Magyarország első WELL előminősített irodájában, az Europa Design főhadiszállásán taglalta ezt a témát az irodaépületek lehetetlennek tűnő homlokzatait is megvalósító Reynaers Aluminium szakembere, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda vezető tervezői, az Europa Design alapítója és az Építészfórum munkatársa. Az est hamar lelkesítő párbeszédbe folyt a közönség aktív bevonásával is, ami nem csoda – a téma ugyanis napjainkban sok kérdést vet fel.
Három perspektívából közelítettük meg az „irodaházak ügyének" alakulását két hete egy-egy bemutatóval, mindezt pedig egy lendületes kerekasztalbeszélgetéssel zártunk. Az esten Csuka Milántól, a Reynaers Aluminium tervezési tanácsadójától hallhattunk Európa egyik vezető függönyfal-rendszer és alumínium nyílászárókat készítő cégének külföldi és magyarországi munkáiról. Az előadás keretében olyan hazai nagyprojektek izgalmas kihívásairól is beszélt, mint az MVM Dome homlokzatának tervezési specifikumai.
„Mivel a led sáv ennek az épületnek az íves felületén teljesen végigfut, olyan profilt kellett fejlesztenünk, amelyre közvetlenül helyezhetőek fel a led profilok és a beépülő panelek is, azaz nincs szükség plusz tartószerkezetre. Mindeközben a csatlakozásokat is minél inkább el kellett tüntetni szem elől, és a minél jobb hőszigetelés biztosítása sem szenvedhetett csorbát" – mesélte Csuka Milán.
Egy homlokzat megtervezésekor ugyanis a hőszigetelés, a szélterhelés és az építészek – olykor nem feltétlen a statikát előtérbe helyező – megoldásai új helyzetek elé terelik a szaktanácsadókat. Nem volt ez másképpen jelen korunk irodaépítészetének hírhedt, de annál megkerülhetetlenebb projektjénél, a MOL Campus külső burkánál sem. A Reynaers itt is a függönyfalszerkezeteket és nyíló elemeket biztosította, ráadásul ezek strukturális rendszerét a projekt egyedi igényeihez kellett igazítani, ami komoly fejlesztéseket is igényelt.
A homlokzatot tagoló lizénák méret-meghatározásánál az építészek szempontjából elsősorban az esztétika volt az elsődleges kiindulópont. Ráadásul a felületek minden irányban hajlítottak és megdöntöttek, amely kívülről attraktív látványelem, de a belső terekben ez nem volna előny. Így a homlokzat belső rétegébe egy vízszintes bordát kellett tervezniük az építészeknek: „nekünk kellett kifejlesztenünk egy olyan csuklós szerkezetet, amellyel ez a borda-állás nem lesz merőleges az üveglapokra. A projekten használt kétszer görbült multiform üvegek gyártására jellemző, hogy a hagyományos üvegszerkezetekhez képest sokkal nehezebb a tervezési méreteket tartani, így a tolerancia is sokkal nagyobb. Annak érdekében, hogy ez ne okozzon problémát a helyszíni szerelés során olyan megtámasztást terveztünk, mely lehetőséget ad a borda szögének helyszínen történő pontos beállítására. Ennél a rendszernél a méretpontosság nem annyira kiszámítható, úgyhogy fontos volt, hogy a helyszínen legyenek beállíthatóak az egyes elemek és kapcsolódásaik"– mondta a tervezési tanácsadó.
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda vezetői, Bánáti Béla és Hartvig Lajos a körforgásos építészet fontosságáról beszéltek és a tényről, hogy a hatalmas szén-dioxid kibocsátással rendelkező, újépítésű gigaberuházásokat már el kellene felejtenünk – habár kétségtelen, hogy a különféle nemzetközi minősítések magas fokozatai pozitív előremutatást jelentenek a műfajban: „Ahhoz, hogy egy irodaház napjainkban piacképes legyen, az alapvető fenntarthatósági attribútumokat már kötelező felmutatnia. Ebben a lakóépületeknek és a kereskedelmi épületeknek is fel kell zárkózniuk." – emelte ki Hartvig Lajos.
