Épületek/Középület

Futurisztikus ikon a BS helyén - Aréna és társai

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Futurisztikus ikon a BS helyén - Aréna és társai
Épületek/Középület

Futurisztikus ikon a BS helyén - Aréna és társai

2002.09.27. 09:47

Projektinfó

Papp László Budapest Sportaréna

URL:
Közti

Építés éve:
2003

Stáblista

Létesítményfelelős építész: Szabados László
Sportcsarnok: Skardelli György, Pottyondy Péter
Városi Köztér, Kristály épületek: Skardelli György, Gáspár László, Lázár Ferenc

"Merész, de gyakorlati szempontból indokolt építészeti továbbgondolkodás alapján a körülvevő térség bevonásával látványos formavilágú, mindez ideig Európában is kuriózumnak számító futurisztikus ikon megvalósítására kaptak lehetőséget a tervezők, mely a magyar építészet presztizsét világviszonylatban is tovább növeli majd." - Jankovich Valéria a Papp László Budapest Sportarénáról, melyet a Közti tervezett.

" Tudnunk kell, hogy a világkonstrukció részei vagyunk. Minden csak a mában van és a mi rendelkezésünkre. A ma emberét a konstrukciók megismerése és az elemek legyőzésére való törekvés jellemzi." - Kassák Lajos: Tisztaság Könyve, 1926

A Hungária körút, Stefánia út, és a Kerepesi út által határolt területen befejeződött a leégett Budapest Sportcsarnok helyén megvalósuló Aréna csarnok vasbeton szerkezetének építése. Hosszas szakmai és kormányközi egyeztetés előzte meg azt a döntést, mely végül is egy teljesen új multifunkcionális csarnok, sőt városrész építését eredményezte. Mindnyájunkat sokkolt a tragédia híre 2000 decemberében, melyben értesülhettünk, hogy a Kiss István által tervezett BS életének 17-ik évében egy szerencsétlen véletlen következtében a tűz martaléka lett. Az izgalmas sportesemények és nevezetes koncertek helyszíne a kezdeti időszakban, az 1980-as évek közepén még modernnek számított, bár az évek során eléggé megkopott, elhasználódott, s a legújabb kihívásoknak már nem igazán tudott megfelelni. Ezért is nem döntöttek úgy, hogy eredeti formájában építik újjá.

Merész, de gyakorlati szempontból indokolt építészeti továbbgondolkodás alapján a körülvevő térség bevonásával látványos formavilágú, mindez ideig Európában is kuriózumnak számító futurisztikus ikon megvalósítására kaptak lehetőséget a tervezők, mely a magyar építészet presztizsét világviszonylatban is tovább növeli majd. A vizuálisan izgalmas, zárt, befelé élő fém héjszerkezetű épület mellett a környék új 90 000 m2 összalapterületű városi térrel gazdagodik majd. Az Élmény-Tér megálmodói a KÖZTI Rt. építészei:

2/8

Városi Tér

A föld felszínétől 6 méter magasba megemelt 30 000 m2 Városi Tér (deck) képezi az alapot, melynek 22 000 m2 felületét előre szabott lángolt felületű gránitlapok burkolják. A természetes kővel fedett sétáló felület mellett több mint 8 000 m2 park készül, melynek része az Aréna épületének görbületét híven követő mesterséges vízfelület. A gyalogos forgalom teljes elválasztását biztosító deck 500 oszlopon áll, a peremét előre gyártott beton elemek sora zárja le. Vihar esetén felszínre zúduló csapadék vizet 2600 m folyóka gyűjti össze. A Tér alatt vadonatúj VOLÁN buszpályaudvar, postahivatal, és csaknem 1400 gépkocsi tárolósára alkalmas garázs készül.

A látogatók autóval és gyalogosan több ponton is megközelíthetik a térséget. A Népstadion úti metrómegálló mellett a Kerepesi út-Hungária körút sarkán található a tér osztott főbejárata, olasz, normál lépcsőjével és a mozgássérülteket segítő rámparendszerével, mely az akadálymentes építészet elveit híven követi. Innen juthat a közönség a lágy vonalú 26 m magas óriási méretű magmasztikus gömbölyű kavicsformára emlékeztető Aréna főbejáratához. Az acél tetőszerkezet gerendái és az előre gyártott, lépcsős kialakítású tribüntartók ugyanabba az U forma ívét követő vízszintes tartóba kötnek be, mint a főbejárati rész burkolatlanul hagyott trapéz alakú pillérei. Sétánkat folytatva a kinti tér 10-15 méter magas fákkal és speciális dús növényvilággal, mesterséges vízfelületekkel körülölelt változatos környezetével találkozunk majd. A növényvilág telepítésénél külön gondot jelentett, hogy itt a másfél méteres talajvastagság alatt üres a tér, ami bizonyos légmozgásokat indukál,- a hatása nem egyértelmű. Az épület mellett létesített vízfelület reflexiói, a finom természetes fények, árnyak, színek hangulatteremtő csillogó visszatükröződései ugyanúgy, az épített környezet kialakításának művészi megnyilvánulásai, mint a főkaputól a félkörívben az ég felé nyúló futurisztikus kandeláberek szabályos sora, mely arra hivatott, hogy a betérő látogatót az Aréna főbejárata felé terelje.

