Épülettervek/Hallgatói terv
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
2021.07.15. 16:50
Laki Benjámin diplomamunkájával a paksi téglagyár revitalizációjára tesz javaslatot. Célja többek között a téglagyár építészeti emlékének részbeni megőrzése, a terület integrálása a város életébe, illetve egy közösség formáló, alternatív lakhatási forma megteremtése.
A fenntarthatóság napjaink megkerülhetetlen kérdésévé vált. Leendő építészként úgy gondolom, egy projekt szabad helyszínválasztása szorosan összefügg az említett témakörrel, melynek talán egyik kulcsfontosságú kérdése: új vagy újrahasznosított?
Helyszínválasztás
Diplomamunkám helyszínéül a szülővárosomban található paksi téglagyárat választottam. A terület a város északi peremén, a 6-os főút mentén helyezkedik el, mint Paks lehetséges északi kapuja több potenciált is rejt magában. A gyár közel 120 éves működése után 2009-ben hosszú agonizálás után zárt be, azóta pedig üresen áll.
2/33
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
Témaválasztás
Fontosnak tartottam, hogy olyan témakört válasszak, amely személyes érintettségemen túl lehetséges választ adhat egy társadalmi problémára is. Végül így jutottam el a lakhatási válság kérdéséhez, amit jómagam frissdiplomásként is érzékelek, mennyire nehéz és anyagiakban megterhelő manapság a megfelelő lakhatás megteremtése. Az albérletek magas ára és a lakásvásárlás nehézségei mind aktuális problémák. A két opció mellett több otthonteremtései lehetőségről is beszélhetünk, mint például cohousing, önkormányzati bérlakások vagy fecskeházak. Ezek fellelhető száma és minősége sem kínál reális esélyt a megfelelő lakhatás megteremtésére.1
A választásom végül a fecskeház programra esett, amely azon hátrányos szociális helyzetben lévő fiataloknak szól, akik 35 év alattiak és nem rendelkezndek önálló ingatlannal. Az 5 évre szóló pályázat egyetlen kikötése, hogy lakás-előtakarékosságot kell fizetni, melyet 5 év után az illető kézhez kap. Az albérletekkel szemben itt havi 10-15 ezer forintos költségteherről beszélünk.
Építészeti felmérés, értékek meghatározása
A projekt első lépése a gyár és környezetének felmérése volt. Műszaki dokumentációk hiányában a gyárat manuálisan, lézeres távolságmérő eszközzel és mérőszalaggal mértem fel. A felmérés a földszinten található Hoffmann-féle körkemencét, a határoló szerkezetet és az északi, illetve déli oromfalat érintette.
5/33
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A projekt következő szakasza az értékek meghatározása volt. Ehhez kapcsolódóan már az első pillanatban volt egy vízióm, ami a terület letisztítására fókuszál, ezzel tájba illesztve az egyetlen domináns tömeget, a kemencét. A bontási törmelék adta nagymennyiségű kisméretű tégla a terv során újra hasznosításra kerül kültéri járófelületeknél illetve a kemence új padlószerkezeténél.
Funkció program
A funkció programot három irányból közelítettem meg: kedvező lakhatás, közösségteremtés és értékőrzés. Ezek mindegyike a téglagyár egy adott részterületére fókuszál, azonban a közösségteremtés központi szerepet kap a kialakított programban.
Amíg a ringen egy privát fecskeház kialakítását javaslom, addig a kemence keleti csatornáját publikus kemencegalériává alakítottam. Ez északon a műszárítók helyére tervezett kávézóba torkollik.
A gyárak egyik legmeghatározóbb eleme a gyárkémény, melyet állapota miatt elbontásra ítéltem. Ehhez kapcsolódóan egy kimozdított szimbólumra adok javaslatot kilátó formájában.
A gyár északi területén, a téglaszárító kellerek helyére elkerített, parcellásított közösségi kertet terveztem.
8/33
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
Az így kialakult program nem csak egy fecskeháznak ad otthont, de valamelyest kulturális és agrár decentralizálása is a városnak.
