Eredményt hirdettek a Népliget megújítására kiírt tájépítészeti ötletpályázaton
A Fővárosi Önkormányzat 2022. augusztusában írt ki tájépítészeti ötletpályázatot a Népliget megújítására, melyre 2023. január 16-ig lehetett benyújtani a pályaműveket. A pályázat célja, hogy zöldfelületi értékeit megőrizve az elzárt, elhagyatott park a fénykorát idéző, sokszínű, élettel teli közparkká váljon. Mindez a történeti kert jellegét tiszteletben tartva, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervekkel valósul meg az elképzelések szerint.
A pályázat ereményét április 14-én, díjátadó ünnepség keretében hozta nyilvánosságra az önkormányzat az Operaház Eiffel Műhelyházában. A díjátadón Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, hogy hosszú távú, kiemelt célja a városvezetésnek Budapest legnagyobb parkjának rendbetétele, mely azonban egy nagyobb léptékű fejlesztési feladat, ami évekig, vagy akár évtizedekig is el fog tartani. Az ötletpályázat ennek a hosszú távú gondolkodásnak az egyik első lépése volt. A Főváros szándéka az, hogy a Népliget visszakerüljön a budapestiek mentális térképére, mint egy gazdag kulturális és természeti értékeket képviselő helyszín.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, a bírálóbizottság társelnöke arról beszélt, hogy a bizottság hosszas szakmai vitákat követve hozott végül konszenzusos döntést – mely megfogalmazása szerint "provokatív" döntésnek tekinthető. A pályázaton ugyanis nem lett első helyezett, egy második, három megosztott harmadik és két megvételben részesült pályaművet választott ki a bírálóbizottság. A főpolgármester-helyettes ezt a döntést azzal indokolta, hogy egy ekkora léptékű projektnél nem lehet A tökéletes pályaművet kiválasztani, más-más részlet az erőssége az egyes terveknek.
A pályázaton megvételben részesült a Garten Stúdió és az Objekt Tájépítész Iroda pályaműve. A Garten Stúdió pályaművét Mezősné Dr. Szilágyi Kinga, tájépítész mérnök laudálta a bírálóbizottság részéről, kiemelve többek között, hogy a terv a kivitelezés és az üzemeltetés terén is a klímatudatosságra törekszik, figyelembe véve a történeti kert adottságait. Az Objekt Tájépítész Iroda tervét Dr. Szikra Éva, laudálta, aki a Magyar Kertörökség Közalapítvány képviseletében volt a bírálóbizottság tagja. A pályaműben egyebek mellett az ökológiai nevelést szolgáló megoldásokat és a biodiverz területek magas arányát díjazta a bizottság.
A három megosztott harmadik helyezett közül elsőként az OpenSpace Kft. pályaművét laudálta Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki elmondta, hogy a terv kerüli az öncélú attrakciókat, visszafogottan igyekszik feléleszteni a történeti kertet úgy, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizhető legyen a kialakult faállomány. A főépítész kiemelte a pályaműben megfogalmazott célkitűzést, miszerint a Népligetnek egy természetes értékeket képviselő angolparkká kell válnia.
Az Újirány Tájépítész Kft. szintén megosztott harmadik helyezett pályaművét Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze ismertette. Bardóczi hangsújozta az Újirányra jellemző, a többi pályaműtől eltérő szemléletmód értékeit, ami a korai részvételi tervezésre és a mély ökologikus gondolkodásmódra alapul. A terv az ökológiai, a kulturális és a társadalmi megújulást egyszerre tartalmazza úgy, hogy az elmúlt évtizedek alatt spontán kialakult parkerdőhöz óvatosan nyúl csak hozzá, megőrizve annak értékeit.
Megosztott harmadik helyezést ért el a Geum Műterem terve is, melyet Kerpel-Fronius Gábor ismertetett. A pályamű a Népliget történetének egy-egy korszakát idézi meg egyes elemeiben kortárs megoldásokkal egyesítve azokat, és bár több megosztó részletet is tartalmaz, mégis jól kezeli a hatalmas léptéket, a történeti kert adottságait.
Végezetül a második díjat, és ezzel a legjobb helyezést a 4D Tájépítész Iroda csapata vehette át, akiknek pályaművét Karácsony Gergely laudálta, elmondva, hogy ez a terv tárta fel a legjobban a park történeti értékeit, erős ökológiai szemlélettel ötvözve. Balogh Andrea, a 4D vezető tervezője is beszélt a pályaművükről, kihangsúlyozva, hogy a tervezési folyamatban nem csak tájépítészek vettek részt, hanem számos szakterület, köztük építészek és kerttörténészek is. A 17 fős csapat különféle látásmóddal közelített a projekthez, melyből nem tudtak – és nem is akartak – egy fő irányt kiemelni, így született meg az "ezerarcú Népliget" koncepciója, a különböző értékek egymás mellé helyezésével.
A díjazott pályaműveket hamarosan részletesen publikáljuk majd az Építészfórumon.
