Egy Debrecen melletti külterületen építenék fel az új Közlekedési Múzeumot

A Debrecen közelében épülő BMW gyár sarkánál építené fel az új közlekedési múzeumot az Építészeti és Közlekedési Minisztérium, írja a Népszava a tárca által kidolgozott pályázati dokumentációra hivatkozva. A hírekre reagálva Vitézy Dávid öt pontban foglalta össze, szerinte miért tévút egy Debrecen melletti, nehezen megközelíthető külterületre költöztetni az intézményt. A tárca augusztus elején egyfordulós, nyílt ötletpályázatot tervez kiírni.

A Népszava által látott kiírás szerint a kijelölt terület optimális, mivel szerves, intenzív kapcsolatban áll a BMW gyárral. A dokumentum megjegyzi, hogy a tervezési terület „vegyes", körülötte szántóföldek, autópálya, állattartó telepek, ipari és mezőgazdasági létesítmények találhatók. Debrecen központja 10 kilométerre található, és jelenleg csak autóval közelíthető meg, a tervezőnek így egy transzfer-buszjárattal is számolnia kell.

Az intézménynek az állandó és időszaki kiállításokon felül helyet kell biztosítania konferenciáknak, oktatási és üzleti rendezvényeknek. A célok között az is szerepel, hogy a „helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé kell válnia". A kiírásban rögzítik, hogy nem kell figyelembe venni a jelenleg hatályos szabályozási előírásokat. A minisztériumi várakozás szerint a „Magyar Közlekedési Múzeum - Debrecennel" egy olyan intézmény jöhet létre, ahol azon túl, hogy a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi járműtervezés és -gyártás történetével, találkozhatnak a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeivel is. „Együtt gondolkodhatnak a jövőről", a Népszava szerint vélhetőleg a BMW csapatával.

A tervezett létesítmény 14 ezer négyzetméteres lenne, ebből 6800 négyzetmétert foglalna el az állandó és az időszaki kiállítás, valamint a fogadótér. A műtárgyraktár, az irattár és a restaurátori műhely 3900 négyzetméteren rendezkedhet be, az irodákra és az üzemeltetésre 1900 négyzetméter jutna. Ezenfelül elvárás egy 600 négyzetméteres multifunkcionális konferencia és rendezvénytér, 3D moziterem, egy 350 négyzetméteres oktatási központ és egy ugyanakkora étterem és közösségi tér, valamint egy 150 négyzetméteres panoráma tetőterasz tervezése is. 

Az állandó kiállítás négy szekcióra bomlik: járműtörténet, járműtechnika, innováció és a jövő interaktív fóruma. A dokumentum kiemeli, hogy „a múzeum és a BMW között létrejövő stratégiai együttműködés kiemelt lehetőséget biztosít a legfrissebb technológiák és koncepciótervek legkorszerűbb kiállítástechnikai megoldásokkal történő megjelenítésére". 

Az épület köré szabadtéri tevékenységekre alkalmas tér tervezendő, amelynek legfontosabb eleme a 15 ezer négyzetméteres tesztpálya, de több ezer négyzetméternyi autóparkoló is a terv része. A létesítményt 27 ezer négyzetméter parkosított terület venné körbe.

A kiírói elvárás szerint az épületkomplexumnak egyszerre kell egyéni karakterűnek lennie, amely „a meglévő építészeti értékekre építve alkalmaz kortárs megoldásokat", lehetőleg minél több természetes anyag használatával. A tárca reményei szerint a világ legújabb technikai, műszaki és természettudományi múzeumainak színvonalán elkészülő épületegyüttest évi 350 ezer látogató keresi majd fel. 

A dokumentum szerint a bírálóbizottság „pozitívan értékeli" az energiahatékony, környezetbarát megoldásokat, illetve a kedvező üzemeltetési és kivitelezési költségeket. Augusztus elején írnák ki az egyfordulós nyílt ötletpályázatot, míg a pályaművek beadásának határideje novemberben lenne, az eredményt még karácsony előtt kihirdetnék. A pályamunkák díjazására 120 millió forintos keretet határoznának meg.

Vitézy Dávid kritikája

Vitézy Dávid Facebook-posztban reagált a Népszava hírére, öt pontban foglalva össze, szerinte miért tévút Budapestről egy Debrecen melletti külterületre költöztetni a Közlekedési Múzeumot: 1. Budapesten és vonzáskörzetében él az ország lakosságának egyharmada, a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. 2. Budapest közlekedési szempontból az ország közepe, de egy, Debrecentől is tíz kilométerre fekvő kies szántóföld az autópálya-csomópont mellett az ország bizonyos részeiről akár 7-10 óra utazást is jelenthet egy iskolás csoportnak. 3. A Közlekedési Múzeumot minden Budapesthez köti: a szakmai és muzeológiai stáb, az egyetemi háttér, az intézmény 125 éves fővárosi története és a magyar közlekedéstörténet legfontosabb történetei is, a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig. 4. A korábbi tervek szerint Kőbányán, az Északi Járműjavító autentikus és gyönyörű vasúti csarnokában kapott volna új, méltó otthont a Közlekedési Múzeum. (A New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro építésziroda és magyar partnere, az M-Teampannon által készített tervekről az Építészfórum is hírt adott.) Vitézy szerint világszínvonalú terv született, ami önmagában is turisztikai vonzerőt képezne. Súlyos károkozás ezt az elvégzett munkát kidobni a kukába, nem csak a tervekre és a terület előkészítésére elköltött mintegy 8 milliárd forint miatt, de sok száz kiváló szakember sok éves munkája miatt is. 5. A kiválasztott helyszín abszurd: egy, minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot csinálni.