/ MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épülettervek/Hallgatói terv

Táj-Restaurációs Központ - Szántó Hunor Albert diplomaterve

1/25

Átnézeti helyszínrajz m = 1:25.000 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

?>
Átnézeti helyszínrajz m = 1:25.000 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Bugac településszerkezetének változása - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Helyszínrajz m = 1:12.500 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Legeltetés hiányában záródó növénycsoportok - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Ugyanazon területre vonatkoztatott borókabokrok sűrűsége - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Helyfoglalás - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Elhagyott tanya Bugac határában - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Kortárs vályogépítészet - forrás: Martin Rauch: Refined Earth Construction & Design with Rammed Earth
?>
Alaprajz - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Metszet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Metszet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Metszet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat részlet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Itató részlet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Az elhagyott tanya falából készült vályogmakett m= 1:20 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
1/25

Átnézeti helyszínrajz m = 1:25.000 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Táj-Restaurációs Központ - Szántó Hunor Albert diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

Táj-Restaurációs Központ - Szántó Hunor Albert diplomaterve

2020.10.02. 11:08
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Bugac

Építészek, alkotók:
Szántó Hunor Albert

Cég, szervezet:
BME Középülettervezési Tanszék

Táj-Restaurációs Központ

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Építész: Szántó Hunor Albert

Építész konzulens: Vannay Miklós DLA

Épületszerkezeti konzulens: Kapovits Géza, Medvey Boldizsár

Tartószerkezeti konzulens: Cséfalvay Gábor

Épületgépészeti konzulens: Szikra Csaba

Építéskivitelezési konzulens: Klujber Róbert

Opponens: Balázs Marcell

Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék

Dosszié:

MÉD:

Szántó Hunor diplomamunkájában egy Táj-Restaurációs Központot tervezett, mely teret ad minden olyan tevékenységnek, ami segíti a Kiskunsági Nemzeti Park Bugachoz közel eső ősborókásának regenerációját a pusztító 2012-es tűzeset után. Az épület részévé válik a természet és a táj körforgásának, ahogyan a környékre jellemző tanyasi kultúra egykori házai.

“Ismerem a helyszínt – álmodtam vele. Sokat néztem ezeket a fákat, csukott szemmel, apám munkára igyekvő kisbuszának hatalmas hátsó ülésén, félig lecsúszva, ahogy a telepített erdőn szabályos ritmusban tör át a napfény. Ha megállunk, a csend olyan sűrűséggel ül erre a vidékre, hogy úgy érzem: már igazán messze elhagytunk mindent, ami tulajdonképpen nem is hiányzik.

A vizsgált nemzeti parki terület egyensúlya felborult az elmúlt ötven évben. A település lélekszáma felére esett, a tanyák száma évente százszámra fogyatkozik. Az állattartás megszűnt, szűk egy évtizede tűzvész pusztított a tájon. A klímaváltozás és a szocializmus erőltetett gazdasága egymással összemérhető mértékű pusztítást okozott.

A diplomázó erről a tájról származik. Beszélgetésünkkor feltárja számomra a terület, a növényzet és az állattartás sajátosságait, elemzése sokrétű és gondos. Az egyes fogalmak körüljárása során a szóhasználat gazdagságából tisztán érezni, hogy mély elhivatottság áll a háttérben. Igazán foglalkoztatja az ökológiai probléma, és amint összerendeződik a lehetséges megoldás folyamata, megjelenik benne az épület, mint a rehabilitáció egy fontos lépését körvonalazó tér. A ház itt jó értelemben vett eszköz, és nem cél."

Részlet Balázs Marcell opponenciájából

Legeltetés hiányában záródó növénycsoportok - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
4/25
Legeltetés hiányában záródó növénycsoportok - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Helyszín

A tervezési helyszín az 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Parkban található. A legközelebb fekvő település Bugac, melynek kiterjedt külterülete a Duna-Tisza közének legnagyobb legelője volt évszázadokon át. A tanyavilág, valamint ezzel együtt az állattartás fokozatos megszűnésével a település népessége a felére csökkent (1972: 4980 fő; 2019: 2580 fő).

Tanya

Bugac külterületének legmeghatározóbb vonása kiterjedt, szórt kialakítású tanyavilága volt. A tanyák száma az 1970-es évek elején érte el a csúcspontját, amelyet az 1972-ben készült Bugac Nagyközségre vonatkozó településrendezési terv rögzít. A tanyák száma 1972-ben 1215, míg 2004-ben 550 db. Az építésüket meghatározó természet szabta ésszerűség következményeként, nagy részük, a fallefedések eltávolítása után a táj természetes részévé válva megszűnt.

Alaprajz - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
11/25
Alaprajz - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Pásztor

A pusztai legeltetés ideje Szent György napjától (április 24.) Szent Mihály napjáig terjed (szeptember 29.). A legeltetés azon túl, hogy rendkívül gazdaságos módja az állatok takarmányozásának hozzájárul a vegetáció megújulásához, valamint sokszínűségéhez. A növényevő állatok az elhalt növényi részek eltávolításával tisztítják a területet és egyben növelik a fajgazdagságot. Az utóbbi évtizedekben egész buckás tájrészeken, így Bugacon is felhagytak a legeltetéssel.

