Épületek/Középület

Angyalföldi passzív ovi, avagy a kicsik és az ökolábnyom

1/10

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Civertan

szignalizációs ábra

Térkép

?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Civertan
?>
szignalizációs ábra
?>
Térkép
1/10

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Civertan

szignalizációs ábra

Térkép

Angyalföldi passzív ovi, avagy a kicsik és az ökolábnyom
Épületek/Középület

Angyalföldi passzív ovi, avagy a kicsik és az ökolábnyom

2016.09.20. 14:20
MÉD

Projektinfó

Meséskert Óvoda

URL:
Archikon

Tervezés éve:
2014

Építés éve:
2016

Bruttó szintterület:
3757 m2

Stáblista

építész vezető tervező: Nagy Csaba, Pólus Károly építész ügyvezetők (ARCHIKON Építésziroda)
építész munkatárs: Pásztor Ádám, Kiss Tamás, Tőrös Ágnes, Várhidi Bence (ARCHIKON Építésziroda)

szakági tervezők: 
díszítőgrafika: Ferth Tímea
díszítőfestés: Herling Zsuzsanna

statika: Pintér Tibor (ÉKI TERV Mérnökiroda Kft.)
gépészet: Sor Zoltán, Kiss József (PHQ Kft.)
elektromos: Karácsony István (Kartel 60 Bt.)
tűzvédelem: Decsi György (Fireeng Kft.)
épületszerkezet, szigetelés: Czégeni Csaba
passzívház szakértő: Miskolczy Imre (Miskolczy Energiaterv Kft.)
konyhatechnológia: Kuruczné Szabolcs Gizella (Design Stúdió Kft.)
kert: Barna Eszter (Barna Irodaház Kft.)   
építtető: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat, XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. 
kivitelező: FK Raszter Építő Zrt.

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Az ovis szleng 2016 őszétől új rigmussal gazdagodhat, hála az Archikon Építésziroda csapatának és a 13. kerületi önkormányzatnak: „stül-stül-stül, évi tizenöt ezer a fűtés mindenestül." Átlyuggatott födémek, tetőterasz, egyedi grafika és ez nem minden. Szépvölgyi Viktória írása. 

Magyarországon a jelek szerint úgy áll a helyzet, hogy az óvodákkal kapcsolatos innovációkban benne van az angyalok keze, nyakig. Akarom mondani, szárnytőig. 1828-ban Brunszvik Teréz – akinek történelmi jelentőségét abból is leszűrhetjük, hogy Beethoven egy pöcörke zongora szonátát címzett hozzá – Európában az elsők között nyitotta meg budai kastélyának kertjében a kisgyermekek felügyeletét és oktatását ellátó, svájci mintára megteremtett, ún. Angyalkertet. Ezt követően további tíz ilyen „foglalkoztatót" hozott létre. Kilenc évvel később alapította meg egy rendkívül elálló fülű türingiai férfi, Fröbel az első, társadalmi kísérletként beindított Kindergartent Németországban, amely mint a kisgyermekeket játékra és tanulásra ösztönző módszer, világhódító utat járt be. Az ott képzett pedagógusok révén az intézménytípus a 19. században Amerikában is német nyelven terjedt el, innen eredeztethető az univerzálisan használt „Kindergarten" szó. 

Visszatérve a Magyarországon ténykedő angyalokra, a 21. század legnagyobb hatásúnak tartott építőipari innovációja, a „passzív ház hullám" eredményeként, épp Angyalföldön adták át 2016 őszén az ország első „Darmstadt Passivhaus Institut" által minősített óvoda funkciójú középületét. Bár találhatóak már Európa szerte passzív házként megvalósított oktatási intézmények, köztük óvodák, de ezek száma egyelőre oly csekély, hogy az angyalföldi Meséskert Tagóvoda még az éllovasok közé kerülhet és példaként szolgál számos tervező, valamint önkormányzat és magán befektető számára. Vegyük sorra miben is áll a projekt újszerűsége, hiszen a neves minősítés csak egy a sok közül!