Kávézó
A kávézó belső magja a széles tömege miatt nagymértékben árnyékolt. A tér benapozásának orvosolására három oldalról függönyfal adja a határoló szerkezetet. A déli oldalon egy teljes felületű beépített szekrény és a mögötte lévő könnyűszerkezetes fal biztosítja a kemence és a kávézó között az épületszerkezeti és épületfizikai határ kialakítását.
A terv meghatározó anyaga a fa lett, ami a kávézó terében is megmutatkozik. A tervben találkozhatunk vele a fő tartószerkezeteknél, a falaknál, nyílászáróknál, falburkolatoknál és belsőépítészei elemeknél is. A kemencegaléria bejáratát egy anyagában és színében idegen boltíves elem pozícionálja.
Kemence
A kemencét funkciójában szétválasztottam, amíg a nyugati csatornában gépészeti helyiség, fecskelakás tárolók, mosdó, személyzeti helyiségek kaptak helyet, addig a keleti traktusban az értékőrzést biztosító kemencegalériát alakítottam ki.
A bemutatótér három részre bontható: a Sánc-hegy, a Hoffmann-féle körkemence ismertetése és a paksi téglagyár bemutatása. A tárlat anyagát fotók, tárgyi emlékek és működéstechnológiákat bemutató magyarázó ábrák adják. A galéria végén egy vetítésre, előadásra alkalmas platformot alakítottam ki.
Mivel a kemence időszakos használatra lett tervezve, temperált térként funkcionál, amit az új padlószerkezetben kialakított padlófűtési rendszer biztosít.
Fecskeház
A fecskeház alapja egy feltevésen alapul, miszerint a meglévő falazott pillérek és az azon végig futó új peremgerenda teherbíró képessége elegendő az új épület ráültetéséhez. A fecskeház fő tartószerkezetét rétegragasztott gerendák adják, amik a vasbeton peremgerendákra ülnek, így szabadon hagyva a kemence tömegét. Erre a rácsra épül maga a fecskeház, aminek elsőszámú építőanyaga a rétegragasztott CLT fapanel. A felesleges terhek elkerülése érdekében fontos szempont volt a könnyűszerkezetek és a száraztechnológiák használata is.
17/33
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A fecskeház szerkezeti raszterét jellemző logikus rendszernek köszönhetően az épület belső térelrendezése tiszta, átlátható alaprajzot eredményez. A fecskeház északi és déli végét egy-egy terasz zárja. Délen a lakóknak kialakított közösségi térbe érkezünk. A teret hangszigetelt válaszfal osztja ketté: közösségi konyha-nappalira továbbá egy közösségi irodára. A közösségi terek és a lakások között egy zsilipszerű funkcióhalmaz kapott helyet, ami magába foglal egy vendégszobát, a szeméttárolót, egy koedukált mosdót és a gépészeti helyiséget. Majd a lakások következnek.
Fecskeház belsőépítészet
A fecskeháznál törekedtem egy egységes, letisztult belsőépítészet kialakításra. Az egyedi bútoroknál rétegelt lemezt alkalmaztam. A rétegelt lemez nagy ellenálló és magas szilárdsággal rendelkező alapanyagot biztosít. A belső terek homogén fa textúráján kívül a színek használata is kiemelt szerepet kapott. A bútorok negatív elemeinél a rétegelt lemezt felváltja a színes, matt laminált bútorlap. A színek pontszerű, mértékletes használata a térben pozitív pszichológiai hatást gyakorol a komfortérzetünk szempontjából. A terek homogén, középtónusú szürke vinil padlóburkolatot kaptak.
A növények használata a belső terekben kellemesebbé teszi a térben való tartózkodást, növeli a komfortérzetet, csökkenti a stresszt, így azok használata fokozottan ajánlott.
Fecskelakások
A fecskelakások megközelítésére egy középfolyosós rendszert választottam. A magas, keskeny folyosón a lakások bejáratát visszahúzott, negatív felületek jelzik. Ezzel megbontva a tér erős, csőszerű struktúráját. A folyosót a gerincen elhelyezett távvezérelt tetőablakok világítják meg. A tetőablakok biztosítják a lakások és a közösségi terek megfelelő átszellőztetését is.