Nemzeti park

A Kiskunság területén található homokbuckások egyik legismertebb növénye az örökzöld, fává ritkán növő cserje, a boróka (Juniperus communis). A borókák a nyárfákkal együtt növényközösséget alkotva, csoportokban jelennek meg a tájban. Terepi megfigyelések alapján az állatok által is terjesztett boróka nyarasodó területeken a nyárfák alatt, a fákon megülő madarak által elhullatott magvak révén, vagy a legeltetett területen a birkák által terjesztve is megjelenik. A terület sokszínűségének alapjául szolgáló további növényfajok a következők: borzas len, homoki kikerics, naprózsa, szamárkenyér, homoki pirosító, árvalányhaj. 

Az elhagyott tanya falából készült vályogmakett m= 1:20 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
25/25
Az elhagyott tanya falából készült vályogmakett m= 1:20 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Konfliktus 

2012. április 30-án egy közel 1000 hektárt érintő tűzeset során a nemzeti park területének több mint 90%-a leégett. A boróka - ami nagyon könnyen ég, és nem regenerálódik tűz után – teljesen eltűnt az égett területről, így a tűz eredménye messze túlmutat az égés azonnali hatásain.

Funkció

Az épület funkciója táj-restaurációs központ. Teret ad minden olyan tevékenységnek, ami hozzá tud járulni a Kiskunsági Nemzeti Park Bugachoz közel eső ősborókásának regenerációjához. A 2012-es tűzeset kirívó mértéke, valamint a jelenkori inváziós fajok és klimatikus hatások miatt ez a folyamat természetes úton nem tudna megindulni.

Az épület tömegének alapja egy északkelet-délnyugat hossztengelyű, túraútvonallal párhuzamos téglalap alakú lehatárolás, amely biztosítja a falain belül történő folyamatok védelmét. A lehatárolt terület kettéosztása egy hosszirányú épülettömeggel történik, amely minőségében két különböző kertet választ el. A nagyobb kert ad helyet a borókák számára fenntartott inkubátor kertnek, míg a keskenyebb bejárati zónában elhelyezkedő kert a homoki gyepek szaporítására szolgál. 

Szállás és közösségi tér készül négy kutató számára. A középső épületrész tartalmazza a kutatás és növénytermesztés technológiai helyiségeit. A pásztor lakása négyzetes, centrális tér. Az épület keresztirányú átvágásai közlekedési szerepükön túl, a hozzájuk kapcsolódó terek kiegészítéseivé is válnak. 

Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
21/25
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Anyag

Az épület elsődleges teherhordó szerkezete korszerű vert földfal. Ideális esetben a helyben kitermelt anyagokból létrejövő fal életének körforgása egyszerűen és helyhez kötötten meg tud valósulni. Jellegéből fakadóan a világ bármely pontján megtalálható az agyag, a kavics és ezek földdel kevert elegye ugyanúgy könnyedén elérhető, fellelhető. A végeredmény a helyben található elemek eltérésnek köszönhetően minden esetben egyedi. 

Szerkezet

Az épület két fő külső határoló szerkezete anyaghasználatában, működésében és gondolatiságában is jelentősen különbözik. A vályogfal élő, természetes anyag, könnyen építhető, és elbontásakor sem terheli környezetét: a helyből születik, és végül eggyé válik azzal. Az ellentétpárként megjelenő rácsostartó tetőszerkezet sávjában történik az egyes egységeket kiszolgáló gépészeti és elektromos szerelvények vezetése. A fal felső síkja a két egység határvonala, ezen a vonalon találkozik a vert földfal horizontális osztása a tető függőleges deszkázatával. A két elem között elhelyezkedik egyfajta szürkezóna, amely a tetőből kiindulva érkezik a földszintre. A vizesblokk kiemelhetősége a külső nyílászárók, valamint azok beépítésének módja egyaránt az épület élettartamának minél könnyebben történő lezárására irányul.

A természet, a restaurációs folyamatok hatására regenerálódik, később önfenntartó lesz. A külső és belső kert eggyé válik, ezzel a köztük lévő határvonal érvényét veszti. 

Szántó Hunor Albert

Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
22/25
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Források: 
- Martin Rauch: Refined Earth Construction & Design with Rammed Earth
- Ónodi Gábor: Legelés és tűz, mint gyepdinamikai tényezők: Kísérletes vizsgálatok nyílt évelő homokpusztagyepekben 
- Varga Anna: A magyarországi fáslegelők, legelőerdők és az erdei legeltetés tájtörténeti, etnoökológiai és természetvédelmi szempontú vizsgálata
- Bordás Mónika: Jelenlét- A tanyák
- Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: Éves jelentések (2012-2017)

Szerk.: Sütöri Laura

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk