Építészfórum 202020: Valós közösségi tér. Tóth-Horváth Réka szerkesztőnk emlékei

Hogyan lehet a szerkesztőség valós közösségi tér? 2015-ben indítottuk útjára Praxismodellek sorozatunkat, mellyel célunk volt bemutatni az építészeti praxis kiépítésének és fenntartásának lehetőségeit, de emellett egy pezsgő közösségi teret is szerettünk volna létrehozni. Az egykori beszélgetésekből közlünk tanulságos részleteket.

„Nehéz nem egy több oldalas novellát visszaküldeni, ha Építészfórumos cikkekről van szó, hiszen számomra egy év a szerkesztőségben 10 évnyi élményt jelentett. Nem is konkrét cikket, inkább egy Erika (Pásztor Erika Katalina, alapító-főszerkesztő – a szerk.) személyiségét jól bemutató kezdeményezést szeretnék ajánlani. 2016 nyarán, Erika ötlete nyomán futó Praxismodellek beszélgetések nagyon izgalmasak voltak: a szerkesztőség meghívott magához az akkor sikeresen működő irodák közül néhányat, hogy különböző témák mentén beszéljenek nyíltan működésükről. A szerkesztőség csapatának új volt ez a feladat: vendégül látni építészeket, beszélgetést szervezni. Erika szerette volna, ha a költözéssel együtt (a Szondi utcai irodából [lakásból] a ma is a szerkesztőség otthonát adó Andrássy út 122-be – a szerk.) egy valós közösségi tér válik az irodából, ahol az építészek találkozhatnak, kommunikálhatnak egymással, ahol pezseg az élet. Az ezekből a beszélgetésekből született cikkek valószínűleg nem adják vissza a programok hangulatát, de ízelítőt adnak abból, milyen volt anno az ÉF." – Tóth-Horváth Réka

A beszélgetés-sorozat előzménye az a 2015-ben rendezett konferencia, (Praxismodellek-okos építészet) ahol több olyan iroda, illetve kezdeményezés mutatkozott be, amelyek különféle kapcsolódó tevékenységekkel bővítették a hagyományos építészeti tervezés profilját. Az innovatív termékeket és a társadalmi innovációkat kínáló építészeti projektek megvitatása során derült fény arra, hogy magának az építészeti praxisnak mennyire nincs Magyarországon kiépült PR-ja – holott egyre inkább szükség lenne rá. Klinger Gábor coach egyenesen arról beszélt, hogy az építészek hidegrázást kapnak a brandépítés és a marketing fogalmától, miközben az építészeti tevékenység alapvetően mégiscsak üzlet, amiből egy irodát el kell tartani. Még ha ez némi túlzás is, az biztos, hogy a legfiatalabbakat leszámítva a reklámot, a médiaszereplést a szakmai elit afféle lenézett, művészhez nem méltó attitüdként tartja számon. A folyamatos szellemi és fizikai értelemben vett fennmaradáshoz sokszor olyan tudásra, tapasztalatra van szükség, amelyet az építészképzés során nem tanítanak, s amelyhez nehéz hozzáférni. Fontos tehát, hogy az építész praxist minél mélyebben és részletesebben, de egyszersmind átfogóan is vizsgáljuk, hogy képesek legyünk a projekt végén általánosabb érvényű kijelentéseket tenni.

A stúdióbeszélgetéseken minden alkalommal egy fiatalabb és egy idősebb generációt képviselő iroda vett részt. Vendégünk volt a Position Collective, Építész Stúdió, Archikon, Minusplus, A4 Stúdió, Szupernova, Vikár&Lukács, Bord Építész Stúdió, Nanavízió, Szenes Design Studio, Artonic Iroda, Tiba Építész Stúdió, Batlab, 3h Építésziroda