22/33
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A lakások alapterülete 25 m2, amit egy 10 m2-es galériaszint egészít ki. A belsőépítészet a korábbiakban ismertetett módon alakul. A bejárat mellett teljesfelületű beépített szekrény ad tárolásra alkalmas felületet. A galériára való feljutást egy létra biztosítja, ami a beépített szekrénybe tolható. A galériaszinten a háló található, ezalatt kapott helyet a fürdő és a beépített kiskonyha.
Homlokzatképzés
A fecskeház homlokzatképzésénél indusztriális hatásra törekedtem, ezért a tető és a homlokzatburkolat is trapézlemez burkolatot kapott. A meglévő (kemence) és az új szerkezet (fecskeház) kapcsolatát árnyékfuga jelzi. A vízelvezetést egy egyszerű csüngőeresz biztosítja.
Kilátó és közösségi kert
A kilátót a kémény és az északi feljáró tengelye pozícionálja. Magas, szoborszerű, filigrán kialakítása a kémény tömegét idézi. A kitekintők elhelyezését a merevítések helye határozta meg. Keletre és nyugatra is minden második szinten van nyitás: keleten a Duna irányába, nyugaton a Sánc-hegy felé.
A kellerek elbontásával felszabadított terület alkalmasnak bizonyult egy közösségi kert létrehozására. Végül ehhez kapcsolódóan a kemenceépület folytatásában az első számú tsz. keller egy részét megtartottam, integrálva azt a közösségi kertbe. A tsz. keller egy fedett pihenőnek, tárolóknak, öltözőbódéknak és egy komposztáló WC-nek ad helyet.
1 JELINEK Csaba (szerk.): Éves jelentés a lakhatási szegénységről - Habitat for Humanity, Budapest, 2019, 39 p., online hozzáférés: https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes/
A diplomamunka Breuer Marcell Diplomadíj Master fokozatában részesült. A teljes diplomamunka ezen a linken megtekinthető.
Laki Benjámin
Szerk.: Nemes D. Nikolett
11:12
Bár több éves a bejegyzés, de én csak most vettem észre. Annak idején opponensként hosszabb írást szentelem a munkának, amit most ide idézek: Az opponens most a végén kezdi a bírálatot, az értékeléssel. Ritkán látható, értékes, és tartalmas munka. Kiváló felkészültségről tanúskodik, és – bár csak ez az egy terv lát el ismeretekkel – de megelőlegezem a tehetséges jelzőt is. Azért tartottam fontosnak ezzel kezdeni, mert minden érdem mellett is, az opponens feladata a bírálat, és annak is helye lesz. Ám a bírálat itt inkább vita egyes megoldásokról, elgondolkodtató szakmai felvetés, vagy olyan javaslat, mely talán hasznos lehet a további fejlődésben. Ezek mind azért kerülhetnek rögzítésre, mert van miről vitatkozni, vannak a tervezőnek gondolatai, melyekhez kapcsolódni lehet, és mert határozottan érzem, hogy alakulóban van egy szép építész pálya, amihez öröm támogatást nyújtani. Erények melyek a terv tanulmányozása során megfogalmazódtak: • szociális érzékenység, komplex szemléletmód, mely a tervezési program megalapozásánál, a fiatalok helyzetének elemzésénél, és egzisztenciális problémáik megértésénél érhető tetten, • józan gazdaságosság és realitás érzék, mert a megfogalmazott tervezési programnak már a működési feltételeit is vizsgálja, nincs benne elrugaszkodott, megalapozatlan gondolat, de van felelősségérzet, és alázat a feladat iránt, • alapos helyismeret, mert a kiválasztott (megtalált) helyszínnek táji, természeti értékeit, és az épített örökséget együttesen, és alaposan vizsgálja, saját felméréssel teremti meg a munkája alapját, és mind ezt érthető, szakszerű, élvezetes tanulmányban rögzíti, • technológiai nyitottság, mert alaposan megismeri a hely szellemét meghatározó