A véleményem szerint a hajózás egy vállalkozás - a vállalkozó pedig akkor kezd vállalkozni, ha ebből hasznot remél, és addig folytatja, míg a haszon a zsebébe megy. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy nyilvánvaló haszon esetén ne lenne vállalkozó, és azt is kizárhatjuk, hogy a haszon reménye nélkül bárki vállalkozásba vágna, mert élvezi a ráfizetést. Érdemes lenne megvizsgálni a valamikor életerős szegedi hajózás tönkremenetelét, tanulságos lenne feltárni a leépülési folyamat okait. Nem elég szép idézetekkel, naiv jövőképpel óhajtani a tiszai szállítást - érdemesebb lenne feltárni a hasznot befolyásoló tényezőket, hogy tisztán lássuk, a hajózás, mint vállalkozást gazdaságos-e, illetve változtatásokkal azzá lehet-e tenni. Könnyen lehet az is, hogy ezek az elemzések valahol már régen elkészültek és ezért nincs tiszai hajózás. Vedres István megszállott híve volt a hazai hajózható csatornák építésének és az azokon való hajózásnak. Vajon miért? Vajon mit tenne ma?
Rigó Mihály innen letölthető teljes, eredeti írásából megismerhetőek a hajózhatóság mellett és ellen felsorakoztatott érvek, illetve az ezek függvényében épített hidak példái is.
Rigó Mihály