Kas Tünde diplomamunkája a veszprémi történeti városközpont sűrű szövetét írja tovább érzékeny és frappáns módon. A Kabóca Bábszínház számára tervezett épület, mely az előadótéren túl gyerekfoglalkozásoknak és bábkészítő műhelynek is helyet ad, sikeresen reagál a helyszín változatos térbeli vonatkozásaira és szerethető, de építészetileg is igényes környezetet teremt.
A bábszínház szerepe
A veszprémi Kabóca Bábszínház a többi magyar kiváló bábszínházzal együtt alázatos munkát végez a gyerekek első színházélményének megteremtésében. Bábos előadásaikban leképezik a világot, annak értékeit és hibáit. Klasszikus és friss irodalmi alkotásokat használnak fel vagy egyszerű házon belüli esti meséket szőnek a bábos eszközökkel együtt kerek történetekké, így adják tovább az új generációnak, hogy ezek a tanoncok a közös játékok és az ízes történetek zsebbe gyűjtésével kezdjék el formálni saját belső rendjüket és vonják le belső tanulságaikat.
Program
Veszprém 2023 Európa kulturális fővárosaként átalakulni készül. Egy tervezett megújulás a történeti belváros főterének déli szomszédságában található üres telkek beépítése. Többek között itt kaphatna saját helyet a Kabóca Bábszínház, mert ebben az egyedi szituációban, ahol minden adott, a társulat szeretne egy saját helyet, ahol a bábkészítő alkotómunka és a bábelőadások egy hozzájuk illő atmoszférában valósulhatnak meg.
Helyszín
A tervezési helyszín a várdomb lábánál a történeti városközpont régi piacterének, az Óváros térnek a közvetlen szomszédságában található három üres, önkormányzati tulajdonú zárványtelek egyike. Korábban védett épületek álltak a telkeken, köztük a sokat megélt Kispipa vendéglő (és bordélyház). A választott telek a Vas Gereben utca, a Francsics lépcső és a Horgos utca által határolt terület. Ez egy értékes hely a Veszprémre oly jellemző topográfiai adottságok adta kilátási viszonyok és a minőségi épített kontextus miatt. A várdomb ívét letapogató terep az északi és déli oldalon a nagy szintkülönbséget földfeltöltéssel küszöböli ki, amit a déli oldalról egy széles vegyeskő támfal tart meg. Ez a támfal a helyi irányelvek alapján megőrzendőnek tekinthető, így a tervezés során meghatározó elemként kirajzolja, kiegészíti a viszonyulási pontokat.
Beépítés
Meglepetés-szerűen váltakozó téri helyzetek, szűkülő és táguló utcakeresztmetszetek, végtelen lépcsők sora. A több száz éves, ikonikus barokk és szecessziós épületek mellett megbújó kádár kockák, izgalmas heterogén jelleg. A foghíjak együtteseként kirajzolódó üres foltra javasolt beépítés átmenetet képezhet a kétféle városi helyzet, a sűrű északi és a fellazuló déli szövetek között. Eszerint az északi, az Óváros tér felé néző házak magasabbak, 2-3 szintesek, a völgyre néző házak földszintesek. Fontos sarokpont a Vas Gereben utca és a Francsics lépcső kereszteződése, a szűk és sűrűn beépített utcákból kinyíló tér, titkos találkozási pont.
Építészet
A funkcionális igények és a hely adottságainak lekövetése két épületre, a bábszínházra és a bábműhelyre tagolta a formálódó épülettömeget. Ez a két épület kiegészíti egymást és egyenlő hangsúllyal bír. Tömegüket egy félprivát udvar köti össze, a megérkezés színtere, erre nyitnak az épületek. A kerengőben fedett úton jut át a báb a műhelyből a színházba, valamint az udvar kültéri bábelőadások és játékok helye. A színházépületben a központi szerepű bábterem után az azt körbevevő kiegészítő terek sorra ültek bele az épületbe, olyan formációban, hogy lehetőleg egy könnyen átlátható, bejárható, emberléptékű bábszínház jöjjön létre. A műhely egy egyterű épület maradt, ahol a pinceszinti kiszolgálóterek megengedik a földszinti műhelytérnek, hogy ezt az intim alkotóteret ki lehessen nyitni az udvar felé.