téglagyártás munkafolyamatát, de ezen túllépve a tervezett megoldásokban is mer újat, szokatlant felvállalni, mondhatnánk, mer innovatív lenni, • referencia munkák keresése, - nem alibiből, hanem alapos érdeklődésből - ami a tervezési programot, és a választott helyszínt is tágabb összefüggésbe helyezi, miközben a példák értékei egyúttal a saját tervhez értékes mintákat is szolgáltatnak. A terv központi eleme a hatalmas tégla szerkezetekből álló kemencetér, és a föléje épülő új, faszerkezetű lakószint. Jó az égető alagutak hasznosításának koncepciója, és ennek érdekes, inzert-szerű kiegészítése a kávézó. Az emeleti feljáratnál a hatóságok azért csuklanának egy nagyot, mert a csigalépcső ebben a helyzetben bizonyosan nem jó megoldás. A kettős födém elegánsan függetleníti épületfizikai szempontból az emeletet, bár egy kis árelemzésre itt első ránézésre szükség lehetne. Az emeleti fecske-lakok szellemesek, praktikusak, és belsőépítészetileg is szépen megoldottak. Itt lehet örülni a város léptéktől a falba tolható hágcsóig tartó építész látásmódnak. A szerkezeti megoldások hihetőek, bár néhol alaposabb vizsgálat kellene a miértek megértéséhez. Az opponens például nem ismeri eléggé, illetve nem használta még a rétegragasztott CLT fapaneleket, így ennek tartószerkezeti, tűzrendészeti tulajdonságaihoz nem tud hozzászólni. Érdekelné az épület merevsége, a födém tűzállóságának biztosítása, a fedélszék szerkesztésének szabályai, a szaruzat vízszintes erőjátéka. Ezek valószínűleg mind-mind számítható, megoldható, és leküzdhető problémák, és a terv minősége megengedi sejteni a nyitott kérdésekre adható korrekt válaszokat. A keller (téglaszárítók) bontása sajnos tényleg elkerülhetetlennek látszik, bár talán egy „ellen” sor meghagyásával érzékeltetni lehetne a teret amit elfoglaltak. A közösségi kertek terve viszont szép gondolat, közösséget, és önellátást is teremt egyszerre. A „zöld” gondolatba egy szakszerűen ábrázolt kerti komposztálós árnyékszék is belefér – gratulálok! Mivel a terv tele van vagány, és újító megoldással, talán egy diplomatervben elfogadható lett volna egy nehezen kivitelezhető megoldási javaslat a tégla gyárkémény megmentésére, úgy mint az alap-süllyesztés, horgonyzás, injektálás, vagy ezek keveréke. Ezek a csodás építmények most már végleg eltűnő emlékei annak a kornak, amikor a kémény maga volt a fejlődés jelképe, és nem kellett kilátóval pótolni. A gyárkémény maga volt a kilátó, ahová persze csak Pepin bácsi, és a világszép Maryska mertek felmászni, beobachtungsstelle-nek használva azt. Mivel a „megfigyelő állomás”-t ilyen irodalmian közelítem, így érthető, ha hiányolok egy csöpp érzelmet, az amúgy nagyon erős gondolatként lerakott új jelből. Talán itt érzem egyedül, hogy a rettenthetetlen építész erősebb volt, mint a vállalt feladat. Kicsit áldozatául esett ennek egy általában mindenki által nagyon is szeretett toposz, és ennek csapdájába esett az így már igen csak nehezen befogadható táj. Kiváló a tanulmány szerkesztése, a grafikai megoldások, az érthető, és hibátlan szöveg. Szépek a műszaki rajzok, ízlésesek, és hihetőek a látványok, és különösen dicséretes a modell. Összességében érett, értékes munka, melynek szívből örültem volna paksi működésem során. Talán, most is érdekelhet valakit ott, aki megoldást keres a Téglagyár jövőjére. A leírtak alapján a diplomatervet és szakdolgozatot elfogadásra feltétlenül alkalmasnak tartom. Az általam ajánlott érdemjegy: 5 (kiváló) Pécs, 2021. június 07.