A múlt által ihletett, új városi identitás nyomában – A bécsi kortárs város- és lakásépítészet példáit vizsgálva

Lélek Viktória Éva cikkében a bécsi 10. kerületben található Sonnwendviertel és Neues Landgut fejlesztési területeket abból a szempontból vizsgálja, hogy milyen régi és új elemek járulnak hozzá mind a városi jelleg, mind a helyi identitás kialakításához, kialakulásához vagy éppen ezeknek a hiányához.

Bécs nagy tapasztalatot szerzett a régi ipari területek újrahasznosításában az elmúlt évtizedekben a Nordbahnhof, Nordwestbahnhof, Sonnwendviertel vagy a főpályaudvar, a Hauptbahnhof körülötti további fejlesztési területek, a Neues Landgut és a Quartier Belvedere megtervezése során. Piaci ingatlanfejlesztők bevonásával épültek vegyesen magánfinanszírozású és szociális bérlakások különböző támogatási modellek keretein belül, amelyek miatt az osztrák főváros nemzetközileg is figyelmet kap. Az új városrészek színvonalát tovább emeli a fejlett kerékpáros-, és tömegközlekedési infrastruktúra, valamint az autós közlekedés jelentős csökkentése és a központi garázsok kialakítása. Azonban míg a városépítészeti megoldások rengeteg inspirációval szolgálhatnak társadalmilag és környezetileg fenntartható lakónegyedek kialakításában, az építészeti megoldásokat sok kritika éri[1]. A kérdés az, hogy a (Bécsben például kifejezetten szigorú tűzvédelmi) szabályozások mellett, hogyan kerülhetjük el az uniformitást és teremthetünk emberi léptékű, élettel teli városrészeket napjaink szabványainak megfelelve és a műszaki lehetőségeket kihasználva. Továbbá, hogyan tudunk új identitást teremteni az egyes városrészek számára, amellyel a lakosok azonosulni tudnak, és amely a látogatók számára is megkülönböztető jegyként szolgálhat. A bécsi 10. kerületben található Sonnwendviertel és Neues Landgut fejlesztési területeket abból a szempontból vizsgálom, hogy milyen régi és új elemek járulnak hozzá mind a városi jelleg, mind a helyi identitás kialakításához, kialakulásához vagy éppen ezeknek a hiányához.

A bécsi főpályaudvar közvetlen közelében található Sonnwendviertel[2] (34 hektáron elterülő, nagyrészt befejezett) városnegyed fejlesztése 2004-ben kezdődött, a jelentősen kisebb területű (9 hektáron jelenleg is épülő) Neues Landgut[3] 15 évvel később. Mindkét fejlesztési terület az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) területén épül. Az építészeti minőséget tekintve a Sonnwendviertel-ben előfordulnak innovatív homlokzati megoldások, zöldítés és elvétve faburkolatok használata, ennek ellenére nagy arányban a homlokzati vakolatokon a szürke és bézs árnyalataival találkozhatunk. Hasonló arányú nyílászárókkal és erkélyekkel vannak ellátva az épületek és – ha odafigyelünk az apró részletekre – megfigyelhetjük az ereszcsatornák kialakításának végtelen lehetőségeit. A földszint sokszor zárt, sötét, alacsony belső terekkel rendelkezik, aminek az oka többek között a bécsi jogszabályi környezetből adódóan a szellőzőnyílások, kerékpár- és szeméttároló helyiségek földszinti elhelyezése. A szeméttárolóknak különösen magas követelményeknek kell megfelelniük, belül szigetelt, zárt helyiségekben a járdaszegélytől számított legfeljebb 10 m-en belül a földszinten elhelyezve, független szellőző rendszerrel kell rendelkezniük és a könnyű tisztíthatóság érdekében vízcsatlakozással és padlólefolyóval kell felszerelni őket.[4] Minden 30 m² lakóterület után legalább egy kerékpártároló helyet kell biztosítani, 10%-ot speciális, például teherkerékpárok számára fenntartani, továbbá a látogatóknak is kell helyeket fenntartani. Mindegyiküknek akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lennie, közülük minimum ⅓-ot a földszinten kell elhelyezni és biztonságos, időjárástól védett helyen kell a tárolásukat biztosítani.[5] Míg korábban lakásonként egy parkolóhelyet kellett biztosítani, a bécsi garázs törvény (Garagengesetz) 2014-es módosítása óta 100 m² lakóterületenként kell egyet. Ezt tovább csökkentették a 2023-as módosításban, ahol zónákat jelöltek ki az egész város területén és 70%-ra (1. zóna), illetve 80%-ra (2. zóna) csökkentették a parkolóhelyek számát. A Sonnwendviertel nyugati részei az 1. zónához, keleti részei a 2. zónához tartoznak, a területen csoportos mélygarázsokat és parkolóházakat alakítottak ki.

