Az épület, ami megtalálta helyét – MVM Dome

Ha valaki elmondhatja magáról hazánkban, hogy rutinja van a sportcsarnok-építésben, Skardelli György (KÖZTI) biztosan. Nem meglepő, hogy legújabb épülete, az MVM Dome névre keresztelt multifunkcionális csarnok is mélyen hordozza a hozzáértés lenyomatát, néhány üdítően friss részletmegoldása pedig egyenesen izgalmassá teszi azt.

A múlt héten debütált csarnok ötlete régóta keringett a levegőben, építésének apropóját mégis egy konkrét sportesemény, a magyar-szlovák közös rendezésű kézilabda Európa Bajnokság adta. A magyar épület a két éremért folyó mérkőzés helyszíne, ami remek lehetőség egy számos program és sportesemény megrendezésére alkalmassá tett stadion bemutatkozására.

Skardelli Györggyel, az épület tervezőjével beszélgettünk az új csarnokról, aki többek között a Puskás Aréna és a Budapest Aréna építésével hagyta meg keze nyomát Budapesten. A Budapest Aréna nevével gyakran találkozhat majd a tisztelt olvasó e cikkben – a párhuzam pedig nem csak a tervező miatt adja magát. Az új építménnyel született meg ugyanis a főváros második, nagy befogadóképességű, rugalmasan használható, fedett stadionja. "Meccsenként mintegy húszezer nézőre kellett felkészülnünk. A Budapest Aréna már többször vizsgázott ilyen eseményeknél, de tudnunk kell, hogy annak nézőtere éppen eléri a tízezret, ilyen eseményeknél ráadásul a sajtó miatt talán hatezren tudnak bemenni" – mutatott rá Skardelli György, akitől megtudhattuk azt is: számos koncertnél is felmerült már, hogy a Budapest Aréna kicsi, míg a szabadtéri koncerthelyszínek nem elég rugalmasak, vagy sokkal nagyobbak, mint amire egyes előadók tekintetében szükség volna. A Budapest Aréna hivatalos befogadóképessége 14.500 fő, ami gyakran nem elég. Mindenki hallotta már, hogy egy-egy fellépőnek két-három koncertet kell adnia ugyanott, hogy kielégítsék a közönség igényeit. Adta magát a lehetőség, hogy Skardelli György és munkatársai olyan csarnok terveit tegyék az asztalra, ami nemcsak megfelel a kézilabda Európa Bajnokság számára, de bármilyen fedett sporteseménynek és koncertnek helyszínt tud biztosítani, amelynek már kicsinek bizonyul a Budapest Aréna épülete. Az új csarnok számai ennek megfelelően úgy alakultak, hogy a sporteseményekre több, mint a Budapest Aréna befogadóképességének háromszorosa, koncertekre pedig nagyjából a duplája léphet be. "Az volt az építtető szlogenszerű megfogalmazása – mesélte – hogy 20.022 néző férjen majd el a nézőtéren a 2022-es EB-n – ez a végére természetesen nem jött ki pontosan, 20.028 ülőhely került a lelátókra." Ezek persze a csarnok bruttó számai, hiszen a sajtóhelyek és a sajtó műszaki igényeit kiszolgáló sorok jelentős területeket vesznek el minden stadion férőhelyeiből.