A Cie által tervezett amszterdami The „Circl" pavilion a körforgásos építészet egyik legikonikusabb példája napjainkban. Hartvig Lajos előadásában kitért arra, hogy megrendelő Amro Bank annyit kért, hogy olyannyira fenntartható épületet tervezzenek számára, amilyenre példa még nem állt a városban. Az iroda minden létező és már gyakorlatban lévő fenntarthatósági eljárást bele akart sűríteni a koncepcióba, a megrendelő azonban az ötletek felsorolását látva kvázi csak így reagált:„Ennyi? Hát ezt már mindenki tudja." Így hát az építészek a szokásos zöld jellemzők alkalmazása mellett erre egy egészen különleges, körforgásos szemléleten alapuló architektúrával válaszoltak.
Az épület homlokzatának burkolatába vannak integrálva a fotovoltaikus panelek és persze a legtöbb épületrész újrahasznosított anyagokból készült: régi nyílászárókból van a padlóburkolat, de a pinceszinti választófalak is újrafelhasznált épületelemekből állnak. A bank dolgozóitól begyűjtöttek több ezer régi farmernadrágot is, amelyet felhasználtak hő és hangszigetelésnek. Télen is maximum 14 fokig fűtenek, de az egyik legérdekesebb karakterisztikumot a ház egyfajta „"lízingelt" belső faszerkezete nyújtja, amelyet az irodaház valamikori bontása alkalmával kötelező lesz újrafelhasználni egy másik beruházásnál.
A roppant érdekes külföldi példa után természetesen az a hazai opus következett, amely ezt a szemléletet reprezentatívan képviseli hazánkban is, mégpedig a Bánáti + Hartvig Építész Iroda saját bázisa a hajdani Alba Regia étterem helyén.
„Csak annyit bontottunk el az épületből, amennyit tényleg muszáj volt. 380 fa – 100 év, ez egy kalkuláció eredménye, amit Hartvig Áron Dénes számításai alapján állapítottunk meg. Ennyi fának kell ennyi évig élnie ahhoz, hogy el tudja nyelni azt a szén-dioxid mennyiséget, amelyet az újrafelhasználás helyett egy új iroda építése jelentett volna esetünkben"- mesélte Bánáti Béla.
Az épület részletes bemutatása és további megoldásai az alábbi cikkben ismerhetők meg.
Feuertag Ottó, az Europa Design alapító igazgatója arról a sokakat érdeklő kérdésről is beszélt, hogy a járványhelyzet után hányan is akarnak valójában visszatérni irodai környezetükbe és erre miként reagál a piac. Elmondható, hogy mind a vezető és nem vezető pozícióban lévő dolgozók elsősorban a szocializáció miatt térnének csak vissza, így a belsőterek erre reflektálva fejlődnek. Nagyot csökkent a közlekedés hajlandósága is, így a biciklivel vagy a kötött pályás útvonallal könnyen megközelíthető irodaházaké a jövő.
„Az irodai dolgozók 80 százaléka flexibilisen akar dolgozni fix asztalok helyett. Látszik, hogy rákaptak a home office-ban megtapasztalt mobilitásra, kényelemre, ezért az irodán belül legtöbbjük maga akarja kiválasztani, hol szeretne dolgozni. Otthonos irodára vágynak, úgyhogy a munkáltatók csak ilyen terekkel csábíthatják vissza az embereket"- fejtette ki előadásában Feuertag Ottó.
Idén újra megrendezték a világ legnagyobb bútor szakkiállítását is, az ORGATEC-et, amelynek irodai nóvumait is megismerhettük. Kirívó volt, hogy a home office bútorokra nem összpontosítottak a rendezvényen, ezzel is csak erősítve, hogy nem az otthoni munka megszilárdítása a cél. A standok zöme is bizonyította, hogy a közösségi munkavégzés javára fog változni a munkahelyi enteriőr, a berendezés tehát laza, minden mozgatható, állítható, a testhelyzet változatossága kulcsfontosságú lesz. A csendfülkék és akusztikus panelek megoldásai évről évre továbbfejlődnek, ráadásul az anyaguk is magától értetődően egyre innovatívabb, de legalábbis minimum már újrahasznosított PET palackokból előállított filcből készül.