2/7
Földszinti szeméttároló és kerékpár tároló helyiségek a Sonnwendviertel-ben, 2025 tavaszán. A szerző fotója

Ezek a követelmények másodlagosnak tűnhetnek, de mégis nagy hatással vannak a földszinti zóna tervezésére és ezáltal az utcaképre is. Ezen kívül sok esetben fordul elő, hogy földszinti lakhatás helyett közösségi helyiségeket (Gemeinschaftsräume) alakítanak ki, amik ugyan sok lehetőséget kínálnak, de egyben a kockázatát is megteremtik annak, hogy megfelelő koordináció hiányában üresen álljanak és növeljék az utcáról sötétnek és kihasználatlannak ható helyiségek számát. Erre megoldást nyújthat a földszinti zóna belmagasságának növelése és gasztronómia, kiskereskedelem vagy irodai funkciók elhelyezése, amire Bécsnek külön övezeti kategóriája van (GBGV - Gemischtes Baugebiet - Geschäftsviertel), ami részben a Sonnwendviertelben is megtalálható és ahol a lakhatási funkció az utca szinttől számítva 3,5 m magasság felett alakítható ki. Nem újkeletű dolog a különböző funkciók elhelyezése egy épületen belül, hiszen már a Monarchia korában az ún. Gründerzeit időszakában is megfigyelhető volt mind Bécsben, ahogy Budapesten is. Az Ausztriában 1848 és 1918, Magyarországon pedig 1867 és 1918 közé tehető időszakban épültek fel nem csak a máig a történelmi belvárosokban jelentős szerepet játszó (a területtel szomszédos Innerfavoriten városrészben is megfigyelhető) történelmi bérházak, de a mai lakásépítés jogszabályi környezetét megalapozó építési szabályzatok is. Erre egy példa a zártsorú-, (Geschlossene Bauweise) tömbszéli keretes beépítés (Blockrandbebauung), aminek egy új interpretációját figyelhetjük meg nyitottabb tömbökkel, ahova a Gründerzeit-ra jellemző kis és zárt udvarokkal ellentétben nagy zöldfelületeket terveztek, melyek összekapcsolják az utcát és az udvart. Az elrendezésben érezhető a 20. századi Vörös Bécs (Rotes Wien) időszakában (1919-1934) épített önkormányzati, udvarok köré szerveződő épületegyüttesek hatása is. Ilyen például a szintén a területtel szomszédos Hueber-Hof, ami 1930 és 1931 között épült.[6] Míg a Sonnwendviertel a 7 hektáros Helmut-Zilk-Park köré szerveződik, a kisebb területű Neues Landgut az 1,3 hektár területű Walter-Kuhn-Park köré. Mindkét területen található egyébként egy ún. Bildungscampus, amely kombinált oktatási intézmény óvodát, általános iskolát és a Neues Landgut esetében egy zeneiskolát is magába foglal. Mindkét terület jogszabályi környezete a lakóépületek tekintetében nagyon hasonló. Azonban az építészeti megoldásokat megfigyelve találkozhatunk több új gyakorlattal itt, mind a magánfinanszírozású, mind a szociális bérlakások tekintetében. Bécs városa a korábban említett Vörös Bécs időszaka óta ingatlanfejlesztőként szociális bérlakásokat építtet és kezel, ezeknek a száma napjainkban több, mint 220.000.[7]

