Getto Tamás, Sugár Péter és Váncza László lettek a 2022-es Prima-díjazottak, így közülük dőlhet el, kinek ítélik végül a Primissima címet. Az elismeréseket várhatóan decemberben adják át a Müpában.
A korábbinál szélesebb körből kerülhettek ki idén a Prima Primissima Díj jelöltjei, ugyanis az elismerés több kategóriáját is kibővítették. Az elismeréseket decemberben vehetik át a díjazottak - írja az MTI. Az idei díjazottakkal összesen 580-ra nő az elismert kiválóságok száma, akik tevékenységét összesen több mint 5 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány, melyenk kuratóriuma idén némileg módosította az elismerés kategóriáit. Ennek megfelelően a színház- és filmművészet kategória kiegészült a táncművészettel, a képzőművészet kategória pedig az iparművészettel, valamint a sajtó kategóriát is kiszélesítették: kibővült az ismeretterjesztéssel, hogy az elismerés "követhesse a média világának változásait".
Idén Magyar építészet kategóriában Getto Tamás építész, belsőépítész, egyetemi tanárnak, Sugár Péter építésznek és Váncza László építésznek ítélték oda az elismerést.
Getto Tamás DLA, építész, belsőépítész, egyetemi tanár
1983-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tervező cégét 1991-ben alapította. 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Breuer Marcell Doktori Iskolájában DLA-fokozatot szerzett, 2012-ben habilitált. Pécs kortárs építészetének meghatározó alakja. Alkotásaival érzékenyen reagál a táji és épített környezetre, korszerű, a mai igényeket, életmódot szolgáló házakat, enteriőröket hoz létre. Hitvallása szerint az építészetben a műszaki tudomány és a művészet szétválaszthatatlan egységet alkot. Az Ybl-díjas építész 2002 óta az Építész Mesteregylet Mesteriskolájának mestere, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, az Építészeti Intézet Szakvezetője. Az Építészfórumon legutóbb bemutatott munkája az új pécsi vásárcsarnok, amelynek tervezését Sztranyák Gergellyel közösen vezették.
Sugár Péter DLA építész, a BME egyetemi tanára
1980-ban diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki Karán. A MÉSZ Mesteriskolájában 1986-ban diplomázott. Az Ybl-, Pro Architectura-díjas és Budapest Építészeti Nívódíjával kétszer kitüntetett építész olyan munkákat jegyez, mint a tolcsvai OREMUS és a villányi Sauska borászat, a Lánchíd 19 Design Hotel, a Graphisoft Park fogadóépülete, a balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosítása és a Dohány utcai emlékfal. Egyetemi oktatóként kutatási területe az identitás, a kontextus és az ornamentika szerepe az építészetben, illetve a szociális építészet és a közösségi építés, amelyet a gyakorlatban is megvalósít egyetemi hallgatók közreműködésével. A BME Építészmérnöki Karán 20 éve tanít, 2021-ben megkapta az építészek “fair play díját”, a Kotsis Iván-érmet.
Váncza László, építész
1988-ban BME Építészmérnöki Karon diplomázott. 1990-1991 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1996-ban alapított saját irodát, mely ma Váncza Művek Építészeti Műterem néven működik. Az építész munkái közül városi lakóházai mellett fontos kiemelni Balaton-felvidéki épületeit (Révfülöp, Mindszentkálla, Köveskál), Budapesten, az A38 Kulturális Állóhajó építészeti és belsőépítészeti kialakítását (Miltényi Miklós építésszel), valamint a Szegedi Dóm restaurálási és fejlesztési munkálatainak vezetését (az I. ütem a 3H Építésziroda Kft-vel közös tervek alapján valósult meg). 2009-ben munkásságát Ybl-díjjal ismerték el.
A kuratórium tagjai titkos szavazással választják majd ki a kategóriák három jelöltje közül a primissimákat, akik 15 millió forintos elismerésben részesülnek. Azoknak a jelölteknek a tevékenységét, akik nem lettek primissimák, ám maguk is primák, 5 millió forinttal támogatja az alapítvány, emellett az összes jelölt közül SMS-szavazással kiválasztható közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. A díjazottak várhatóan december 2-án ismét személyesen vehetik át elismeréseiket a Müpában. Ahogy a közleményben felidézik, a díjat Demján Sándor üzletember alapította 20 évvel ezelőtt, az OTP Bank pedig 2013 óta gondozza és finanszírozza.