Paks város fejlesztésében fontos szerepet játszik a város bicikliútjának fejlesztése, illetve a Duna-parti területek integrálása a városi életébe. Ez regionális szinten is megállapítható: a régió árvízvédelmi töltéseken végighúzódó kerékpárútjainak hálózattá fejlesztése a cél. Ez a törekvés funkciókat vonz magához az említett töltés mentén, így esett a választás a kerékpáros pihenőre, mely közvetlenül a bicikliút mellett kap helyet. 3 funkcióegységet terveztem: bicikliszerviz és kölcsönző, szálláshelyek, illetve pihenő büfével, kávézóval.
A városképet meghatározó legfontosabb elemek a Duna, illetve a Duna-partot a várostól elválasztó főút és vasút. A tervezési terület a városközponthoz közel, egy közelekedési csomópont mellett fekszik, így könnyen megközelíthető és jó adottságokkal rendelkezik, hogy a Duna-parti rekreációs terület meghatározó pontja legyen. A töltés és a tervezési terület közötti szintkülönbség körülbelül 3 méter, ami meredek rézsűt alakít ki - ezt pozitív adottságként értékeltem a tervezés megkezdésekor.
A szabályozási tervben üdülőterületnek minősített Árvíz utca jelenlegi állapotán is látszik a funkcióváltás igénye. Jelenleg két lakóépület áll itt, melyek állapota illetve a funkcióváltás lehetősége miatt elbontásra kerülnek tervemben. A területen lévő csónakházat funkcionálisan kiegészítve a biciklis pihenővel egy Duna-parti szabadidős tevékenységek eltöltésére alkalmas helyet hoztam létre tervemben.
A meglévő csónakházzal azonos tömegek elhelyezése volt a cél, ezért a 3 funkcióegységet 3 tömegben helyeztem el. A szintkülönbségből adódóan két szintet definiáltam: a város szintjét, mely a töltés magasságában húzódik, illetve a Duna szintjét, mely a telek szintjét jelenti. A biciklis pihenő funkciói a város szintjéhez kapcsolódnak, míg a csónakház a Duna szintjéhez, ebből adódóan a tervezett épületek pillérekre állításával a város felől földszintes tömegek jöttek létre, a Duna felől viszont izgalmas szituációba kerültek. A lábakra állítás másik, triviálisabb oka, hogy az árterületen a tervezett funkciókat védeni kell az esetleges áradástól. A két szint intenzív összekapcsolását két tereplépcsővel oldottam meg. Az épületek alatt létrejött zöldfelületeket teraszokként hasznosítanám, melyek fogyasztásra, illetve a szabadidő eltöltésére alkalmasak lehetnek. Az ezeket kiegészítő néhány funkció a rézsűbe simulva, kevésbé hangsúlyosan jelenik meg.
A 3 különböző funkció 3 különböző szerkesztést igényel. A pihenő épülete egy nyitottabb funkciót takar, mely minden irányban kommunikál a környezetével, ezért minden oldalról függönyfal határolja, a kiszolgáló terek dobozként állnak a térben. A szállásépület funkcióból adódó zártsága látszik a tömegen is, inkább a dunai panoráma felé nyit mind az üvegfelületeket, mind a tetőformát tekintve.
A korábban említett két szint az anyagválasztásban is megmutatkozik. Az alsó, árvízveszélynek kitett szinten a szomszédos csónakházhoz hasonlóan egy ellenállóbb anyagot alkalmazok: vasbetont. Az ezen a szinten megtalálható zárt terek vízszigetelés nélkül készülnek, árvíz esetén a víz bejut, majd a kiengedésére kialakított lyukakon keresztül távozik, az epoxy rétegnek köszönhetően pedig a felületek könnyen tisztíthatók a víz távozása után. A 3 monolit vasbeton födémet - a tömegek közötti közlekedést így biztosítva – egy könnyűszerkezetes, acél gerendás közlekedőfolyosóval kötöttem össze. A felső szinten ezzel szemben könnyűszerkezetes tömegeket terveztem: KLH fa panelek és rétegelt ragasztott fa tartószerkezetek alkalmazásával.
A bemutatott diplomamunka védésére 2017 januárban került sor a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszékén.
Cziczer Klaudia