A Neues Landgut területén található, 165 lakásos Willi-Resetarits-Hof[8] ennek egyik legújabb példája. A Pichler & Traupmann Architekten által tervezett, 6-11 szintes, ca. 17.498 m² hasznos alapterületű lakóépületben 1-4 szobás lakások találhatóak 57–103 m² között. A földszinten kiskereskedelem és egy városi könyvtár található, a közös tetőteraszon pedig zöldítés, urban gardening kapott helyet. Azon felül, hogy minden lakáshoz tartozik egy erkély vagy loggia, a belső zöld udvar, illetve a körfolyosók szintén közösségi tereket alkotnak. Ezt Budapesten már a történelmi bérházak esetében is ismerhetjük, ezzel szemben Bécs történelmi bérházaiban kezdetben megfigyelhetőek voltak a körfolyosók (Pawlatschengäge), viszont a 19. század végén a tűzvédelmi szabályok szigorítása miatt a bérház típusok körfolyosók nélkül fejlődtek tovább.[9] Bécsben jóval később, a 20. század végén figyelhetünk meg újra kültéri folyosókat, amikre már más néven, Laubengang-ként hivatkoznak. A Sonnwendviertel példáival ellentétben, itt a városkép kialakításához és a városi identitás képzéséhez hozzájárul, hogy a tervezők a földszinten olyan funkciókat helyeztek el a világos és nagyvonalúan kialakított terekben, amelyek nagyszámú látogatót vonzanak. Egyéb kreatív megoldások is születtek, mint például a KÖR (Kunst im Öffentlichen Raum, művészet a közös térben) városi intézménnyel közösen kiírt pályázat egyes homlokzatok megtervezésére, aminek az eredménye több olyan műalkotás, ami az építészettel együttműködve formálja a városi teret.

4/7
A Willi-Resetarits-Hof utcai és oldalsó homlokzata, 2025 tavaszán. A szerző fotója

A magánfinanszírozású bérlakások tekintetében a BKK-3 építésziroda 232 lakásos, 21.400 m² hasznos alapterületű, maximum 11 emeletes lakóépülete épült fel a területen.[10] A földszint ez esetben is magas és világos, izgalmas elem a homlokzaton végigfutó zárt korlát, ami mögött a teljes homlokzat hosszán a lakásokhoz tartozó erkélyek találhatók. Itt is megtalálható egy közösségi tetőterasz, ezen felül egy közösségi szauna és egy közösségi iroda (co-working space) is a lakók számára. Ha megvizsgáljuk a bécsi várostervezés egyik legfontosabb eszközének, a területrendezési és beépítési tervének (Flächenwidmungs-, und Bebauungsplan) a módosításait, látható, hogy az új épületegyüttest tudatosan nagyobb távolsággal helyezték el az autóúttól, mint a korábbi beépítés, ezzel helyet hagyva egy széles járda és az autóktól védett kerékpárút kialakítására. Bécsben törekednek arra, hogy lehetőség szerint parkolósáv vagy fasor válassza el a kerékpárutat és az autóutat, ezzel növelve a biztonságérzetet. A legújabb kétirányú kerékpárutak szélessége elérheti a 4,5 m-t is, az aszfaltot pedig sokszor megkülönböztető színnel festik le a kereszteződésben vagy hosszabb szakaszokon is. Az új fejlesztési területeken a házak között a gyalogos forgalom élvez elsőbbséget, az autók a külső utcákról tudnak a mélygarázsokba behajtani. Annak ellenére, hogy a területen belül igyekeznek minél kevesebb lezárt és minél több vízáteresztő felületet kialakítani (ezt az építési szabályzat is megköveteli), építenek szilárd burkolatú utakat is, hogy a tűzoltóság be tudjon hajtani a területre tűz esetén. Az új városrészek tervezése során az építészek a tájépítészekkel együttműködve tervezik meg a belső udvarokat és parkokat az ökológiai adottságokat figyelembe véve. A Neues Landgut területén megtalálhatjuk a támogatott lakhatásra vonatkozó övezeti kategóriákat (GBGF - Gemischtes Baugebiet - geförderter Wohnbau, WGF - Wohngebiet - geförderter Wohnbau), illetve egyéb újabb szerkezeti kategóriákat (StrG - Strukturgebiet, StrE - Struktureinheit) amik nagyobb tervezési szabadságot tesznek lehetővé és egyéni szabályozásnak felelnek meg.

