”Itt fogunk lakni!” - 3. helyezett: Miklós Zoltán

Bemutatjuk  az ”Itt fogunk lakni!” pályázaton 3. helyezett Miklós Zoltán tervét.

Környezetvédelmi koncepció
Telepítés
A választott helyszín a 45. sz. telek. A telek adottságai alapján az alábbi követelményeknek kellett megfelelni: a térség lejtéséből adódóan jellemző az ÉK-i tájolás, ebben az irányban panorámásak a tervezési helyszínek, ennek figyelembe vételével kell biztosítani a megfelelő benapozást. A lehelyezett épületnek reagálnia kell a viszonylag markáns lejtésre.

A fenti szempontok figyelembevételével két, egymásra merőleges kubusból álló tömegkompozíciót alakítottam ki, amely egy hosszanti egyszintes, zöldtetővel fedett egységből áll - a terep rétegvonalait nagyjából lekövetve -, ezen tömeg a hegy felől egyúttal támfalként funkcionál. Fentről nézve a hossztömeg nem jelenik meg, csak a lényegesen szerényebb méretű, kétszintes harántszárnyat érzékeljük.

 

Funkcionális egységek
A hossztraktus utca felőli egysége egy fedett-nyitott gépkocsitároló (az utcán föntről érkező csak egy támfalgarázst érzékel belőle), illetve a pergolával fedett gyalogosbejáró. A kétszintes keresztszárnyat elérve lépünk be a tényleges épületbe. A két tömeg - homlokzattal nem rendelkező - csuklópontjába helyeztem el a kiszolgáló jellegű funkcionális egységeket (előtér, háztartási helyiség, hőközpont, vendég WC-zuhanyzó, kamra), a bejárat tengelyében a konyha-étkezőn át a nappaliba érünk, amely teljes nyitott homlokzati felületével a kilátás felé tájolt. A keresztszárnyban a lépcsőtér mellett elhaladva jutunk a vendég/dolgozó szobába, e helyiség használói a szoba elhelyezkedésénél fogva némileg szeparálva érezhetik magukat; a mindennapos épületfunkciók használata nem zavarja őket. A lépcsőn felérve a család privát szintjére jutunk, egy szülői és egy gyerekszoba között a közös használatú fürdőszoba található. Mindkét szobából a terasz felé közvetlen kijárás biztosított, az épület szerkesztéséből adódóan ezek a kijáratok egyben kertkapcsolatként működnek.

Alkalmazott épületszerkezetek
Az épület tartószerkezeti rendszerét tekintve hagyományosnak tekinthető. A talajmechanikai adottságok függvényében a csömöszölt beton sávalapokra vázkerámia teherhordó falazatok ülnek, a vízszintes teherhordó szerkezetek javasoltan monolit vasbeton szerkezetűek. A nagyobb homlokzati üvegfelületek esetében a belső térben elhelyezett acél pillérek viszik le a terheket. A homlokzati falszerkezetek min.10 cm (magasabb igényszint esetén 14-16 cm) külső oldali hőszigetelést kapnak, dryvit rendszerű nemesvakolattal. Javasolt a 3 rétegű, 88 mm-es profilvastagságú nyílászáró szerkezetek használata a nagy nyílásméretek miatt. Az egyszintes tömegek zárófödémén intenzív zöldtetőt alakítunk ki, ennek árnyékoló hatásával is csökkentve az épület nyári hőterhelését.

A telek adottságai alapján rétegvizeket feltételezhetünk, mivel az épülettömeg ezek szemszögéből torlaszként jelenik meg, így mindenképp fontos a ház körüli draincső-hálozat kiépítése, ezek vizét az épület alatt, szivárgókútban kell a talajrétegekbe visszavezetni.

 

Gépészeti rendszerek
Az épület fűtésére geotermikus javaslatot teszünk. Amennyiben a próbafúrások eredményei azt indokolják, mindenképp talajkutas rendszert javasolunk a költséghatékonyság érdekében. Ha a felszín alatti vizek elhelyezkedése ezt a rendszert nem teszik lehetővé, a tapasztalati adatok alapján várhatóan 3-4 talajszonda lefúrására lesz szükség. Hőleadóként javaslunk mennyezetfűtési rendszert kiépíteni, a vizes helyiségekben padlófűtéssel kombinálva.

