A Budapest Sportcsarnok és a Városi Köztér építészeti együttese

Tervező: KÖZTI Rt.

Kivételes lehetőség egy sokak által látogatott középület és azt körbevevő tér kompozíciójának egyidejű papírra vetése.

A Budapest Sportcsarnok több mint 40.000 m2-es alapterülettel, alkalmanként 12.500 nézőt tud magába fogadni, két-három naponkénti gyakorisággal, belföldi és külföldi vendégekre egyaránt számítva.

A Sportcsarnok és a Tér együttesének élményét minden látogató magával viszi. Az együttes egyik meghatározó eleme a környezettől mintegy 6,0 m-rel elemelkedő Városi Köztér szintben elkülöníti a gépkocsi forgalmat a gyalogosok forgalmától legyen az a Sportcsarnokba igyekvő néző vagy egyszerűen a Tér békéjét élvező sétáló, görkorcsolyázó, megpihenni vagy találkozni vágyó városlakó.

A szint alatti gépkocsi forgalom több részből áll össze: parkoló személygépkocsi, kiszolgáló teherautó forgalom, távolsági buszokat fogadó autóbusz pályaudvar. A fő tömegközlekedési csomópontokból nagyvonalú rámpák vezetnek fel a Tér szintjére, a parkolókból, az Ifjúság útról "üvegszilánkokba" foglalt lépcsők biztosítják a kapcsolatot. A Stefánia és a Hungária körút kereszteződésében álló kristály kiemelkedő szerepet visel az együttes városi kijelölése szempontjából.

A Tér felszínét több, kisebb és nagyobb üvegkristály hatja át, ellenpontozva a Sportcsarnok nagy, áramvonalas tömegét. Az üvegkristályok a Tér felületén elterülő, áttörésekkel és vízfelületekkel színesített parkból bukkannak elő, változatos funkcióikkal, vendéglátó, kiállító, árusító terek, lépcsőházak - liftek, felülvilágítók.

Az együttes másik meghatározó eleme a Téren uralkodó formatervezett tömeg, a Sportcsarnok. Míg a kristályok szinte áthasítják a Tér kérgét, a Sportcsarnok nem is ér hozzá, 6,0 m mélyről indul, hidakkal becsatlakozva a Tér életébe. A Tértől való elszakadás segíti a tömeg könnyeddé válását és erősíti kissé mitikus, szinte megérinthetetlen létét.

A zöldre patinázott rézzel burkolt, hatalmas tömeg törés nélkül jelenik meg a legalsó szinttől az épület legfelső pontjáig. A tömegen belüli szükséges gépészeti berendezések a kontúrt követő lamella sor mögött helyezkednek el.

Az áramvonalas tömegből mint egy nagy száj hasad fel az üvegezett főbejárat, felületén megcsillantva a nappali fényt, kisugározva az éjszakai kivilágítást. Az emelt szintű Tér mintegy őskéreg fogja egységes kompozícióba a hegyes, éles kristályokat és a csiszolt természetes magmatikus formát az ősi természetes elemekkel - a növényzettel és a vízzel.

Budapest, 2001. 08. 28.
Skardelli György
építész, KÖZTI Rt.

A Csarnok szinte minden olyan esemény, rendezvény befogadására alkalmas, amely iránt legalább 4-5000 ember érdeklődik. Az egyik végén nyitott, patkó alakú nézőtéri elrendezés és a szokatlanul nagy méretű (130m x 65m) küzdőtér rugalmasan képes alkalmazkodni a ma ismert sport, koncert, színház, konferencia típusú rendezvények támasztotta hazai és nemzetközi igényekhez. Figyelembe véve, hogy 15-20 évvel ezelőtt még nem létező sportágak, mint pl. a BMX, windsurf, jetski ma már népszerű teremsportok, az új csarnok rugalmasan alakítható belső tere révén alkalmas lehet ma még nem ismert eseményekre is.

A rövid eseményforgási időt sok magas színvonalú technikai megoldás és üzemeltetési tapasztalaton alapuló gyakorlatias ötlet segíti. A küzdőtér északi és déli oldalán nyitott két-kétsávos kamionbehajtó, a motorosan mozgatható széksorok betervezése, a lehetséges színpadhelyeken 60t súlyú hang- és világítástechnikai berendezéssel terhelhető, több mint 90m fesztávú tetőszerkezet valamint efölött a 28000m2 felületű héjazat megtervezése – mindez egyenként is komoly kihívást jelent a tervezők számára.

A Csarnok öt szintre tagozódik. A leégett épületből újra felhasznált résfalak határolják a pinceszinti parkolót, az épület teljes kiszolgálását, fenntartását biztosítják a szervizszint helyiségcsoportjai. A 6m-rel kiemelt Térhez csatlakozik a közönség forgalom fő szintje, a két reprezentatív lépcsővel határolt előcsarnokkal, üzletekkel, ruhatárakkal, terem vécékkel. A galéria szint a páholy és klubkártya tulajdonosoké, ahol 14 üvegfalú fürdoszobás, teakonyhás páholy, konferencia terem, hangulatos klub, ajándékboltok sora várja őket. A legfelső szinten a páholyok fölött lelátó húzódik, és itt lesznek a légtechnikai egységek

A Sportcsarnok teljes területén, az öltözőktől a lelátókig a tervezők gondoskodtak az akadálymentes közlekedésről, a mozgáskorlátozott vendégek, sportolók, művészek teljesértékű kiszolgálásáról. A Csarnokban tartózkodók biztonságát szolgálja a magas szintű épület felügyeleti rendszer, az egészségügyi központ, a füstmentes lépcsőházak, valamint több mint 160fm szabad nyílásméretű menekülő ajtó.

Az a határozott építészeti koncepció, mely a Csarnok belső tereinek tervében az anyaghasználatot jellemzi, a helyes utat keresi a hamis előkelősködés és az olcsó igénytelenség között. A nyers vagy festett beton falfelületek, a levegős, lamellás álmennyezetek, a nagy kopásállóságú, színes műanyag padlók, a kárpitozott, kényelmes székek áttekinthető, világos rendje egybecsengő hangot üt meg a sokrétű funkcióval .

Pottyondy Péter
építész, KÖZTI Rt.

Tervezô: KÖZTI Rt.
Létesítményfelelős építész: Szabados László
Csarnok építész: Skardelli György, Pottyondy Péter
Városi Köztér Építész: Skardelli György, Gáspár László, Lázár Ferenc