5/7
A BKK-3 lakóépületének a park- és az utca felé néző homlokzata, mellette kerékpárút, 2025 tavaszán. A szerző fotója

Amikor az építészek szeretnék megérteni, bemutatni, esetleg újragondolni a hely szellemét, kézenfekvő kiindulópontot kínálnak az újrahasznosított ipari területeken a meglévő környezeti adottságok, a növényzet, infrastrukturális elemek vagy történelmi épületek. Míg többek között a Nordbahnhof területén lévő Nordbahnhalle-t a lakók heves tiltakozása, valamint a közösségi és kulturális térként való népszerű felhasználás ellenére sem sikerült megmenteni[11], a Neues Landgut esetében már máshogy alakult egyes meglévő épületek sorsa. Ennek az is lehet az oka, hogy a szakmai diskurzus Bécsben az utóbbi években elmozdult az épített örökség megőrzésének irányába, felismerve az erőforrások végességét, a történelmi épületek kulturális jelentőségét és a bennük rejlő lehetőségeket. Ez konkrétan abban nyilvánul meg, hogy a bécsi építési szabályzatot (Wiener Bauordnung), az egész város (illetve egyben tartomány) területére vonatkozó legfontosabb építést szabályozó jogi előírást, többször is módosították. 2018-ban és 2023-ban olyan rendelkezéseket hozott a Bécsi Városi Tanács (Wiener Gemeinderat), amelyek jelentősen korlátozzák és szigorú feltételekhez kötik az 1945.01.01. előtt épült épületek bontását. Ennek ellenére a bontásokkal szembeni radikális fellépésről korántsem beszélhetünk, hiszen egyéb eszközök is rendelkezésre állnak a város számára, mint például a belvárosban meghatározó védett övezetek[12], amiket azonban máig a külső kerületekben csak elvétve, kisebb területeken alkalmaznak. A Neues Landgut területén lévő történelmi épületcsoport két Gründerzeit-korabeli, a vasúthoz tartozó igazgatási épületét és az összes, a háború után épült épületét lebontották. Az 1902-ben épült, a korábban a sörfőzde által tárolásra használt Gösserhalle 2017-től kezdve kulturális funkciókat töltött be, kiállításoknak, rendezvényeknek adott otthont.[13] A terület megtervezése során építészeti tervpályázatot írtak ki az épület átalakítására, amit az Alles Wird Gut építésziroda nyert és valósított meg.[14] Az esztétikai szempontból sokakat megnyerő, a régi és az új szintézisén alapuló design kétségtelenül hozzájárul az utcakép alakításához és az új városrész identitásának képzéséhez.

6/7
A Gösserhalle utcai és oldalsó homlokzata, 2024 nyarán. A szerző fotója

A Gösserhalle-val szemben megfogalmazódott kritikák leginkább a funkcióváltást érik, az egykor sokak számára elérhető kulturális térből zárt, exkluzív irodai és gasztronómiai helyiségek születtek. Ezek nagyobb eséllyel járulnak hozzá a dzsentrifikációhoz, mint ahhoz, hogy ez az új városszövet beleilleszkedhessen a bécsi 10. kerület egyébként is kihívásokkal teli szomszédságai közé. A 10. kerületre jellemző alacsony iskolai végzettségű és jövedelmű, nagy arányban az Európai Unió területén kívülről származó lakosság[15] számára aligha biztosít lehetőséget egy ilyen épület, számukra sokkal inkább a park vagy egyéb, a fogyasztási kényszertől mentes közterület lehet attraktív. Elég csak ellátogatni a közeli, szinte minden időben látogatókkal és élettel teli Viktor-Adler-Markt-ra, hogy megtapasztalhassuk, milyen kulturálisan és szociálisan összetett környékről van szó. Az épülettel szomszédos, 1950-ben épült Inventarhalle jelenleg is üresen áll és rengeteg lehetőséget rejt magában arra, hogy a Neues Landgut-on túlmutatóan hozzájáruljon a városi jelleg és helyi identitás kialakításához, valamit az építészeti minőség mellet a funkciók helyes kiválasztása által akár a szomszédság kulturális életéhez is. A kérdés az, hogy ezeket a lehetőségeket a döntéshozók is hajlandóak felismerni, vagy helyettük irodaépületeket és egyéb monofunkcionális, exkluzív terek tervezését fogják elrendelni.