A WELL minősítés lényege ugyanakkor az is, hogy nem csak építészeti szempontból, de holisztikusan közelítik meg a dolgozók jóllétét. Ilyen szinten az egészség, az ergonómia, a vírustaszító felületek fontossága még inkább előtérbe kerül. A szakkiállításon egy olyan innováció is felmerült, amely az emberek rendkívüli elektroszmog terhelésére hívja fel a figyelmet: így például a Caimi szöveteibe már egyfajta Faraday-kalitka elven működő hálót is integráltak.
Kérdés azonban, hogy a well-being valóban visszacsábíthatja-e a dolgozókat, és az is kérdés, hogy hazánkban egyáltalán fókuszálnak-e a munkáltatók erre a megközelítésre? Ebben különbség van a kisebb és nagyobb cégek között is – amit már a kerekasztalbeszélgetésen tárgyaltunk. Feuertag Ottó kiemelte, hogy még a legnagyobb cégek mindegyike sem biztosít előadásokat, oktatást az ergonómia vagy a well-being fontosságáról, míg a home office környezetet alapjáraton sem támogatják a fenn említett okokból kifolyólag. Maguk a munkavállalók viszont nem vásárolnak otthonra speciális bútorokat – aminek hosszú távon egészségügyileg lehet negatív következménye.
A beszélgetésből többek között az is kiderült, hogy a gazdasági-, és rezsiválság miatt az irodaprojektek leállni teljesen nem fognak, viszont a legtöbbjük már áttervezés alatt áll, legfőképpen a gépészet, egészen pontosan az energiahatékonyabb megoldások átszervezése miatt.
Bánáti Béla és Hartvig Lajos is szót ejtett irodájuk tizenhétszeresére emelkedett rezsiárairól, ugyanakkor mindennek van jó oldala is. Mint mondták, a válság egyik legnagyobb pozitívuma, hogy most végre az egész világ az energiahatékony megoldások után kezdett fordulni, azok után olvasni, amelynek hatása hosszú távon épül majd be a mindennapi gyakorlatba.
Az esten résztvevő három cégben/három perspektívában pozitívum volt, hogy lényegében mindannyian érintettek épületrehabilitációkban. „A" kategóriás irodaházakat igenis ki lehet alakítani régi épületekben, a tervezői kihívás is ugyanúgy jelen van ebben a műfajban, és a legújabb belsőépítészeti trendeket is reprezentálni lehet régi falak között.
Első hallásra ebből a körből talán az első eladó, a Reynaers munkássága eshetne ki, de erre rögtön rá is cáfoltak egyik munkájukkal. A hajdani budai Postapalota belső udvarában egy különleges üvegszerkezettel segítették ugyanis az építészeket. A 3 és fél fokos dőlésszöggel kialakított konstrukció amiatt is kihívás volt, mert rajta 8 négyzetméteres és 300 kilós elemeket is be kellett kalkulálni. Így hát az újszerű homlokzatok tervezése szintén nincsen kizárva a rehabilitációk műfajából. Továbbá a felújításra szoruló épületek kulcskérdése a pontosan megválasztott nyílászáró, melynek mint stílusában, mint műszaki tartalmában illeszkednie kell az elvárásokhoz. Ebben az alumínium nyílászárók változatos kialakítása, és széleskörű rendszerei kínálhatnak megoldást.
Régi épületek bővítésében, modernizációjában, rehabilitációjában gondolkodjuk, és ne szaporítsuk tovább az üres, kihasználatlan négyzetmétereket. Természetesen erre a fejlesztői oldalnak is lehet egy-két szava: a nézőközönség oldaláról reflexióként érkezett is a válasz, hogy a bérlők továbbra is az újépítésű, komfortos, modern és a télen legalább 18 fokos hőmérsékletet biztosító irodákat keresik. Feltette a kérdést, hogy valóban a fejlesztő dolga-e edukálni a felhasználókat arról, hogy a fenntarthatóság és a körforgásos építészet felé kellene fordulni?
Az est végén megbizonyosodhattunk arról, hogy tényleg nem lehet egy szereplőre hárítani ezt a feladatot. Az építész, a fejlesztő, a beszállítók, a kivitelezők, a szakági tervezők és a média felelőssége is, hogy egyre többet beszéljünk a témáról. A megrendelőt nem kiokítani kell, hanem felvilágosítani a lehetőségekről és a tényről, hogy ezzel ő is nyer: a bolygónkkal együtt.
Pleskovics Viola