Ulbert Dzsenifer MÉSZ-MÉK diplomadíjas diplomamunkájában Pestszentlőrinc egyik olyan területét választotta, amely nem csak a kerületrészben elfoglalt helyének, hanem felépítésének köszönhetően is potenciális lehet egy új rekreációs alközpont kialakítására.
Az új centrum szükségessége azért merült fel, mert a jelenlegi kerületközpont (Kossuth tér) csak részlegesen tudja ellátni feladatát. Legnagyobb problémája, hogy az északibb részen található, nagyforgalmú, szegregáló hatású Üllői út lezakítja ezt a területet a kerületről. A kedvezőtlen elhelyezkedése mellett felmerül, hogy a központi jellegét adó, különféle funkciók (hivatal, piac, oktatás stb.) lineárisan helyezkednek el az Üllői út mentén, így azok nem tudnak egy egységet alkotni.
Az Üllői úttól délebbre, Pestszentlőrinc nyugati részén három lakótelep, illetve elszórtan több, intenzív beépítésű, nagykiterjedésű kertváros - amelyek semmilyen városi térrel, közösségi szabadterülettel, közösségi intézménnyel nem rendelkeznek - kollázsszerűen öleli körbe a jelenleg rendkívül alulhasznosított, beépítetlen tervezési területet, amely közel 35000 ember számára 5-10 perces sétával megközelíthető. Az intenzív beépítésű lakóterületek között (azok súlypontjában) jelenleg méltatlan építészeti minőségű, jellemzően dobozépületekben elhelyezett kereskedelmi funkciók és garázsorok rendeződnek, a közvetlen szomszédságban pedig egy puszta terül el.
Az kerületet érintő térségi vizsgálatok, valamint elemzéseik kimutatták, hogy melyek azok a funkciók, amelyekből a jelenlegi lakosság hiányt szenved. A terv bevonja a kerület helyi értékeit, illetve újraértelmezi az egykor értékes, megújítható elemeit is. A kialakítandó közösségi funkciók, terek, közparkok, közkertek a lakosság élhetőbb környezetének megteremtését szolgálják, miközben a területek egymás közti kapcsolatát is erősítik.
A diplomaterv javaslatai a XVIII. kerület, Pestszentlőrinc lehetséges kulturális és rekreációs alközpontját vázolják fel oly módon, hogy a fent említett jelenlegi elemek újrapozicionálásával az itt élő emberek számára egy kortárs, élhető, városias utca-térstruktúra alakuljon ki. Mindezt emberi léptékű közösségi szabadterekkel és közösségi funkciójú épületekkel, épület-földszintekkel terveztem meg, amelyek közösségformáló erejükkel több tízezer ember életminőségét és lehetőségeit javítja, egyúttal a belváros terheltségét és a napi utazások számát is csökkenti.
A tervezés során fontos szempont volt, hogy ne elsősorban lakóépületek létesüljenek, hanem olyan funkciók kerüljenek az egyes épületekbe, amelyek a közösségformálást, rekreációt, kulturális fejlődést segítik elő. Ugyanakkor az is fontos szempont volt, hogy a területen található, az itt élők számára fontos szerepköröket magába foglaló épületek bontása után, azok valamilyen formában pótolva legyenek. Ez azt jelenti, hogy közel 8000 négyzetméternyi kereskedelmi funkció és közel 168 férőhelyes garázssor pótlását is biztosítani kell a területen.
A lakóépületek miatt újabb alapfokú intézményekre is szükség van, hogy a kerületrész ellátása kiegyensúlyozott maradjon. A kerületi szintű képzettségi statisztikák növelésére biztosítani kell újabb felnőttképzési lehetőségeket. A kerület nagy kiterjedése és folyamatosan növekvő lakossága ellenére csupán két könyvtár áll rendelkezésre. Már nincs mozi sem, valamint a vizsgálatok során kiderült, hogy a kerületben lévő piac sem képes kiszolgálni a felmerülő igényeket.
A tervezési terület három részre tagolódik, ehhez rendeződnek az új funkciók is, emellett fontos utca-tér kapcsolatok alakultak ki a területükön. A délebbi részeken nagyvárosias, jellemzően F+3 magasságú épületeket helyeztem el, néhol F+2 magasságú szárnyakkal, a földszinten kereskedelmi és szolgáltatás funkciókkal, az emeleteken lakásokkal (körülbelül 700 új lakás). Itt található a Cséri telep után elnevezett Cséri tér, melynek egyik tengelye a tervezési terület legészakibb részét köti össze a legdélebbi pontjával, a másik tengelye pedig kapcsolatot teremt a Gloriett lakótelep és az tervezett villamosvégállomás között.
Bár a Településszerkezeti Terv a 4-es villamos vonalát épp a terület túloldalán jelölte ki, e tervben mégis logikusabb volt Kispest kertváros bizonytalan térfallal rendelkező intenzív beépítésének leszakadó „háromszögében” elhelyezni a végállomást, így a feljebb létesített megállóval az egész terület kiszolgálható és könnyen megközelíthető.
Az északi részen közösségi funkciójú épületek dominálnak, jellemzően F+2-es magassággal. Ide terveztem a könyvtár és információs központot, tudásközpontot, közösségi házat, piacot, áruházat és irodát, egészségügy kategóriájú felnőttképzést és hozzá tartozó kollégiumot, melyeknek nagyobb része a terület Fő terére nyílnak. Kialakítottam egy idősek otthonát, illetve startup irodákat, inkubátorházakat, néhány lakóépületet (körülbelül 370 új lakást) a földszinten kereskedelmi és szolgáltatás funkciókkal, amelyek pedig a Park térre nyílnak.
Összességében a területen kb. 1100 új lakás létesül, amely körülbelül 2300 új lakót vonz a kerületrészbe. Ez azt jelenti, hogy alapfokú intézmény kialakítására is szükség van, így egy óvoda és egy iskola épülne az idősek otthona mögötti területen. A Bókai kert területére kerül át a terület régi általános iskolája, de kibővített területtel és férőhelyekkel.
A Szent Lőrinc kápolna környezete hatalmas parktérré alakul, dombbal, fákkal, melynek térfalait az újonnan létesülő épületek határozzák meg. A Bókay kert a Herrich-Kiss villa telkével összenyitva kap új bejáratot, a gyűjtőutak mentén pedig fasorokat és egy új parkolót létesítek. A garázssor pótlása a legdélebbi épület alatt, süllyesztett parkolókban történik, de az új lakások és középületek parkolása is a mélygarázsokban lesz biztosítva. A kisebb mellékutcák sebességkorlátozás vagy személygépjármű tilalom alatt állnak, első sorban gyalogosok és kerékpárosok számára lehetnek fenntartva.
A Gilice téren, új nevén Három király téren, kereskedelmi és szolgáltatás funkciókkal rendelkező épületek formálják a visszaépített új, kortárs Gloriett kilátó köré kialakított teret.