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
1/10
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Társadalmi kontextus

A 13. kerület számos városrésze jelentősen átrendeződött a 2000-es évek óta. Százakat, ezreket naponta bevonzó bevásárlóközpontok és óriás irodaházak nőttek ki a földből a főbb útvonalak mentén, itt-ott a régi ipari területek lakóparkokká alakultak, beépültek Duna parti részek is. A ’70-es, ’80-as években létrehozott épületállomány – beleértve a panelból épült óvodákat – állagromlása szükségessé tett felújításokat, korszerűsítéseket, vagy mint a Meséskert Tagóvoda helyén korábban álló ovi esetében, bontást. Mindez az átrendeződés megkérdőjelezte a városvezetés számára a korábbi infrastrukturális és közoktatási struktúra létjogosultságát, hiszen az újonnan kialakult lakó- és munka „csomópontok" kiszolgálására – vagy elhelyezkedésében, vagy állagában, vagy kapacitásban – alkalmatlanná váltak. Részben ez a szükséglet hívta életre a „Lendületben a XIII. kerület!" elnevezésű fejlesztési programot. Az első jelentősebb közoktatási fejlesztések az óvodákra irányulnak, amelyek közül kiemelt szerepet kapott a Meséskert Tagóvoda, mint passzív ház ügye. A beruházás helyszíne kiválónak bizonyult, mivel 10 emeletes panel ház és több irodaház fogja közre a Lehel tértől egy sarokra elhelyezkedő, Kassák Lajos utcai új épületet, amelynek helyén eddig is óvoda állt, igaz a jelenleginél kisebb, egy szintes kivitelben.

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
3/10
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

„Passzívházság" és az egyedi építészeti minőség

Az önkormányzat elkötelezettsége a fenntartható megoldások mellett korábban is testet öltött, példaértékű szociális otthonokat, 100 lakásos minősített passzívházat hoztak létre. A Meséskert Tagóvodához a legmegfelelőbb tervezőt, a kísérletező kedvéről ismert, Nagy Csaba által irányított Archikont választották, akik korábban jegyeztek már óvodát, de számukra is ez az első ilyen funkciójú passzív középület. Az alkotási folyamat során jelentős hangsúlyt kapott az a szempont, hogy a passzív házakra, és általánosságban, az óvoda építészet hagyományaira jellemző, leegyszerűsített és kimért vonalvezetés lehetőleg fellazuljon, így játékosabb, ugyanakkor az önkormányzati kasszához mérten visszafogott program szülessen.

Erre több eszközt felvonultatott a stúdió. Magát az eredeti, és az óvodáknál jellemző térelosztást nem bolygatták meg. A forgalmas Kassák utcai fronton található a bejárati zóna, a tornatermek, a speciális foglalkoztatók – beleértve a sószobát, ami egy modern óvoda „alapfelszereltségének" részévé vált –, egy nyitott színházterem és a vezetői iroda. A folyosóról nyíló mosdók mellett, a keleti fekvésű, csendesebb hátsó kertre tájoltak a csoportszobák, szám szerint a két szinten 16. Mindez, és a passzív ház követelményrendszer által megszabott nyílászárók, szigetelés, hővisszanyerő szellőztető rendszer, automatikus árnyékolás, hőhídmentes építés, hézagmentes, minőségi kivitelezés maga a „váz", amelyet fellazított megannyi eredeti ötlettel az Archikon.

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
4/10
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Ezek közé tartoznak azok a szerkezeti ötletek, és hőhídmentesség szempontjából mesteri megoldások, mint a födém – felnagyított háromszög, négyszög és kör formában megvalósított – átlyuggatása. Járható, csúszásmentes üveglap került a bevilágítóként funkcionáló nyílások tetejére, köré pedig egyedi padok épültek. Külön dicséretet érdemel a formák minőségi mennyezeti kialakításának módja. Az által, hogy a gipszkarton eltartva követi le a háromszög, négyszög és kör alakot, „lebegő" érzést keltenek a felülről „bekukucskáló", óriás játék elemek.

