építész, urbanista, fenntarthatósági tanácsadó kezdte, aki a konferencia három hívószava – a lakhatás, a közterek és a klímaváltozás – mentén vázolt fel egy néhol elkeserítő, néhol bizakodásra okot adó helyzetképet a legfrissebb kutatási eredmények és hazai és nemzetközi példák segítségével. Az előadás alapján készülő cikk hamarosan publikálásra kerül az Építészfórum fenntartható építészeti rovatában, így itt csak egyetlen (bizakodásra okot adó) meglátást emelnénk ki: a szakértő szerint a korábban jellemző műszaki értékrendre alapuló szempontrendszerek átalakulóban vannak, egyre inkább előtérbe kerülnek a környezeti és társadalmi szempontok, amik a mindenki számára élhetőbb és igazságosabb környezet létrejöttét sürgetik.
Talán ezt a tendenciát példázza az a tervezői megközelítés, amelyet Burián Gergő, a Paulinyi & Partners szenior építésze mutatott be előadásában: a reflexív építészet. A reflexivitás nem újdonság, mindig is jelen volt az építészetben az, hogy valamire reagált, de az elmúlt tíz év olyan változásokat hozott, amelyeknek köszönhetően jóval összetettebb kép állhat össze; a reflexív módszerek finomhangolhatják az intuitív tervezést. A módszertant Burián Gergő a Budai Egészségközpont tervezésének példáján keresztül mutatta be részletesen, átvezetve ezzel az előadások sorát a rendezvény második felének fő fókuszpontjára: az egészségügyi épületek tervezésére.
Ezt a tematikát Noll Tamás, az M-Teampannon vezető tervezője folytatta, aki a Dél-Budai Centrumkórház terveit mutatta be előadásában. A 11. kerületben, az M7-es és a régi 7-es főút közötti területen épülő komplexum egyike lesz az ország nyolc szuperkórházának. A nyugat-közép-magyarországi egészségügyi régió közel 1,2 millió lakosának magasan specializált ellátására szolgál majd az intézmény a maga 840 ágyas felnőtt részlegével, amely kizárólag egyágyas szobákból tevődik össze. Az építész előadásában rámutatott azokra az összetett tényezőkre, amelyek egy ilyen komplex intézmény tervezését befolyásolják.
Egészségügyi épületek helyett az egészséges nevelés példáit mutatta be Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője az irodájuk által tervezett óvodák és bölcsődék során keresztül. Szó volt a már elkészült és korábban az Építészfórum oldalán is bemutatott Meséskert óvodáról és Vizafogó Tagóvodáról, de a tervezés alatt álló Gyöngyszem óvoda és budatétényi bölcsőde is bemutatásra került, valamint, hogy az egészségügyi épületekből se legyen hiány, Nagy Csaba a Szent Kristóf Gyermekrendelő terveit is ismertette. A tervezők személyén túl a felsorolt projekteket a fedett-nyitott terek tudatos alkalmazása köti össze, amelynek fontos szerepe van a gyermekek számára egészséges környezet kialakításában.
A rendezvény utolsó előadója Rutkai Pál András építész, egészségügyi szaktervező, a Healing Space vezető tervezője volt, aki egy svájci kórháztervezési pályázaton negyedik helyezést elért terven keresztül mutatta be, hogy kis magyar irodák is labdába tudnak rúgni a nagy nemzetközi pályázatokon. A tervezési feladat a kórházkomplexum egy 1988-ban épült épületének teljes átalakítása volt, a szerkezet lehető legnagyobb arányú megtartásával. A számos környezettudatos megoldást felsorakoztató terv sikeréről itt számoltunk be korábban.