Az új csarnok építészeti koncepciója egészen máshogy alakult ki, mint a Budapest Aréna esetén – ott egy komplex, városi szükségleteket is ellátó koncepcióból nőtt ki a végleges kavicsforma. "Azért hívtuk már a tervezés alatt kavicsnak az Arénát, mert amikor az első tervek születtek, egy nap alatt kellett összeraknom róla egy makettet, ahol egy kavics jelképezte az épületet" – tudtuk meg a tervezőtől. Mivel az MVM Dome esetében nem volt szükség sok járulékos funkció elhelyezésére, ugyanakkor elég nagy terület állt a tervezők rendelkezésére, lehetségessé vált az épület viszonylag szabad formálása is. Az épület alapformája egyszerűsége ellenére kiválóan szolgálja a rendezvények igényeit. Formálásának alapját egyrészt a dinamikus események absztrakciója adta meg, hiszen az itt tartandó sportesemények mellett koncertek, konferenciák, vásárok költöznek majd ide. "Egy attraktív, nagyméretű épületre hatalmas a kereslet, mégis elsősorban a sport felől közelítettünk" – tette hozzá. Speciális épületszerkezeti formát, az építtető által kért zárt lelátójú aréna épülettípust választottak kiindulásként, amelyben ellipszis alaprajzból indulva, nagyon meredeken helyezkednek el a széksorok, így biztosítva mindenkinek jó rálátást a központi eseményekre. Ezt a formát követi le a kifelé dőlő homlokzat, ami már magában elég dinamikus képet ad, mégis a homlokzati héjazattal sikerült igazán egyedivé, izgalmassá változtatni az épületet. "Az izomrostok képe régóta foglalkoztat" – avatott be a mögöttes gondolatokba a tervező, a homlokzat tagolása ugyanis a reneszánsz mesterek anatómiai rajzain látható izomtanulmányokat idézi. Ezt láthattuk már a Vadász utcában épült, foghíjtelekre helyezett V30 sportközponton is, itt azonban másként jelenítették meg azokat. Míg ott térbeli betonelemekről van szó, amelyeknek tartószerepe is van, a szalagmotívumos felület itt csupán az épület lehatárolását adja, ami lehetővé tette, hogy az épület dekorációs elemeivel is integrálják. "Külön szeretem ezekben a rajzokban" – mondta – "hogy bár persze Michelangelo vagy Leonardo rajzai segítették a tudományt is, az alkotók művészi tevékenységének minél jobb ellátása érdekében készültek – a tudomány és a művészet fonódott itt össze." A kifelé dőlő, ellipszis alapú hasábra felhelyezett szalagok nem csak körbeölelik az épületet, színekkel, fényjátékokkal az egész épület mozgásba is hozható általuk.

Újabb rétegként simult rá Skardelli György gondolatára az építéssel megbízott Market Zrt. tulajdonosa, Scheer Sándor ötlete, aki felvetette, hogy ne kívülről világítsák meg az épületet, hanem a homlokzat palástjába építsék a világítótesteket. A gondolatot a tervezők is megszerették, így jött létre az épület díszvilágítása, ami sokkal többet tud a hagyományosnál, hiszen egy-egy sporteseményen bármilyen csapat nemzeti színeit fel lehet vinni a homlokzatra; sőt, mozgásba hozható vagy bármilyen módon variálható. A végső elképzelés igazi karakterképző elemként nem csak az épület esti, de a nappali látványát is meghatározza: a hatalmas felületeket remekül tagolják a sávok, amik szinte kontúrként emelik ki az izomrost-architektúrát.

Egy ilyen rendezvénytér színvonalát a mellékes funkciók is nagymértékben befolyásolják. A vizesblokkok, a büféblokkok, a ruhatár és a közlekedők, de a nézők beengedésének és kimenekítésének területei mind átgondolt tervezést tükröznek. Szép megoldás, hogy a bejárat terében elhelyezett lámpa a homlokzat izomrost-parafrázisát ismétli meg. Belső terét tekintve alapvető megrendelői igény volt, hogy minden néző a felüljáró felőli főfronton jöjjön be, az azonban a tervezők döntése volt, hogy az épület az Üllői útra merőlegesen fordul, így a reptérre is vezető főút felé a legjobb arcát mutatja.

A főbejárattól nyolc mozgólépcső segít a tömeget elvezetni. "Nem állítom, hogy ez egy építészeti különlegesség" – mesélte mosolyogva Skardelli György –, "de a 41 éves pályafutásom alatt először tervezhettem egy épületbe mozgólépcsőt. Nem volt nagy tett, mégis nagy élmény volt." Az épület szerkezeti megoldásai és a helységek elrendezése szigorúan a technológiai szükségletekből adódnak. Hat nagyméretű öltöző került a stadionba, de négy további kisebb öltözőt, valamint négy művészöltözőt is elhelyeztek, a művészöltözők ráadásul össze is nyithatók egymással, ha erre igény mutatkozna.