A lágy, hatalmas kavics formájú központi csarnok ellentételezéseként, a terek játékaként a horizontálisan fekvő kristályok éles szögeivel valósággal belehasítanak a térbe. A különböző szögeket bezáró fém síkok a természet, - a föld, a beton, a fű, a gránit - színvilágát prezentálva kristály reinkarnációjaként járul hozzá a futurisztikus képhez. A hatás apoteózisát a kristályok legfelső, átforduló üvegsíkjának transzparenciájával teszi teljessé. Felületei nappal az égbolt koloritjainak árnyalatait, a napsugár játékát követi. Az éjszaka misztifikációját a belső világítás varázsolja ünnepivé. Felül az üvegen kiszökő fény fokozatosan a síkokon megtörve lecsengő hatással vonja be a nem mindennapi látványt. Az eltérő méretű kristály épületek sportmúzeumnak, sörözőnek, vendéglátó ipari egységeknek adnak helyet és 8-10 db pénztár is helyet kap a főbejárat közelében. Átlósan a kristályok metszéspontjában mediterrán hangulatú Agórát helyeztek el, melynek közepén magasan elhelyezett kivetítők segítik a térre szervezett igényes rendezvények méltó lebonyolítását. .

3/8

Aréna

A közel 41 000 m2-es multifunkcionális Aréna egygesztusú, hatalmas, formatervezett fémhéjjal burkolt "tárgy". A főborda rendszer narancsszelet szerűen osztja a csarnokot, mely a keresztirányú dilatációra is lehetőséget ad. A hosszirányú mozgást speciális, erre a szerkezetre kidolgozott sajátságos rögzítési mód biztosítja. Metaforai hasonlattal élve a felnyíló főbejárat az óriás kavics szájaként fogható fel, míg az üveg oldalbejárata a szemeként. Az egyébként zártszelvényű csarnok léghűtéses szellőző berendezéseit sötét szürke színű 60 cm széles, 5 m hosszú elemekből építkező sötétebb szürke színű rács-szerkezet fedi, mely a formát követő egymás alatt elhelyezkedő íveivel oldják a nagy felület monotonitását. A legnagyobb fesztáv 90,4 méter, a tető súlya 1600 tonna, mely 15 főtartóval támaszkodik a belső síkövhöz. A pinceszint 60 és 100 cm közötti vastagságú. A formatervezést digitális számítógépes rálátási vizsgálat előzte meg, mely segítségével olyan térforma kialakítása vált valóra, amely a csarnok bármely pontjáról a legoptimálisabb rálátást eredményezi a küzdőtérre. A lelátó eredeti elliptikus formáját ezért alakították át U formára. A különleges formavilágú csarnok aerodinamikai vizsgálata is kiváló eredményt hozott a tervezők nem kis megelégedésére. Az ideális sportpálya mérete 60x30 m. Több esemény egyidejű megrendezése térelhatárolással oldható meg. A tetőszerkezet zsínor padlása jármákkal sűrűn ellátott, ami a variációs lehetőséget sokféleségét biztosítja.

2002 júliusában az építés leglátványosabb szakaszához érkezett. Az alumínium héj szerkezetű burkolat kivitelezése kezdődött meg a Magyarországon még sosem használt (BEMO System) nagyüzemi technológiával, digitális számítógép vezérlés közbeiktatásával. Joggal elmondható, hogy bár az emberi szellem mind a tervezés, mind a kivitelezés során meghatározó volt, de ennek a 170 m hosszú és 130 m széles kavicsformájú tömegnek a kialakításánál a számítógép szerepe nélkülözhetetlenné vált. A Graphisoft által kifejlesztett Archicad program segítségével valósult meg a csarnok számítógépes modellje is, melynek tetőszerkezete két irányban hajlított. A digitális számítógépes vezérlés készíti az adott szegmensbe illeszkedő fémlemez pontos metszetét, hajlásszögét, méreteit és leszabását. A rendszerben maximum 45 méter hosszúságú lemezcsík hajlítható, a vízszintes toldás nem megengedett. A héj elemeket létrehozó gyártósort az épülő tetőre telepítik, egy 25 m magasban kialakított pódiumra, ahol a száznál is több alumíniumelemet daru nélkül 2-3 ember viszi és pattintja a helyére.

5/8

Az Aréna közepén nyolc oldalas eredményjelző tábla lóg be a tér közepére, s a 4db 8 m2 felületű matrix tábla a videofilm lejátszására ad lehetőséget. A csarnok befogadóképessége 5000 és 12 500 fő közötti. Hagyományos versenyterülete 8 400 m2. Az U alakú nézőtér mozgatható, az éppen nem használt széksorokat a lelátó alá süllyesztve lehet eltüntetni. A rugalmasan kialakítható belső tér kulturális események, koncertek, konferenciák megrendezésére éppen úgy alkalmas, mint bármely egyéb sportesemény küzdőtereként,- legyen szó tradicionális teremsportról, vagy egyéb látványosságról, mint például különböző lovas versenyekről, motoros teremkrosszról, jetskiről, de akár szörfversenyről is. Az épületet kiszolgáló kamionok az alsó szinten juthatnak be a csarnoktérbe, ezáltal a koncerteknél alkalmazott súlyos technikai berendezések közvetlen kipakolhatók az előadótérbe. A két díszlépcsőt és a 8 füstmentes lépcsőházat a nagyérdemű látogatósereg veszi igénybe. A két VIP bejáraton a sportolók, művészek, a TV és a sajtó képviselői közlekednek. Négy személylift mellett két biztonsági lift is segíti a zökkenőmentes vertikális közlekedést.

A 2001 augusztusában elkezdődött építés hihetetlen tempóban, rohamléptekben, mindemellett precízen, összehangoltan folyik. A futurisztikus ikon kiváló akusztikai tulajdonságai, fényjátékai, mobilitása a funkcionális lehetőségek eddig elképzelhetetlen tárházát hordozza, s olyan előremutató jövőképi látványossággal ajándékozza meg fővárosunkat, amelyre nem volt példa közép-Európában. A 21 milliárd forint beruházási költségű Budapest Aréna már elnyerte néhány világverseny rendezési jogát, átadásra 2002. december 15-én kerül sor.

Jankovich Valéria

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk