Kiírták az új tervpályázatot a debreceni Közlekedési Múzeumra

A tavalyi ötletpályázatot követően most megjelent a tervpályázati kiírás: az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) meghirdette a Magyar Közlekedési Múzeum új, debreceni épületére vonatkozó építészeti tervpályázatot. Míg a kiíró egy jövőbe mutató, ikonikus épületet vár, a szakmai kritika továbbra is éles a helyszínválasztás és a koncepció miatt. A vita fókuszában a budapesti Északi Járműjavító elvetett tervei és a Debrecen melletti külterület megközelíthetősége áll.

Az előzmények tavaly nyárra nyúlnak vissza, amikor az ÉKM egyfordulós, nyílt ötletpályázatot hirdetett a Debrecen mellé tervezett új Közlekedési Múzeumra. A cél egy olyan emblematikus épület megalkotása volt, amely a legmodernebb múzeumtechnológiai elvárásoknak megfelelve, a BMW gyár látogatóközpontját kiegészítve kínálna gépjármű-központú kiállítást. A 18 beérkezett pályamű közül a bírálóbizottság a debreceni Archiko Kft. tervét találta a legjobbnak, kiemelve annak "bátor és kifinomult építészeti" jellegét. A zárójelentés szerint a vasbeton héjszerkezetes koncepció "harmonikus és elegáns, »landmark«-szerű, a pályaművek között más alkotással össze nem téveszthető építészeti imidzset" képviselt, bár a dokumentum a megvalósíthatósággal és üzemeltetéssel kapcsolatban felvetett kérdéseket.

A helyszínválasztás azonban már az ötletpályázat kiírásakor heves vitákat generált. Vitézy Dávid, a múzeum korábbi főigazgatója több pontban kritizálta a koncepciót, miszerint a múzeumot egy Debrecentől 10 kilométerre fekvő, jelenleg csak autóval elérhető szántóföldre telepítenék. Érvelése szerint egy országos múzeum számára logisztikailag és kulturálisan is indokolatlan ez a lépés, hiszen az intézményt szakmai, történelmi és közönségvonzó szempontból is minden Budapesthez köti. Különösen súlyos veszteségnek nevezte, hogy ezzel kidobják a kőbányai Északi Járműjavító területére a Diller Scofidio + Renfro világhírű iroda által készített, milliárdokból előkészített, világszínvonalú terveket.

A friss tervpályázat részletei

A most megjelent, hivatalos tervpályázat megerősíti a korábbi szándékokat, ugyanakkor hangsúlyozza:

A kiírás szerint az eljárás az állami építési beruházások rendjéről szóló új törvénynek megfelelően zajlik. A részvételi szakasz lezárulta után a kiíró 15 pályázót hív meg, közülük 9-et közvetlenül kérnek fel.

A Bírálóbizottság tagjai: Lánszki Regő (elnök), Perényi Lóránt (társelnök), Szalay Tihamér (tag), Papp László (tag), dr. Schneller Domonkos (tag), Gábor István (tag), Lázár Antal (tag), Tima Zoltán (tag), Molnár Csaba (tag), Mohácsi Sándor (tag), Horváth Csaba (tag), Báger András (tag), Cservenyák Eszter Ilka (póttag) és Szij Zoltán (póttag).

A pályaművek díjazására bruttó 165 millió forint áll rendelkezésre, a győztes terv bruttó 25 millió forintos díjra számíthat. A bírálati szempontok komplex elvárásrendszert fogalmaznak meg:

• Építészet és tömegalkotás: Elvárás az egyedi, innovatív, jövőbe mutató megjelenés, a magas színvonalú belső és külső térkapcsolatok, valamint a korszerű, alacsony környezetterhelésű és fenntartható épületszerkezetek alkalmazása.
• Környezetalakítás és tájépítészet: Pozitívan értékelik a környezetbe való illeszkedést, a befogadó és könnyen megközelíthető kialakítást, a színvonalas rekreációs funkciókat és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, természetalapú megoldásokat.
• Funkcionalitás és gazdaságosság: A tervezési program betartása mellett hangsúlyos a gazdasági fenntarthatóság, az alacsony üzemeltetési költség, az energiahatékonyság és a megvalósíthatóság igazolása.
• Technológia: A pályázat utáni tervezési fázisban kötelező lesz a BIM-modell készítése (LOD200 az engedélyes, LOD300 a kiviteli terv fázisában), amelynek az üzemeltetési modell alapjául kell szolgálnia.