Praxismodellek 1. – Brand és identitás

„Fontos a szakmai marketing, ami alatt nem az üres hírverést értjük, hanem a projektjeink rövid, néhány fotóval kísért bemutatását az internetes felületeken. A Facebook posztok vagy az Instagramra feltöltött képek számunkra nem jelentenek terhet, szívesen foglalkozunk vele. A megbízóknak is igénye a kész munkák bemutatása design vonatkozásban, ami szintén a tudatos marketing irányába visz. A munkák egy kiépült klienskörön keresztül, kapcsolatok útján érkeznek. Az első két évben, a válság közepén nulla nyereséggel működtünk, az ingyen munkák elvállalása is belefért. A pénzt kezdettől tudatosan visszaforgattuk az iroda működésébe. Ma már saját munkatársunk van, aki csak az üzleti tervezéssel foglalkozik." – Position Collective

„Az építési tevékenység produktuma a folyamat kezdetén nem látható, és az átlagos megbízó nincs tisztában az építészet minőségi kritériumaival, így az ár számára döntő, és legfeljebb bízik a jó végeredményben. Mivel az épületek esetében nem kötődik egy-egy ismert márkához – mint pl. cipő esetében az Adidashoz - elvárt minőség, üzenet, mítosz, így a névnek önmagában kisebb a szerepe. Ez annál inkább furcsa, mert épp az építés szolgáltatás jellege folytán a bizalom itt nagy szerepet játszik, és evidens lenne, hogy ez névhez, személyhez kötődjön. Az ismert praktikus okok között élen jár az építésztársadalom erőtlensége, a nem hatékony szakmai szervezeti rendszer. Nem tettünk szegénységi fogadalmat, de az építész alkotói habitusából következik, hogy olykor olyan feladatot is elvállal, ami nem jelent üzleti hasznot. A tervező nem tudja az üzleti szempontokat következetesen képviselni – ilyen szempontból hasznos egy közgazdasági szemléletű munkatárs." – Építész Stúdió

Praxismodellek 2. – Célmeghatározás

„Az Archikon kezdetben – sok építészirodához hasonlóan – kvázi baráti társaságként működött, ez azonban sok konfliktushoz vezetett. 5-6 éve tudatos munkával, coaching igénybevételével alakítottuk a céget tényleges irodává. A célmeghatározás alapvető problémája, hogy az iroda és a munkatársak célja nem ugyanaz. Míg az iroda célja, hogy minden feladatra legyen megfelelő ember, a munkatársaké, hogy az építész tervezői munkában kiteljesedjenek. A sikeres működéshez viszont elengedhetetlen a közös cél, amit közös üzenetként lehet és kell megfogalmazni. Azt is meg kell fogalmazni, hogy mit nem tartunk célnak. A cél nem az iroda működtetése, hanem hogy úgy éljünk, ahogy szeretünk. Számomra kérdés, hogy miért dolgozom, ha nem azt csinálom, amit szeretek. Nem akarok minden áron növekedni. A működtetés nem cél, az csak technika kérdése." – Nagy Csaba (Archikon)

Praxismodellek 3. – Kommunikáció

Létfontosságú lenne tehát a laikus társadalom vizuális kondicionálása, és ezt az építészeken kívül más aligha végzi el. Bár az építészek meg vannak arról győződve, hogy az épületek önmagukban beszédesek, az értelmezést segíteni kell, és ezt sem kiállítások, sem előadások nem tudják önmagukban elérni. Átélhető élményekkel, érzésekkel kell az építészet üzenetét a felhasználókban tudatosítani - ezzel voltaképp az építészek saját maguk számára nevelnek jó megbízókat. A nehézségek sorolása helyett álljon itt néhány jó példa a résztvevők gyakorlatából. A vezetett séták, az épületbejárások, az egyre népszerűbb városi túrák mellett kiemelkedően fontos a gyerekek vizuális nevelése. A négy vezető (Bordás Péter, Kendik Géza, Szabó Gábor, Vikár András) egybehangzóan megállapította, hogy a jó belső kommunikáció a megfelelő és hatékony külső kommunikáció alapja és megelőző lépése. Az általuk vázolt belső kommunikáció jellege minden esetben meghatározó volt a szakmán belüli és a külvilág irányába történő kommunikáció karakterét illetően is.