Külön kérés volt – tudtuk meg a tervezőtől –, hogy az arénatér közepére lógatott ún. cube acélszerkezetét (amin a kivetítők találhatók) fel lehessen húzni a tető vonalába, így elrejtve azt. A több mint százméteres fesztávolságú, kétirányban sík acélszerkezetű tetőt épp a legkritikusabb pontján kellett megtörni, illetve kiváltani az itteni teherhordó elemeket. "A Budapest Aréna tanulságán indultunk el akkor is, amikor a központi tér teljes vonalában körbefuttattuk az ún. skyboxokat, a VIP területeket" – mondta Skardelli. E boxokat évekre szokták kiadni, így az üzemeltetés szempontjából nagyon lényegesek; 49 skyboxot és két nagy skyklubot (eseményenkénti jegyvásárlással igénybe vehető skybox) alakítottak ki. A lelátó szerkesztését teljes mértékben a Közti munkatársai tervezték, ami a Budapest Arénánál még egy külföldi szakértőtől érkezett. "Nagyon szeretem azt az épületet, de a lelátóval sosem voltam kibékülve" – elmélkedett Skardelli. Az új stadionban tehát ők tervezhették a lelátót, ami harmonikusan fut körbe a központi tér körül. Ez adott lehetőséget arra is, hogy a felső lelátó mellvédjén egy LED sávot vezethessenek végig, hiszen a látványelemek kiemelten fontosak egy ilyen épületnél. A stadionépületek a reklámokból élnek, amik elképesztő gyorsasággal fejlődnek, erre pedig a tervezőknek is reagálnunk kell. Az épületbe éppen ezért került a nézők előtt futó periméteren és az említett LED szalagon kívül nagyjából 600 négyzetméteres kijelző a homlokzatra is, a kijelzők pedig mind egy helyről, összehangoltan irányíthatók.

A csarnok legnagyobb érdeme, hogy szó szerint minden teremsportra alkalmassá tehető az épület. Mint Skardelli Györgytől megtudtuk, ezt annyira komolyan kell érteni, hogy úszóverseny és hokimeccs is rendezhető itt. "Úgy alakítottuk ki a csatornázást és a központi aréna területét, hogy oda egy mobil versenymedence bármikor elhelyezhető" – mesélte. A beépített jégpályán bármilyen eseményhez megfelelő jégfelület elkészíthető. Ehhez hasonló figyelmesség, hogy a tető acélszerkezete alá beépítettek egy másodlagos acél szerkezeti síkot (ún. mothergrid), amiről bármit bárhová be lehet lógatni a csarnokban, de a színpadnak is öt alapelrendezési lehetősége van, hogy minden nézőszámhoz alkalmazkodni tudjanak az épület üzemeltetői. Az alsó nézőteret teljesen be lehet tolni, ami feltétlenül szükséges egy multifunkcionális arénánál.

Ennek az alsó lelátónak további különlegessége, hogy az egyik felének teljes, a másiknak csak részleges eltolásával egy széles promenád alakítható ki. Ha az üzemeltető szeretne kiemelt helyeket értékesíteni, esetleg más célra elválasztani egy területet, így lehetősége nyílik rá. Az épület közlekedési kapcsolatai közül talán a legfontosabb, hogy nem épült hozzá mélygarázs. Egy parkolóház került volna a stadion mellé, ez azonban egyelőre nem épült meg. Az épület mögött, a Hungária körútra párhuzamosan futó Fék utcát bekötötték az Üllői útba, ennek átellenes oldalára került a szükséges parkolómennyiség. Ha persze a parkoló területét egyszer beépítik (amire van esély), csak úgy lehet majd megtenni, ha fölépítik a telekre a parkolóházat is.

Manapság ritka alkalom, hogy nagy építészeti gesztusok helyett mértéktartásával és könnyed egyszerűségével emelkedjen ki egy sportlétesítmény a környezetéből. Skardelli György és tervezőtársai ráadásul a számos kortárs elemet felvonultató épületükkel olyan, a környezetébe jól illeszkedő, szép részletmegoldásokkal emlékezetessé tett spotcsarnokot építettek, amely rugalmas használhatóságával példaként állhat a későbbi, hasonló épületek előtt is.

Móré Levente

Szerk.: Hulesch Máté