Az épületről összegyűjtött esővíz ciszternában gyűjthető; becslésem szerint 10-15 m³-es vízgyűjtő a kert locsolóvíz-szükségletét fedezni tudja. A gyűjtött szürke vizet szűrés után a WC tartályokba vissza is lehet vezetni (ennek az anyagi megtérülése ugyan vitatható, inkább erkölcsi pluszt jelent). A kétszintes keresztszárny zárófödémén napcellák helyezhetők el, ezek éves energiatermelése nagyságrendileg fedezi a hőszivattyú áramszükségletét. Tapasztalatok szerint a rendszer megtérülési ideje 6-8 év.

„Zöld” koncepció
Mivel a ház földszinti tömege félig föld alatt van, így a felmelegedő, ill. lehűlő felületek (ezen a szinten a komplett déli oldal) jelentősen csökkennek. Az intenzív zöldtető természetes árnyékolóként működik, télen viszont a lombkorona hiányában nem árnyékol, így a tető talajrétege hőtechnikai pufferként funkcionál. A nappali tér DNY-i oldalán elhelyezett felülvilágítóknak kulcsfontosságú szerepe van: nyáron a felülvilágítók környezetében telepített lombos növényzetnek köszönhetően csak szórt fény jut innen a házba, viszont az áramlási ábra szerint természetes átszellőztetést biztosítanak. Télen ezen felülvilágítók fénycsapdaként funkcionálnak, természetes módon felmelegítve a teret.

Bár a fenti pontok miatt valószínűleg nem lesz különösebb hűtési igény, a nagyobb komfortfokozat érdekében ingyenes, nem környezetkárosító klímakánt működtethető az épület fűtési rendszere; amelynek mennyezetfűtési köreibe a talajvizek hőmérsékletét a szondákból átvezetve vezetve lehetővé válik az épület áthűtése. A napcelláknak köszönhetően az épület fűtése nem igényel külső energiát. A kert gondozása nem terheli az ivóvízhálózatot.

 

Egyéb gazdaságossági szempontok
Korunk családiház-építtetői rendszerint bele szoktak futni egy hibába, miszerint a program összeállításakor egy elképzelt, majdani igényszintnek próbálnak megfelelni (gyerekek, gyerekszobák száma, életterek méretei, stb.) Ezt gondolkodásmódot a korábban igényelhető megelőlegezett, bevállalós szocpol támogatás is erősítette. Az ilyen tervezési programok sajnos sokszor csak a kivitelezés közben kezdtek redukálódni, de ez vagy a megépített ház minőségének elsilányulását eredményezte, vagy egy soha be nem fejezett építkezést eredményezett. Ezért érzem fontosnak, hogy egy mai építtető olyan koncepciót kapjon, amely az élethelyzetének megváltozását rugalmasan tudja lekövetni. Az általam tervezett ház az alábbiak alapján ütemezhető:

1. családi ház-garzon: első ütemben csak az egyszintes hossztömeg épül meg, így egy kissé talán fejnehéz funkcionális elrendezéssel ugyan (2:1), de egy racionálisan kivitelezhető, és értelmesen bővíthető épületet kapunk.

2. földszintes ház: Már megépül a keresztszárny, a lépcsőtér helyét még egy gardróbszoba tölti ki. Ezen elrendezés még mindig egy gyerektelen házaspár igényeire van szabva, az 1. pontnál nagyvonalúbb térszervezéssel

3. A teljes bemutatott épület megépülése 1-3 gyerekes családmodellt feltételezve

4. A gyerekek tizenéves korától fellépő szeparációs igényre már építészeti változtatás nélkül tud választ adni a koncepció: a földszinti vendég/dolgozó szoba tölti be a szülői háló funkcióját, az emeleti helyiségeket kapják a gyerekek

Véleményem szerint egy ilyen jellegű koncepcióval jelentősen ésszerűsíthető a tervezési koncepció, és igen veszélyes csapdahelyzet kerülhető el általa.

Adatlap
A 45. sz. telek területe: 1691 m²
Beépített terület: 171,18 m²
Beépítettség: 10,1 %  < 20 % Megfelel!
Összes bruttó szintterület: 278,58 m² (Támfalgarázzsal, teraszokkal együtt)
Szintterületi mutató: 0,16 <  0,4 Megfelel!
Összes nettó hasznos alapterület: 133 m² lakóépület + 23,24 m² garázs

Építménymagasság:
Számított érték (Egész épületre, garázzsal): 4,2 m < 5,0 m Megfelel!
Völgy felőli homlokzatmagasság: 4,55 m < 6,5 m Megfelel!    
Hegy felőli homlokzatmagasság: 2,39 m < 4,5 m Megfelel

Zöldfelületi mutató: 90 % > 75 % Megfelel