Praxismodellek 4. – Munka, pénz, idő

„Sok építész kivitelező is, mert így kézzelfoghatóbb a produktum. Míg ez egy családi háznál működik, egy nagy projektben már nem biztos. A tervezők – különösen egy ilyen helyzetben – hidat képeznek az anyagi és a szellemi világ között. Az építészet hatalom, mert teremt valamit, azonban Magyarországon rossz a megítélése, nem értékelik eléggé, de rossz az ízlés és az előkép is. Egy tervezőnek mindig a megrendelő vágyait kell materializálnia, ezért a tervezés fontos része a pszichológia. Mindenkinek megvan a karakteréhez illő ügyvitele. A munka mennyisége, a határidő és az erőforrások egymásra hatnak. Ezt kezeli a funkcionális projektmenedzsment és a változásmenedzsment. A változtatásokat sokszor az építész irodák nyelik le, ezért fontos  kérdés, hogy a szerződésben mi van. Nem a jogi garancia, hanem a közös nevező a lényeg, ami referencia pont lesz egy megrendelésben. Szakmai megrendelőnél a csúszások és változtatások jól deklarálhatóak, privát megrendelő esetében nem annyira, de a felelősségi köröket minden munka esetén rögzíteni kell. Az építészeknek kulcsszerepe van abban, hogy mit enged meg a megrendelőnek, a szakági tervezőknek ehhez kell igazodni." – Nanavízió, Szenes Design Studionak, Artonic Design Építészeti Kft.

Praxismodellek 5. – Jövőkép és stratégiák

„A mi motivációnk az alkotás, de bizonyos értelemben ezt nevezhetjük világmegváltásnak is – nem kell félni attól, hogy ez túl nagy szó. A részsikerek átsegítenek az átmeneti nehézségeken, az építészetben az a nehéz, hogy a közreműködő partnerek nem beszélik a szakma nyelvét ugyanazon a szinten, mint a tervezők – nem úgy, mint például a zene esetében, ahol a zeneszerző, a karmester és a zenészek egyaránt magas szintű zenei képzést kaptak. Az építésznek feladata, hogy megmagyarázza a tervét a közreműködőknek – a kivitelezőknek és a megbízóknak egyaránt – és ez lassítja a folyamatot és a siker elérését. Különbséget kell tennünk az építészeti és az iroda működésének értékrendje között – előbbi most nem releváns. A működés tekintetében alapvető szempont, hogy egy építész a saját bevételének kb. a húszszorosát költi el a megbízó kasszájából – ez bizalmat feltételez, és ezt a bizalmat nem szabad eljátszani. A munka végén mindkét félnek éreznie kell, hogy a célja teljesült. A cégen belül fontos, hogy mindenki a közösség részének érezze magát és elfogadja, betartsa a szabályokat. Az építészeti értékrendünk annyiban releváns, hogy a kézműves minőségre törekvésünk behatárolja a cég léptékét és fékezi a növekedést. Az iroda működése az építészeti minőséget nem befolyásolja, autoriter módon működtetett irodában is lehet jó házat tervezni." – Gunther Zsolt (3h Építésziroda)

„Ma már a munkavégzés során nincs meg a hagyományos mester-tanítvány viszony, ami egyfelől szabadságot jelent, másfelől nem ad lehetőséget bizonyos egyetemen nem megtanulható ismeretek elsajátítására. Fiatalként ehhez kell adaptálódnunk, előnye, hogy saját bőrünkön tanulva nehezebb, de hatékonyabb a tanulás. Fiatalok lévén a szerencse és tudatosság együttesében egyelőre még nagyobb szerepe van a szerencsének. Törekszünk olyan minőséget létrehozni, amiről beazonosíthatóakká válunk. Az építészet klasszikus szakma, nem projekt alapú." – Batlab

Az Építészfórum 20. születésnapjához kapcsolódó írásokat ebben a dossziéban gyűjtjük.

szerk.: Fürdős Zsanett