A másik kiemelendő szerkezeti kunszt a tető, mint védett játszótér megfogalmazása. Ezt egyrészt az az igény szülte, hogy a csoportok nagy számát már nem tudta az udvar önmagában kiszolgálni, másfelől a kerületi szabályozás eredményeként egy „minél magasabb" épületet kellett a helyszínen létrehozni. Abban is megmutatkozik a tervezők zsenialitása, hogy nem kívánták színek kavalkádjával „gyerekbaráttá" tenni a tereket, e helyett egy fő színre és egyedi grafikára szorítkoztak. A lépcsőház metró gumi padló burkolata adta meg azt az irányt, a napsárgát, amelyet a lépcsőkorláton és a tetőkertet zugossá tevő beton íveken alkalmaztak. A padlón, falakon, ajtókon, üvegeken megjelenő, rajzolt, stílusos, humoros és kedves figurák Ferth Tímea, a MOME 2014-ben végzett építész hallgatójának fantáziáját és kézügyességét dicsérik.

Említést érdemelnek azok a további apróságok is, amelyek az építészetileg átgondolt részletekről árulkodnak. Ide tartoznak az udvari frontra tájolt ablakok ülőfülkéi a csoportszobákban, az ablakok csökkentett parapet magassága, aminek köszönhetően a gyerekek is kilátnak, és a mágneses vakolattal ellátott falak, amelyeken egy mozdulattal kiállítás rendezhető. Továbbá, a tetőkert futónövényekkel hamarosan zölddé váló oldalfala és játszó helyiségeinek zöld lugasa.

Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás
7/10
Meséskert - építész: Nagy Csaba - fotó: Bujnovszky Tamás

Amikor az ovis tanítja a szülőt

Régebben valahogy azt sejtettem, hogy az óvoda a gyermekek leginkább céltalan és önfeledt időmulatásának terepe – ezt hűen alá is támasztják a lakótelepi panel oviból származó szertelen, kézhasználat nélküli csoki evő versenyes és egyéb, leginkább Technokol Rapid szagú emlékeim. Valójában a reformer módszerek, mint a Waldorf, a Montessori, a Rogers rámutattak, hogy lényegesen több célja lehet az óvodai tartózkodásnak, mint a végeláthatatlan rosszalkodás és annak a kifundálása, hogyan úszható meg a délutáni alvás. Ezzel az angyalföldi óvodával olyan intézmény született, amely nem csak a pedagógusokat ösztönözheti korszerűbb módszerek alkalmazására, nem csak példaértékű tervezői, beruházói magatartásról árulkodik, hanem – és talán minden pozitív hozadék mellett ez lehet a legfontosabb –, olyan ismereteket ad át a formálódó korban lévő kicsiknek, amivel egyébként nem találkozhatnának. Feltehetőleg még a szüleik sem találkoztak. Ők talán majd a kisgyereküktől hallanak otthon először ökológiai fogalmakról. Még az is elképzelhető, hogy Móra Ferenc Zengő ABC-je a következő válaszolgató „stílben" terjed el a Meséskert óvodában:

Patakparton pipitér - A passzív ovi mennyit kér?
Füsti fecske ficsereg - Fűtésre csak keveset.
Mese, mese, meskete… - Évente ez mit jelent?
Tücsök tarlón hegedül - Tizenöt ezret mindenestül.
Harmatos hajnal hasad – Hogy lehet az?
[uniszono] Hőhíd vagy mifene, nincsen olyan itt egy se.

Például.

Szépvölgyi Viktória

 

Térkép
10/10
Térkép

Többek között a Meséskert Óvoda is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.