Hotel Volga pályázat

Rangsorolás nélküli megvételben részesült 3. bírálati sorszámú pályamű
szerzője: Fernezelyi Basa Iroda Építész Kft.
tervezők: Fernezelyi Gergely, †Basa Péter,  Reisz Ádám, Varga Koritár Krisztián, Rónaszéki Fekete Zsuzsa, Kiss Dávid, Szpevár Attila, Nagy Tamás, Kerek István, Bicskei Attila, Petkovics János

Rangsorolás nélküli megvételben részesült 3. bírálati sorszámú pályamű
szerzője: Fernezelyi Basa Iroda Építész Kft.
tervezők: Fernezelyi Gergely, †Basa Péter, Reisz Ádám, Varga Koritár Krisztián, Rónaszéki Fekete Zsuzsa, Kiss Dávid, Szpevár Attila, Nagy Tamás, Kerek István, Bicskei Attila, Petkovics János

A pályázat építészeti alapkoncepcióját fő vonalakban a Váci út 33 irodaházhoz tűzfallal és közös udvarral csatlakozó alacsonyabb irodaszárny és a Vízművek tornyának kvázi hasonmásaként megépített szabadonálló szállodatorony jelenti. A terv a Dráva utca és a Botond utca városképi összefüggését is az együttes részévé teszi. A Váci út 33 és a saját irodatömbje közötti, részben zöldfelületű udvar, nem csupán megnyugtatóan lezár egy megoldatlanul nyitva hagyott városi foghíjat, hanem ugyanakkor homogén térfalat, mintegy hátfalat képez a tervezési terület nagyobb része felé.

Mindezeket az erényeket nagymértékben lerontja azonban a két fő épület közé beékelődő, a telek földszintjét szinte teljesen elfoglaló beépítés, mely főleg a szálloda közösségi tereit foglalja magában. Ezzel a tervező egyrészt majdnem teljesen ellehetetleníti a térszíni gyalogos közlekedést, másrészt a közösségi területeket az első emeletre helyezi. Itt sem a valódi zöldterület, sem a mindennapok során használható közhasznú tér nem jön létre, hiszen a gyalogosok ide csak kitérővel, szintváltással juthatnak el. Ez a megoldás a fő épülettömegek közötti kapcsolatot is bizonytalanná, nehezen értelmezhetővé teszi.

A bizonytalanságot tovább fokozza az épületek alaprajzainak zaklatott vonalvezetése, ami a keletkező külső és belső terek alakulását is kedvezőtlenül befolyásolja.
A karcsú torony, mely a Vízmű-toronnyal kíván párbeszédet folytatni, a kereszteződésben kialakult szituáció megoldatlanságát tovább erősíti.
Noha az épületek homlokzatának jelzésszerűségen túlmenő megoldása egy ötletpályázat esetében nem feltétlenül várható el, mégis megjegyzésre méltó, hogy a szálloda és az iroda tömbje ugyanazt a „zebracsíkos bőrt” viseli, mely differenciálatlansága miatt nélkülözi a két funkció építészeti eszközökkel történő artikulálását.

Ugyanakkor a szálloda épületét tömegében és méretében igen hangsúlyosan formálja meg. Ez a megoldás egy háromcsillagos szálloda esetében túlzásnak is tűnik. A szálloda üzemi és közönségforgalmi területeinek, funkcióinak kialakítása megfelelő, azonban az épület gazdaságos üzemeltetése szempontjából a sok emelet és az és az emeletenkénti alacsony szobaszám (14) nem előnyös. Ugyanez vonatkozik építési költség szempontjából a szobák összalapterületének és a homlokzatok összfelületének arányára is.

A terv legfőbb erénye a városrendezési és városépítészeti szempontok több helyen való magas színvonalú kielégítése. A szomszédos telekkel való kapcsolatának jó megoldása mellett ez a terv megvalósítja a szálloda és az irodaépület külön telken való elhelyezését is. A két külön telek alatt a parkolókat külön bejárattal alakítja ki, ami nem csupán a funkcionális elválasztást, hanem az ütemezhetőséget és a gazdaságos és reális ingatlanfejlesztés megvalósítását is támogatja. Ugyancsak jók a közlekedésre és ezen belül a tömegközlekedésre tett javaslatai. Az Angyalföldi út zsúfoltságát nem csupán a trolibusz megálló áthelyezésével enyhíti, hanem helyesen megtartja a szálloda Dózsa György úti bejáratát, sőt azt összeköti az Angyalföldi úttal is, amely a gépjárműforgalom megosztását eredményezheti.

A Bíráló Bizottság a pályaművet megvételben részesítette.