Helyi anyagok vizsgálata, átiratainak használata, részletek keresése és a meglévő kőfal talált esztétikája tűnt érdekesnek. A támfal őszintén megnyilvánuló természetes kőanyagának felbomlásai, elsimulásai, a kőfalra rátett rétegek egymáshoz viszonyulása és a belső terek funkcióra szabott puhítása vált számomra fontossá.
Kas Tünde
Opponencia Kas Tünde diplomatervéhez
A Séd a dolomitot ripityára vágta. A völgyekben vizek folytak, a dombok éles határokkal fordultak feléjük. Egyesek szerint a völgyben, mások szerint a dombokon apró falvak, szegek települtek. Az emberek hidakat vertek, támfalakat húztak, a falvak várossá nőttek össze. A vár állítása bizonytalan, ezer évnél régebbi. A tatárt még győzte, a törököt nem bírta. A település újra fragmentumokra esett szét. Házak nőttek, álltak, dőltek, értek össze azóta is. A struktúra beérett, bemerevedett, sok helyen papírvékonyan, az új tartalom díszletévé vált.
Őszintén szólva nehezen tudok mit kezdeni az ilyen feladatokkal. Ezek amolyan jutalomjátékok. Magyarországon 28 bábszínházi társulat működik, ebből önálló játszóhelye tizennégynek van. Önálló bábszínházi épülete talán kettő háromnak van. Új épület bábszínháznak talán nem is épült még. A pécsi Bóbita is egy régi épületet foglalt be. A szó szoros értelemben vett kézműves műfajnak valahogy jobban állnak ezek a kézműves minőségű házak.
Persze lehet ezt úgy is elképzelni, hogy csak a funkciónak épp szükséges tereket hasítunk ki a térből, azokat a környezet léptékének megfelelően szervezzük egymás mellé és illő, amolyan befogadható, finomra hangolt anyagokkal fedjük a belső terek határait. Azért mozdul valami a koreográfiában is, kertbe érkezünk, onnan a házakba. A műhelyház tartja titkait, diszkréten bújik a támfal mögé, mintha a bábkészítés mestersége amolyan titkos tanként, az arra felkentek számára lehetne csak elérhető. Persze a kovács üllő, a lazán elszórt raklapokon, meg az izzító kemence, ami nyilván a bábkészítés elengedhetetlen kelléke sem segít levetkőzni zavarunkat.
Az anyagok szemérmetlenül rendelődnek egymás mellé, az egész kissé patchwork szerű. Valahogy mégis a helyén van, hiszen a város lényege ez. Az azonos geometriájú lépcsők egyszer sarkos takarása, egyszer íves sarokformálása már-már túlzottan finomkodó gesztus. A nyers képletszerűség és a finom részletképzés egyszerre van jelen. A két részre vágott tömeg, a kert hordoz némi befejezetlenséget, mintha a használóknak kellene a kiegészítéseket megtenni. Az épület ugyanakkor funkciójában kicsiszolt, elhiszem, hogy lehet bábot alkotni, bábszínházat és persze társulatot csinálni. Talán az alagsori látványarchívum terét lehetett volna bátrabban összenyitni az előcsarnokkal, illetve az öltözők megközelítése tűnik kissé kalandosnak. Összességében a hallgató egy példa nélküli feladatot példás módon oldott meg, a többit a tisztelt bizottságra bíznám.
Herczeg László, építész
A 2020-ban Hauszmann-díjjal jutalmazott diplomatervek közül már többet is bemutattunk. Surján Borka, Kurucz Csilla és Szántó Hunor Albert diplomamunkáját is megtalálják anyagaink között.
Szerk.: Winkler Márk