Bécs város, az Osztrák Szövetségi Vasutak, valamint a helyi ingatlanbefektetők jelentős anyagi forrásai értelemszerűen elengedhetetlenek az újrahasznosított területek fejlesztésének sikerében. Azonban megfigyelhetjük a felsorolt régi és új identitásképző elemek példáin, hogy miközben meg kell felelniük a szabályzati keretrendszernek, kivitelezésük és építészeti minőségük tervezői döntéseken alapszik. Nem feltétlenül jelent többletköltséget egy attraktív földszint, kültéri folyosók, zöldségtermesztésre is szánt közösségi tetőterasz vagy udvar az említett módokon való kialakítása, ha előzetesen átgondolt koncepció alapján zajlik. Ahogyan az sem, hogy meglévő épületekkel dolgozzunk vagy művészek bevonásával készüljön el egy homlokzat. Sokkal inkább egyfajta hozzáállás kérdése, és azon alapvető elvek lefektetéséről szól, amelyekben (ideális esetben a lakosság bevonásával) közösen meghatározzuk, hogy milyen városokban szeretnénk élni. Ahogy a Sonnwendviertel és a Neues Landgut példáin is láthatjuk, Bécs is folyamatosan tanul és javít a gyakorlatain. Hiszen ez egy tanulási folyamat, amihez sok esetben nem csak kísérletre, de tévedésre és korrigálásra is szükség van. Bécs, ha építészeti megoldásain van is mit javítani, talán a következtetések levonásában és a folyamatos megújulási képességében is előremutató példa lehet.

Lélek Viktória Éva
építészmérnök, jelenleg az Osztrák Tudományos Akadémia, Város- és Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa és a Bécsi Műszaki Egyetem doktorandusz hallgatója.

[1] Georg Scherer 2022-es kritikus cikke a bécsi új építészetről: https://www.derstandard.at/story/2000134923216/neubau-architektur-in-wien-zwischen-tragoedie-und-farce

[2]  A projekt áttekintése:  https://www.iba-wien.at/fileadmin/user_upload/galleries/003_IBA_Projekte_u_Gebiete/02_Quartiere/Quartiershaeuser_Sonnwendviertel/2018-08_SWV_Bauprojekte_AKTUELL_Web.pdf

[3]  A projekt áttekintése: https://www.wien.gv.at/pdf/ma21/ausstellung-neues-landgut.pdf

[4] A szabályzat leírása Bécs város illetékes osztályának (MA 48) weboldalán: https://www.wien.gv.at/umwelt/ma48/entsorgung/muellabfuhr/richtlinien/

[5] A szabályzat leírása Bécs város illetékes osztályának (MA 18) weboldalán: https://www.wien.gv.at/verkehr/radfahren/radabstellanlagen.html

[6] A projekt weboldala: https://www.wienerwohnen.at/hof/122/Hueber-Hof.html

[7] A Wiener Wohnen weboldala: Über Wiener Wohnen - Wiener Wohnen - Gemeindewohnungen

[8] A projekt weboldala: https://www.pxt.at/projekte/gemeindebau-neu-landgutgasse

[9] Lélek, V., & Psenner, A. (2019). The origins of the 19th century residential building typology in Budapest and Vienna. In AISU Bologna 2019 (Ed.), The global city. The urban condition as a pervasive phenomenon (p. 7).

[10] A projekt weboldala: http://www.bkk-3.com/portfolio-item/housing-laxenburgerstrasse/

[11] A városvezetés kimondta, hogy a ‘köztes használatnak köztesnek kell maradnia’. További információ az érdekvédelmi csoport weboldalán: https://ig-nordbahnhalle.org/ illetve Christoph Laimer cikkében olvasható: https://derive.at/texte/das-ende-der-nordbahnhalle/

[12] Korábbi cikkben írtunk a bécsi védett övezetek keletkezésének körülményeiről: https://epiteszforum.hu/nem-epites-akkor-mi-a-becsi-tortenelmi-berhazak-adaptiv-ujrahasznositasa

[13] Georg Scherer kritikus cikke az átalakírás folyamatáról: https://www.wienschauen.at/wie-aus-der-historischen-goesserhalle-eine-ruine-wurde/

[14] A projekt weboldala: https://www.awg.at/project/umbau-goesserhalle-wien

[15] A 10. kerület statisztikai adatai: https://www.wien.gv.at/statistik/pdf/bezirke-in-zahlen-10-2024.pdf

Szerk.: Hulesch Máté