A kiíró összesen 15 irodát tervez bevonni, akik közül a korábbi ötletpályázat 9 díjazottja már meghívást kapott:

• Archiko Kft. (a korábbi ötletpályázat nyertese)
• DPI-DESIGN Kft. (a korábbi ötletpályázat második helyezettje)
• DAW Építész Stúdió Kft. (a korábbi ötletpályázat harmadik helyezettje)
• Építészkohó Kft. (a korábbi ötletpályázat kiemelt megvételt nyert pályaműve)
• VH Stúdió Kft. (a korábbi ötletpályázat kiemelt megvételt nyert pályaműve)
• Tecton Kft. (a korábbi ötletpályázat kiemelt megvételt nyert pályaműve)
• Fülöp Tamás (a korábbi ötletpályázat megvételt nyert pályaműve)
• UNITEF´83 Zrt. (a korábbi ötletpályázat megvételt nyert pályaműve)
• TSPC Kft. (a korábbi ötletpályázat megvételt nyert pályaműve)

A meghívott irodák mellett a részvételi szakaszban bárki benyújthat részvételi jelentkezést, amennyiben úgy gondolja, hogy megfelel a kiírásnak. A jelentkezések beérkezési határideje 2025. július 17. Az ÉKM ezt követően először megvizsgálja, hogy a jelentkezők megfelelnek-e a kötelező minimumkövetelményeknek (ezeket a kiírás 5.1.9. pontja részletezi). Ilyen például, hogy rendelkezniük kell legalább egy, minimum 5000 m²-es kulturális vagy oktatási épület tervezéséről szóló referenciával, és be kell mutatniuk a megfelelő szakembergárdát (építész, tájépítész stb.). Aki ezeknek nem felel meg, kiesik. Azokat a jelentkezőket, akik megfeleltek az alkalmassági feltételeknek, egy pontrendszer alapján rangsorolják. A rangsorolás szempontjai a következők (a kiírás 5.1.10. pontja alapján):

• A benyújtott releváns referenciamunkák darabszáma (35% súllyal).
• A referenciák összesített bruttó szintterülete (25% súllyal).
• A 13 000 m²-t meghaladó referenciák darabszáma (25% súllyal).
• A referenciákhoz és a szakemberekhez köthető szakmai díjak száma (15% súllyal).

A rangsor alapján a legjobb 6 jelentkező kap meghívást a tervpályázat második, tervezési szakaszába, amely 2025. augusztus 11-én kezdődik.

A részletes kiírás az Európai Unió közbeszerzési értesítő felületén olvasható.

Vitézy Dávid: "Szégyenteljesen rossz döntés"

A friss kiírásra Vitézy Dávid ismét éles hangú kritikával reagált, "szégyenteljesen rossz, minden létező szakmai szemponttal ellentétes döntésnek" nevezve azt. Kiemelte, hogy Lázár János korábban mintha visszakozott volna a tervtől, ám a budapesti közgyűlés egyértelmű, a kőbányai helyszínt támogató döntésére nem érkezett reakció.

Vitézy szerint a debreceni külterületi helyszín "országos múzeumnak teljesen alkalmatlan, tömegközlekedési kapcsolatai nincsenek, legfeljebb kamionos pihenő számára lenne alkalmas". Ismételten felhívta a figyelmet a kőbányai tervek elvetésével okozott anyagi és szakmai kárra, amely "sok száz kiváló szakember sok éves munkáját" teszi semmissé. Posztjában arra szólította fel a szakmát, hogy ne asszisztáljon a projekthez: